Gyilkosságok, amelyek döntő hatással voltak a történelem alakulására

A középkor öt merénylete, amely nem maradt következmények nélkül.Nem véletlen, hogy sötétnek nevezzük a középkort, hiszen ebben a korszakban egyáltalán nem volt életbiztosítás, ha valakit uralkodónak kiáltottak ki. Ellenkezőleg, a középkorban mindennapossá váltak a gyilkosságok, amelyek közül nem egy komoly hatással volt a történelem alakulására.

IV. István: Az orvosokból komoly merénylő válhat, emiatt nem csoda, hogy már a középkorban is gyanakvóan néztek rájuk, ráadásul akkoriban inkább babona volt az orvoslás, nem tudomány.

Türosz Vilmos például biztos volt abban, hogy III. Balduin, Jeruzsálem királya azt követően halt meg, hogy bevett egy pirulát, amit egy szír orvostól kapott. Az soha nem fog kiderülni, hogy orvosi műhiba vagy gyilkosság történt, vagy csak nem lehetett meggyógyítani a királyt.

A történelemben azonban kevés olyan szörnyű orvosi gyilkosság történt, mint IV. István megölése. IV. István egy ideig ellenkirályként uralkodott Magyarországon. Amikor a harcmezőn vereséget szenvedett, akkor Bizáncba menekült, hogy elbújjon az unokaöccse, III. István elől.

Később kiderült, hogy jobb lett volna, ha a saját hívei elől is elfut, ugyanis ők ölték meg Zólyom várában, mert azt remélték, hogy ennyi elég lesz ahhoz, hogy III. István megkegyelmezzen nekik.

Ahogy a középkorban sokan, úgy IV. István is hitt abban, hogy az érvágás meggyógyítja. A baj csak az volt, hogy az orvosát lefizették, ezért az méreggel itatta át a kötszert, amivel a beavatkozás után bekötötte IV. István sebeit. A halálos méreg gyorsan szétterjedt az ellenkirály testében.

Történelmi szempontból azért volt döntő ez a gyilkosság, mert IV. István halála után III. István foglalta el a trónt.

I. Izmáel tehetséges, erőteljes vezetőként mért megsemmisítő csapást a kasztíliaiakra 1319-ben, Vega de Granadánál. Kasztília két régensét meggyilkolták, majd Izmáel meghódíthatta Bazát és Martost, ám azt nem kerülhette el, hogy az unokatestvére megölesse egy kisebb, személyes vita miatt.

Izmáel hatalmát a kisebbik fia, Mohamed örökölte meg, de őt a Banu Abi’I-Ula klán öletett meg, ugyanis meg akarták szerezni a trónt. Mohamed után jött a bátyja, Juszuf, aki a földbe döngölte a fivérét meggyilkoló klánt.

Úgy tűnt, hogy Juszuf van olyan tehetséges uralkodó, mint az apja volt, ám őt egy őrült szúrta hátba, amikor a granadai nagymecsetben imádkozott. A Naszrid dinasztia következő generációit sem kerülték el a tragédiák, emiatt soha nem volt szilárd a hatalmuk.Berdibég, Kulpabég és Nawrüzbég: 1357-ben kiderült, hogy a nagy Dzsanibég, az Arany Horda kánja halálos beteg, ezért magához rendelte a fiát, Berdit, akit kinevezett az utódjának. A „hálás” gyerek, biztos, ami biztos, megölette az apját, mert tartott attól, hogy Dzsanibég felépül, és visszaveszi a hatalmát tőle.

Berdi azonban nem csak az apjától tartott, hanem a 12 fivérétől is, ezért a trónra kerülése után megölette őket. Muineddín Natanzí szerint Berdi a saját kezével csapta a földhöz a 8 hónapos öccsét.

A véres kezű uralkodó csak Kulpát kímélte meg, ám ő ezt azzal köszönte meg, hogy megszervezte a bátyja elleni merényletet, majd elfoglalta a megüresedett trónt, ám őt Nawrüzbég parancsára megmérgezték.

Az, hogy Nawrüzbég is testvér volt, vagy csak csalóként adta ki magát Dzsanibég fiának, rejtély, de ez nem is számít, mivel néhány hónappal a trónra kerülése után megölték. Az újabb gyilkosság következményeként darabokra hullt a birodalom, mert egyszerre minimum húszan követelték a trónt. Az Arany Horda szétesett, és soha többé nem nyerte vissza a régi hatalmát.Thomas of Woodstock: Rosszul sült el Anglia számára a százéves háború 1386-ban. Mivel a nép III. Richárd királyt okolta, ezért néhány nemes kijelentette, hogy átveszik a kormányzást az uralkodótól.

Thomas of Woodstock, Gloucester grófja vezette a lordok seregét Radcotnál, ahol legyőzték a király katonáit, III. Richárdot pedig elfogták. Miután a király kegyeltjeinek javát megölték vagy száműzték, báburalkodót csináltak Richárdból.

A király türelmesen kivárta az idejét, miközben lassan újraépítette a hatalmi bázisát. 1397-ben sikeresen a maga oldalára állított Norfolk hercegét. Amikor sikerült a rajtaütés, akkor Woodstockot a francia Calais-ba száműzték, ahol hamarosan megölték.

A gróf meggyilkolásáról többféle verzió ismert. Az egyik elmélet szerint sállal fojtották meg, míg a másik teória szerint tollmatraccal, hogy ne legyenek külsérelmi nyomok. Ami biztos, hogy Richárd rendelte el a halálát.

Amikor kiderült a merénylet, akkor a nép fellázadt és hamarosan ledöntötték a királyt a trónjáról, majd halálra éheztették. III. Richárd után IV. Henrik került a trónra, és ezzel elkezdődött a Lancaster-ház uralkodása, amely komoly örökséget hagyott maga után.Púpos Gottfried: 1069-ben lett a Német-Római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség ura IV. Gorrfried néven Púpos Gottfried, aki alacsony, nyomorék férfi, de tehetséges uralkodó volt. Egy korabeli krónikás ezt írta róla: „testben gyenge, de lélekben kimagasló”.

IV. Gorrfried akár Európa egyik legjelentősebb történelmi alakja is lehetett volna, ám feleségül vette Matildát, Canossa úrnőjét és Toscana grófnőjét, aki hatalmas területek felett uralkodott Itáliában, ám a férjével utálták egymást.

Három év házasságot követően Matilda nem engedte a színe elé a férjét, akivel azért hidegülhettek el egymástól végleg, mert ellentétes oldalon álltak a császárság és az egyház között kitört invesztitúra harcban.

Gottfried neve rajta volt azon a listán, amely állítólag azokat a német nemeseket sorolta fel, akik le akarták mondatni Gergely pápát. A házastársi viszály Gottfried halálához vezetett, amikor 1076. február 26-án, Antwerpenben merénylet áldozata lett.

Gottfried megöléséről ellentétes beszámolók láttak napvilágot, de abban mind egyetértenek, hogy latrinán várt az merénylő, aki az éjszaka közepén szúrta le a magán könnyíteni kívánó uralkodót. A legdurvább verzió szerint az árnyékszékben várt a gyilkos, aki akkor döfte át a királyt, amikor az semmit sem sejtve leült.

Az uralkodó elleni merényletet Gottfried ellenségei rendelték el, tehát nem Matilda. A király halála komoly változást hozott az európai politikába, ugyanis Matildát most már nem állította meg a férje akadékoskodása, tehát VII. Gergely egyik legfőbb támogatójaként segített a pápának IV. Henrikkel szemben.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)