Fiatal lányok vérében fürdött, hogy szép maradjon
Báthory Erzsébet rémes története évszázadok óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. 
A világ második legtöbb gyilkosságát követte el a Vérgrófnő, a magyar származású Báthory Erzsébet, aki a történetek szerint 650 jobbágylányt, fiút, látogatókat, és rokonokat ölt, vagy öletett meg.
A korának legszebb nője, 1560 környékén látta meg a napvilágot, egy előkelő magyar arisztokrata család gyermekeként. Családjának gyökerei a hun Gutkeled klánból származott. A név nagyon híres volt Európa keleti részén, hiszen komoly hatalmat birtokoltak Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban, Wlachiában, és Transsylvániában.
Ennek ellenére, a 13. század körül elhagyták a törzsi gyökereiket, és felvették Bátor nevű birtokuk nevét. A család hatalma a 16. században érte el a csúcspontját. A családban hadvezérek, papok, bírák tartoztak.
Báthory Erzsébet apja, a hadvezér Ecsedi Báthory György volt, az anyja Báthory Anna, aki nem más, min az erdélyi fejedelem, és lengyel király, Báthory István húga. Az unokatestvérei közül, Báthory Zsigmond, erdélyi fejedelem, feleségül vette Maria-Christina Habsburg hercegnőt, amivel sikeresen összekötötték Közép-Európa két legnagyobb hatalommal bíró családját.
A család egyáltalán nem volt átlagos. Nagyon sok vérfertőzés történt a rokonok között, ahogy az alkoholizmus, gyilkosság, szadizmus, sátánizmus, homoszexualitás is gyakori volt.
Ennek tudatában már nem is akkora csoda, hogy Erzsébet se a tisztességes úton járt. A nőt a saját nagybátya tanította meg a sátánista tanokra.
A szadizmus „művészetét” Klára nevű nagynénjétől tanulta meg. Egyes források arról beszélnek, hogy a Báthory család kapcsolatban állt Vlad Tepessel, aki Báthory István segítségével szerezte vissza a trónját 1546-ban.
Erzsébet Nagyecseden töltötte a gyermekkorát, ahol kiváló nevelést kapott. Megtanult magyarul, latinul, görögül és németül.
A gyermek számára meghatározó élmény volt, amikor kivégeztek egy cigányzenészt, aki állítólag eladta a törököknek a gyerekét. A tettéért belevarrták egy ló hasába, és a napon hagyták meghalni.
Erézsébetet 11 éves korában eljegyezte Fekete Bej, aki arról volt híres, hogy kegyetlenül bánt a török hadifoglyokkal. Az ara ekkor Sárvára került, ahol a jövendő anyósa vette gondozásába.
Erzsébet már akkoriban is a kora egyik legszebb nője volt, ám a bőre nem volt tökéletesnek mondható. Egyes pletykák szerint 1574-ben egy parasztfiútól teherbe esett, de a gyermeket megfojtották.
Báthory Erzsébet 15 éves korában feleségül ment Nádasdy Ferenc grófhoz, akivel ritkán találkozott a házassága ideje alatt. Unalmát Olaszországból hozatott szexuális játékszerekkel űzte el, valamint nekiállt kísérletezni a különböző mágikus főzetekkel, porokkal, kenőcsökkel.
Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet házasságának első tíz éve alatt nem született gyermek, de akkor a világra jött Anna nevű lányuk. A nép között szóbeszéd kezdett keringeni, ugyanis boszorkányságnak tartották, ha hosszú meddőség után, egy nő szült.
Az első gyermekáldást még négy követte, de közülük csak Katalin és Pál maradtak életben, mert Orsolya és András korán meghaltak.
Csejthe városában hamarosan a rettegés lett a főszereplő, mert a vár úrnője hirtelen haragjától és büntetéseitől féltek a szolgák és a jobbágyok.
Volt is mitől félniük, mert Erzsébet válogatott kínzásokat alkalmazott a bűnösökön, amiket ő, vagy bizalmasai találtak ki. Az úrnő anyósa, Ursula, nem nézte jó szemmel a menye szadista kitöréseit, ezért, amíg ő élt, Erzsébet a hálószobájában végezte ezeket, a boszorkány nagynénje, Klára, közreműködésével.
A gótikus ablakú, horror szobában bekötött szájú, meztelen fiatal lányok függtek, a plafonról lelógó láncokon. Ők elengedhetetlen kellékei voltak Erzsébet sátánista ceremóniáinak.
Miután Ursula meghalt, már semmi sem állíthatta meg a sátánista úrnőt. Télen a várudvarra állította ki a lányokat, akiket hideg vízzel leöntöttek, hogy megfagyjanak. Haláluk után, Erzsébet a vérükben fürdött, mert úgy hitte, hogy ettől marad szép és fiatal.
A források szerint, sajnos, ez sikerült is neki, mert még ötvenévesen is Európa legszebb asszonyának számított.
Amikor Nádasdy Ferencet 1604-ben megölte egy prostituált, amiért a férfi nem akart fizetni a szolgálataiért, Erzsébet végleg elvesztette a kontrollt maga felett, és őrült, gyilkos orgiákba ölte a bánatát. Már nem csak a környező falvak jobbágyai retteghettek tőle, hanem nemesi családok gyermekei sem voltak biztonságban az úrnőtől.
Báthory Erzsébet ámokfutásának az unokatestvére, Thurzó gróf, vetett véget, 1610 karácsonya után. A gróf és kísérete kihallgatta a környező jobbágyokat, akik elregélték az úrnő kegyetlenségét.
1610. december 30-án Thurzó gróf visszatért a várba, ahol rajtakapta Erzsébetet a vár pincéjében berendezett kínzóhelyiségben, ahogy éppen ezüst kádjában „élvezi” szokásos fürdőjét, miközben körülötte orgia dúl. A helyiségben, a hűséges szolgálókon kívül, gerendára akasztott, megkínzott lányok hevertek.
Báthory Erzsébet szolgálói, és társaik részletes vallomást tettek arról, hogy mi folyt évtizedekig a várban. A bizonyítékok alapján két tárgyalást tartottak az ügyben. Az egyiket magyar, a másikat latin nyelven.
Báthory Erzsébet ítélete az volt, hogy a vár egyik toronyszobájába falazták, ahol élete utolsó négy évét töltötte. Élelmet és vizet naponta egyszer kapott. Az úrnő hamarosan beleőrült a fogságba. A feljegyzések szerint egyszer énekelt, máskor önkínzó, zavarodott monológot motyogott, amit esténként a kőfalon keresztül, mindenhol lehetett hallani a várban.
1614. augusztus 21-én végül holtan találták meg. Az 54 éves Erzsébet holtteste, a hosszú bezárás ellenére is ugyanolyan szép, és fiatalos volt, mint a büntetése elején.
Az úrnő szellemét a mai napig látni vélik a Csejthe várának romjai között bolyongva. Állítólag a holdas éjszakákon bölcsődalát énekli:
"Ó vér, vér, vérnek gyermeke aludj csendesen, jó anyád, a Hold vigyáz reád. Hosszú az éjszaka, sötét a vár, de bölcsődnek rejtekén nem talál meg élet, sem halál…"
Báthory Erzsébet legendáját sokan kétségbe vonják. A tudományosabb kutatások alapján, ugyanis semmi sem igaz abból, hogy Erzsébet sátánista volt, és valójában csak Thurzó gróf találta ki a koholt vádakat, hogy ilyen módon szerezze meg a Nádasdy vagyont.
Egyre több kutató jut arra, hogy Erzsébet valójában azért vitette a lányokat a várba, mert leánynevelőt üzemeltetett, ahol az írást, az olvasást, és a társasági viselkedés szabályait tanulták a jobbágygyerekek, az Európából hozatott tanítómesterektől.
Hogy mi az igazság, arra valószínűleg sose fog fény derülni. Annyi bizonyos, hogy a múltban is sok rémséget követtek el az emberek.
A világ második legtöbb gyilkosságát követte el a Vérgrófnő, a magyar származású Báthory Erzsébet, aki a történetek szerint 650 jobbágylányt, fiút, látogatókat, és rokonokat ölt, vagy öletett meg.
A korának legszebb nője, 1560 környékén látta meg a napvilágot, egy előkelő magyar arisztokrata család gyermekeként. Családjának gyökerei a hun Gutkeled klánból származott. A név nagyon híres volt Európa keleti részén, hiszen komoly hatalmat birtokoltak Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban, Wlachiában, és Transsylvániában.
Ennek ellenére, a 13. század körül elhagyták a törzsi gyökereiket, és felvették Bátor nevű birtokuk nevét. A család hatalma a 16. században érte el a csúcspontját. A családban hadvezérek, papok, bírák tartoztak.
Báthory Erzsébet apja, a hadvezér Ecsedi Báthory György volt, az anyja Báthory Anna, aki nem más, min az erdélyi fejedelem, és lengyel király, Báthory István húga. Az unokatestvérei közül, Báthory Zsigmond, erdélyi fejedelem, feleségül vette Maria-Christina Habsburg hercegnőt, amivel sikeresen összekötötték Közép-Európa két legnagyobb hatalommal bíró családját.
A család egyáltalán nem volt átlagos. Nagyon sok vérfertőzés történt a rokonok között, ahogy az alkoholizmus, gyilkosság, szadizmus, sátánizmus, homoszexualitás is gyakori volt.
Ennek tudatában már nem is akkora csoda, hogy Erzsébet se a tisztességes úton járt. A nőt a saját nagybátya tanította meg a sátánista tanokra.
A szadizmus „művészetét” Klára nevű nagynénjétől tanulta meg. Egyes források arról beszélnek, hogy a Báthory család kapcsolatban állt Vlad Tepessel, aki Báthory István segítségével szerezte vissza a trónját 1546-ban.
Erzsébet Nagyecseden töltötte a gyermekkorát, ahol kiváló nevelést kapott. Megtanult magyarul, latinul, görögül és németül.
A gyermek számára meghatározó élmény volt, amikor kivégeztek egy cigányzenészt, aki állítólag eladta a törököknek a gyerekét. A tettéért belevarrták egy ló hasába, és a napon hagyták meghalni.
Erézsébetet 11 éves korában eljegyezte Fekete Bej, aki arról volt híres, hogy kegyetlenül bánt a török hadifoglyokkal. Az ara ekkor Sárvára került, ahol a jövendő anyósa vette gondozásába.
Erzsébet már akkoriban is a kora egyik legszebb nője volt, ám a bőre nem volt tökéletesnek mondható. Egyes pletykák szerint 1574-ben egy parasztfiútól teherbe esett, de a gyermeket megfojtották.
Báthory Erzsébet 15 éves korában feleségül ment Nádasdy Ferenc grófhoz, akivel ritkán találkozott a házassága ideje alatt. Unalmát Olaszországból hozatott szexuális játékszerekkel űzte el, valamint nekiállt kísérletezni a különböző mágikus főzetekkel, porokkal, kenőcsökkel.Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet házasságának első tíz éve alatt nem született gyermek, de akkor a világra jött Anna nevű lányuk. A nép között szóbeszéd kezdett keringeni, ugyanis boszorkányságnak tartották, ha hosszú meddőség után, egy nő szült.
Az első gyermekáldást még négy követte, de közülük csak Katalin és Pál maradtak életben, mert Orsolya és András korán meghaltak.
Csejthe városában hamarosan a rettegés lett a főszereplő, mert a vár úrnője hirtelen haragjától és büntetéseitől féltek a szolgák és a jobbágyok.
Volt is mitől félniük, mert Erzsébet válogatott kínzásokat alkalmazott a bűnösökön, amiket ő, vagy bizalmasai találtak ki. Az úrnő anyósa, Ursula, nem nézte jó szemmel a menye szadista kitöréseit, ezért, amíg ő élt, Erzsébet a hálószobájában végezte ezeket, a boszorkány nagynénje, Klára, közreműködésével.
A gótikus ablakú, horror szobában bekötött szájú, meztelen fiatal lányok függtek, a plafonról lelógó láncokon. Ők elengedhetetlen kellékei voltak Erzsébet sátánista ceremóniáinak.Miután Ursula meghalt, már semmi sem állíthatta meg a sátánista úrnőt. Télen a várudvarra állította ki a lányokat, akiket hideg vízzel leöntöttek, hogy megfagyjanak. Haláluk után, Erzsébet a vérükben fürdött, mert úgy hitte, hogy ettől marad szép és fiatal.
A források szerint, sajnos, ez sikerült is neki, mert még ötvenévesen is Európa legszebb asszonyának számított.
Amikor Nádasdy Ferencet 1604-ben megölte egy prostituált, amiért a férfi nem akart fizetni a szolgálataiért, Erzsébet végleg elvesztette a kontrollt maga felett, és őrült, gyilkos orgiákba ölte a bánatát. Már nem csak a környező falvak jobbágyai retteghettek tőle, hanem nemesi családok gyermekei sem voltak biztonságban az úrnőtől.
Báthory Erzsébet ámokfutásának az unokatestvére, Thurzó gróf, vetett véget, 1610 karácsonya után. A gróf és kísérete kihallgatta a környező jobbágyokat, akik elregélték az úrnő kegyetlenségét.
1610. december 30-án Thurzó gróf visszatért a várba, ahol rajtakapta Erzsébetet a vár pincéjében berendezett kínzóhelyiségben, ahogy éppen ezüst kádjában „élvezi” szokásos fürdőjét, miközben körülötte orgia dúl. A helyiségben, a hűséges szolgálókon kívül, gerendára akasztott, megkínzott lányok hevertek.
Báthory Erzsébet szolgálói, és társaik részletes vallomást tettek arról, hogy mi folyt évtizedekig a várban. A bizonyítékok alapján két tárgyalást tartottak az ügyben. Az egyiket magyar, a másikat latin nyelven.
Báthory Erzsébet ítélete az volt, hogy a vár egyik toronyszobájába falazták, ahol élete utolsó négy évét töltötte. Élelmet és vizet naponta egyszer kapott. Az úrnő hamarosan beleőrült a fogságba. A feljegyzések szerint egyszer énekelt, máskor önkínzó, zavarodott monológot motyogott, amit esténként a kőfalon keresztül, mindenhol lehetett hallani a várban.
1614. augusztus 21-én végül holtan találták meg. Az 54 éves Erzsébet holtteste, a hosszú bezárás ellenére is ugyanolyan szép, és fiatalos volt, mint a büntetése elején.Az úrnő szellemét a mai napig látni vélik a Csejthe várának romjai között bolyongva. Állítólag a holdas éjszakákon bölcsődalát énekli:
"Ó vér, vér, vérnek gyermeke aludj csendesen, jó anyád, a Hold vigyáz reád. Hosszú az éjszaka, sötét a vár, de bölcsődnek rejtekén nem talál meg élet, sem halál…"
Báthory Erzsébet legendáját sokan kétségbe vonják. A tudományosabb kutatások alapján, ugyanis semmi sem igaz abból, hogy Erzsébet sátánista volt, és valójában csak Thurzó gróf találta ki a koholt vádakat, hogy ilyen módon szerezze meg a Nádasdy vagyont.
Egyre több kutató jut arra, hogy Erzsébet valójában azért vitette a lányokat a várba, mert leánynevelőt üzemeltetett, ahol az írást, az olvasást, és a társasági viselkedés szabályait tanulták a jobbágygyerekek, az Európából hozatott tanítómesterektől.
Hogy mi az igazság, arra valószínűleg sose fog fény derülni. Annyi bizonyos, hogy a múltban is sok rémséget követtek el az emberek.
Hozzászólások