Fejlett ősi civilizáció technológiára bukkantak Abu-Szírben! – videók
Az ősi építők már több ezer évvel ezelőtt rendelkeztek olyan fejlett technológiával, amely számukra lehetővé tette, hogy gránitba rendkívüli pontossággal furatokat készítsenek.
A hátrahagyott emlékek akár jelek is lehetnek egy esetleges idegen civilizáció jelenlétére a Földön. Mindenesetre a tudósok körében is komoly zavart okoznak ezek a furatok, amelyekről képek is készültek. Nem lehet tudni, hogy esetleg egy özönvíz előtti civilizáció nyomait fedezték-e fel. A kérdés egyelőre szinte megválaszolhatatlan.
Az érdekesség azonban az, hogy Egyiptomban és az amerikai kontinensen, Ázsiában, sőt a világ több pontjain is találtak már hasonló megmagyarázhatatlan furatokat.
A kutatókat mindenesetre már évtizedek óta foglalkoztatja szerte a világon a gondolat, hogy vajon az ókori egyiptomiak rendelkeztek-e olyan technológiával, amellyel ezeket a műveleteket elvégezték.
Ezenkívül ott van még a hatalmas tömegek mozgatásának a kérdése. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy világszerte már a bizonyítékok megvannak, hogy a számos ősi civilizáció mellett az egyiptomi is hasonlóan fejlett technológiát használt, ha építésről volt szó.
Ezek a technológiák azonban érdekes módon az idők során eltűntek, de elvégzett munkájuk nyomait itt hagyták a Földön. Azok a kutatók, akik az ősi elméletet támogatják, jó szívvel mutatnak rá azokra az ősi helyekre, ahol ennek a fejlett technikának nyomai még fennmaradtak. Ezek közül az egyik döbbenetes lelet az Abu-Szír.
Az érdekes név a „Per-Uszir” szavakból eredeztethető, amelynek jelentése az „Ozirisz háza”. Ezt az ősi települést az Abu Ghorab templom közelében találjuk.
A helyszín otthont ad egyéb megmagyarázhatatlan építési technológiának. Az Abu-Szírnél négy piramist találunk, amelyek a Szahuré, Noferirkaré, Noferefré, valamint Neuszerré fáraók neveihez kötődnek. Mindegyik piramis látogatható a turisták számára. Ha ellátogatunk Abu-Szírbe, akkor sok megmagyarázhatatlan dolognak lehetünk szemtanúi, amelyek látványa az ókori egyiptomiak különös építési technológiáit tükrözi. Hatalmas gránittömböket fúrtak át olyan precízséggel, hogy a mai modern technológiával lehet csak hasonlókat alkotni.
A kutatóknak leginkább az adta fel a leckét, hogy abban az időkben hogyan tudták elérni az emberek, hogy hatalmas gránittömbökbe precíziós furatokat képezzenek, hiszen elvileg az ókorban az ember számára nem álltak rendelkezésre azok az eszközök, amellyel a mai ember kivitelezi az építőipari munkálatokat és egyéb mikro precíziós tevékenységet.
A kutatók szerint, a mai kor hasonló eszközei rendelkezésére álltak az ókor emberének is. Más tudósok ezt a feltevést még mindig erősen megkérdőjelezik.
A mai világban, ahhoz, hogy gránitba precíziós furatokat képezzenek, hidraulikusan mozgatott ipari gyémánt fejű speciális fúrókra van szükség. Az átlag tudósok természetesen azt állítják, hogy az ókor emberének nem álltak rendelkezésére ezek a fúró berendezések. Ugyanakkor az óriási gránittömbök a mai korhoz hasonlatos munkálatokat bizonyítják. A modern egyiptológusok szerint az ókori Egyiptomban az emberek réz fűrészeket használtak.
A gránit vágásához pedig homokot és vizet használtak. Úgy gondolják, hogy ezeket a precíz munkálatokat ezek segítségével kivitelezték. Ezek az egyszerű eszközök tették lehetővé, hogy a kőtömböket feldarabolják. Más tudósok úgy vélik, hogy a homok, vízhasználat és a rézfűrész nem volt elegendő, hogy ezeket a pontosságokat elérjék. Legalább is Abu-Szírben biztos, hogy nem. Az egyiptológusok magyarázata egyszerűen nem elegendő, hogy az ősi emberek kézi gyártású eszközöket használtak a döbbenetes precizitású lyuk furatok létrehozásához Állításukat meg is magyarázzák.
A gránittömbbe furatot vájni gyémánt fúrófejjel 1,24-2 kilogramm/négyzet centiméteres folyamatos nyomásra van szükség. Ha alapul veszünk egy 10 centiméter átmérőjű furatot, akkor az 100-170 kilogrammos nyomást jelent. Valójában, ha azt vesszük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy ekkora nyomást puszta emberi kézi erővel létre lehetett hozni, még akkor is, ha az emberi erők sokaságában gondolkodunk az ősi precíziós alkotásokat illetően.
A leletek szerint az ókori Abu-Szír építői rendelkeztek a magas szintű technológiákkal, amelyek teljesítménye felér a mai gépek fizikális, egyben precíziós teljesítményével. Az ókori Egyiptomban nem egyedül Abu-Szír volt az egyetlen, ahol az ókori fejlett technológia felhasználói bizonyítékokat hagyták hátra. Nem ez az egyetlen egyedi hely a földön, ahol az ókorban ilyen precizitást használtak az építésben.
Gízától mintegy 10 kilométernyire Szakkaránál is számos példa van a kemény kövek precíziós megmunkálásával kapcsolatban. Ezen a helyen csodálatos megmunkálásokat találhatunk a lefaragott kerekded gránit oszlopokban. Ugyanakkor az éles szögek is jellemzőek ezekre az ősi alkotásokra.
A gízai piramis egy remek példa, ahol a királyi kamrában a hatalmas tárgy készült, méghozzá asszuáni rózsakvarc gránitból. Ez nem más, mint egy óriási doboz. Ugyan nem tudni, hogy mit rejt a belseje, de a fővonalas tudósok ezt is szarkofágnak könyvelték el.
Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu
A hátrahagyott emlékek akár jelek is lehetnek egy esetleges idegen civilizáció jelenlétére a Földön. Mindenesetre a tudósok körében is komoly zavart okoznak ezek a furatok, amelyekről képek is készültek. Nem lehet tudni, hogy esetleg egy özönvíz előtti civilizáció nyomait fedezték-e fel. A kérdés egyelőre szinte megválaszolhatatlan.
Az érdekesség azonban az, hogy Egyiptomban és az amerikai kontinensen, Ázsiában, sőt a világ több pontjain is találtak már hasonló megmagyarázhatatlan furatokat.
A kutatókat mindenesetre már évtizedek óta foglalkoztatja szerte a világon a gondolat, hogy vajon az ókori egyiptomiak rendelkeztek-e olyan technológiával, amellyel ezeket a műveleteket elvégezték.
Ezenkívül ott van még a hatalmas tömegek mozgatásának a kérdése. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy világszerte már a bizonyítékok megvannak, hogy a számos ősi civilizáció mellett az egyiptomi is hasonlóan fejlett technológiát használt, ha építésről volt szó.
Ezek a technológiák azonban érdekes módon az idők során eltűntek, de elvégzett munkájuk nyomait itt hagyták a Földön. Azok a kutatók, akik az ősi elméletet támogatják, jó szívvel mutatnak rá azokra az ősi helyekre, ahol ennek a fejlett technikának nyomai még fennmaradtak. Ezek közül az egyik döbbenetes lelet az Abu-Szír.
Az érdekes név a „Per-Uszir” szavakból eredeztethető, amelynek jelentése az „Ozirisz háza”. Ezt az ősi települést az Abu Ghorab templom közelében találjuk.
A helyszín otthont ad egyéb megmagyarázhatatlan építési technológiának. Az Abu-Szírnél négy piramist találunk, amelyek a Szahuré, Noferirkaré, Noferefré, valamint Neuszerré fáraók neveihez kötődnek. Mindegyik piramis látogatható a turisták számára. Ha ellátogatunk Abu-Szírbe, akkor sok megmagyarázhatatlan dolognak lehetünk szemtanúi, amelyek látványa az ókori egyiptomiak különös építési technológiáit tükrözi. Hatalmas gránittömböket fúrtak át olyan precízséggel, hogy a mai modern technológiával lehet csak hasonlókat alkotni.
A kutatóknak leginkább az adta fel a leckét, hogy abban az időkben hogyan tudták elérni az emberek, hogy hatalmas gránittömbökbe precíziós furatokat képezzenek, hiszen elvileg az ókorban az ember számára nem álltak rendelkezésre azok az eszközök, amellyel a mai ember kivitelezi az építőipari munkálatokat és egyéb mikro precíziós tevékenységet.
A kutatók szerint, a mai kor hasonló eszközei rendelkezésére álltak az ókor emberének is. Más tudósok ezt a feltevést még mindig erősen megkérdőjelezik.
A mai világban, ahhoz, hogy gránitba precíziós furatokat képezzenek, hidraulikusan mozgatott ipari gyémánt fejű speciális fúrókra van szükség. Az átlag tudósok természetesen azt állítják, hogy az ókor emberének nem álltak rendelkezésére ezek a fúró berendezések. Ugyanakkor az óriási gránittömbök a mai korhoz hasonlatos munkálatokat bizonyítják. A modern egyiptológusok szerint az ókori Egyiptomban az emberek réz fűrészeket használtak.
A gránit vágásához pedig homokot és vizet használtak. Úgy gondolják, hogy ezeket a precíz munkálatokat ezek segítségével kivitelezték. Ezek az egyszerű eszközök tették lehetővé, hogy a kőtömböket feldarabolják. Más tudósok úgy vélik, hogy a homok, vízhasználat és a rézfűrész nem volt elegendő, hogy ezeket a pontosságokat elérjék. Legalább is Abu-Szírben biztos, hogy nem. Az egyiptológusok magyarázata egyszerűen nem elegendő, hogy az ősi emberek kézi gyártású eszközöket használtak a döbbenetes precizitású lyuk furatok létrehozásához Állításukat meg is magyarázzák.
A gránittömbbe furatot vájni gyémánt fúrófejjel 1,24-2 kilogramm/négyzet centiméteres folyamatos nyomásra van szükség. Ha alapul veszünk egy 10 centiméter átmérőjű furatot, akkor az 100-170 kilogrammos nyomást jelent. Valójában, ha azt vesszük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy ekkora nyomást puszta emberi kézi erővel létre lehetett hozni, még akkor is, ha az emberi erők sokaságában gondolkodunk az ősi precíziós alkotásokat illetően.
A leletek szerint az ókori Abu-Szír építői rendelkeztek a magas szintű technológiákkal, amelyek teljesítménye felér a mai gépek fizikális, egyben precíziós teljesítményével. Az ókori Egyiptomban nem egyedül Abu-Szír volt az egyetlen, ahol az ókori fejlett technológia felhasználói bizonyítékokat hagyták hátra. Nem ez az egyetlen egyedi hely a földön, ahol az ókorban ilyen precizitást használtak az építésben.
Gízától mintegy 10 kilométernyire Szakkaránál is számos példa van a kemény kövek precíziós megmunkálásával kapcsolatban. Ezen a helyen csodálatos megmunkálásokat találhatunk a lefaragott kerekded gránit oszlopokban. Ugyanakkor az éles szögek is jellemzőek ezekre az ősi alkotásokra.
A gízai piramis egy remek példa, ahol a királyi kamrában a hatalmas tárgy készült, méghozzá asszuáni rózsakvarc gránitból. Ez nem más, mint egy óriási doboz. Ugyan nem tudni, hogy mit rejt a belseje, de a fővonalas tudósok ezt is szarkofágnak könyvelték el.
Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu
Hozzászólások