Halállal kapcsolatos gasztronómiai szokások
Az étkezésben is megmutatkoztak a hiedelmek és rituálék.
Az őszi hónapok nemcsak a halottak napja miatt juttatja az ember eszébe az elmúlást, hanem azért is, mert látjuk, hogy a természet hogyan fakul meg. A régi időkben az emberek rengeteg hiedelmet és rituálét kötöttek a halálhoz, ezek a szokások pedig a gasztronómiában is megmutatkoztak.
1. Miklósfán az emberek rétest sütöttek, majd mindenki annyi villát tett az asztalra, ahány halottja volt. Ezt követően kimentek a temetőbe, hogy gyertyát gyújtsanak.
2. Csongrád megyében (Szeged környéke, Tápé) mindenszentök kalácsának vagy kúdúskalácsnak nevezik azt a kalácsot, aminek tetejét mézzel kenték be az asszonyok. A sütemény alsótanyai alakjában fonadék, amit perecbe foglaltak bele.
A kész süteményt azok vitték magukkal, akik délután a temetőbe indultak, méghozzá azért, hogy odaadják a kapuban várakozó koldusoknak, akiket arra kértek, hogy ők is emlékezzenek meg az elhunytaikról.
3. Kéthelyen a halottak megvendégelése volt a célja annak a szokásnak, amely során az asztalt terítővel takarták le, majd fokhagymát, sót és kenyeret tettek rá.
4. Pölöskefőn a halállal kapcsolatos étkezési szokás az volt, hogy vacsorát tálaltak fel. Az emberek rétest tettek az asztalra, valamint egy égő gyertyát az elhunyt lelkeknek.
5. Régen a halállal kapcsolatos étkezési szokás volt az is, hogy a temetés után a sír mellett, a halott üdvösségéért, a család kenyeret, kalácsot, bort és gyertyát, ajándékozott a szegényeknek és elesetteknek.
6. Napjainkban is létező szokás a halotti tor, amikor összeül a család, a rokonok, barátok és miközben esznek, beszélgetéssel emlékeznek meg a halottról.
7. A székelyföldi Csíkdelnén egy egész kemencére való cipót sütöttek, amit Isten lepényének, vagy halottak lepényének neveztek. A kész lepényt még melegen kiosztották.
8. Régi halállal kapcsolatos gasztronómiai szokás volt, hogy némely falvakban rétest tettek az ablakba azért, hogy ezzel vendégeljék meg a hazalátogató lelkeket.
9. Egy régi szegedi hagyomány nagyon komolyan vette a koldusok könyörgését. A Tápén sütött briós formájú kalácsot a kúdúsbuborék vagy guduckalács nevet kapta.
10. Göcsej területén a halállal kapcsolatos gasztronómiai szokás az volt, hogy éjszaka megterítettek a hazalátogató elhunyt szerettüknek, hogy „fogyasszon az ételekből”. A halottak napján nagy lakomákat rendeztek a helyiek, akik sütöttek-főztek, majd vacsora után nem szedték le az asztalt, de tiszta tányért tettek ki az eltávozott szeretteiknek.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások