Halálos betegségek, amelyek úgy tűnik, hogy visszatérnek

A kanyaró, a pestis, a gyermekbénulás, a lepra, a szifilisz és a torokgyík is felütötte a fejét az elmúlt időben.Az oltásellenesek általában azzal érvelnek, hogy azért sincs szükség a vakcinákra, mert már nem létezik az a betegség, ami ellen védelmet nyújtana, ám ez hatalmas tévedés, ugyanis szó sincs arról, hogy az orvostudomány fejlődével megszabadultunk a halálos járványoktól.

A gyilkos baktériumok és vírusok a mai napig léteznek, némelyik pedig ismét terjedni kezdett. Ezt bizonyítja a kanyarójárvány is, ám ez csak egy abból a hat halálos betegségből, amely az elmúlt időben visszatérni látszik.

Gyermekbénulás, avagy polio: Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) gyermekbénulás mentesnek nyilvánította Amerikát, Európát, a Csendes-óceán nyugati térségét és Délkelet-Ázsiát. Amikor a WHO hajlott rá, hogy Afrikát is polio mentesnek kiáltsa ki, akkor Nigériából két esetet is jelentettek.

A nagy bajt az okozza, hogy az egészségügyi hatóságok nem tudják beoltani azokat a gyerekeket, akik olyan területen élnek, ami a radikális iszlám militáns szervezet, a Boko Haram felügyelete alá tartózik.

A halálos betegség Afganisztánban és Pakisztánban is visszatért. Ukrajnában szintén megjelent a gyermekbénulás. Az ottani esett abban súlyosabb, hogy az oltóanyagban található legyengített poliovírus okozta.

Bubópestis: A „fekete halál” néven is ismert bubópestisről eddig csak a történelmi könyvekben és filmekben hallottunk. A betegség tünetei láz, hasfájás, megduzzadt nyirokcsomók és hányinger. A XIII. században Európában alakosság 60 százaléka, köztük Hunyadi János is, a bubópestisbe halt bele.

A XIX. században ismét kitört a bubópestis járvány, amibe akkor 10 millió ember halt bele. A közelmúltban Kínában jelent meg a pestisjárvány, ezért a hatóságok karantén alá vették Yumen városát.

2015-ben Madagaszkáron 39 ember halt bele a pestisbe, ami az amerikai Arizonában, Coloradóban és Új-Mexikóban is megjelent. Az USA-ban évente átlagosan 7 eset fordul elő. A pestis halálozási aránya 16 százalékkal csökkenthető, ha a korai szakaszban penicillin kezelést kap a beteg.

Kezelés nélkül 93 százalék a halálozás valószínűsége. Aggodalomra ad okot, hogy a kutatók nem olyan rég penicillinrezisztens törzseket fedeztek fel.Lepra: A Hansen-betegségként, avagy bélpoklosság néven is ismert leprát a Mycobacterium leprae okozza, aminek lappangási ideje egy hónaptól 40 évig is terjedhet. A leprának több fajtája létezik. A legismertebb a mondhatni jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, ami a bőrt és a környéki idegeket támadja meg.

A gyors lefolyású erősen fertőző lepromatózus lepra göböket (leprómák) képez a bőrön és az idegeket, zsigereket támadja meg. Napjainkban 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítják a betegséget.

A kutatók vizsgálataiból kiderült, hogy a emberek 95 százaléka eleve immúnis a lepra baktériumra. Habár sokan a pestishez hasonlóan, a leprát is valamilyen történelmi kórnak tartják, mégis jobb tudni, hogy az USA-ban évente átlagosan 150 leprás eset fordul elő.

Kanyaró: Mostanában napi szinten hallunk a kanyaróról, amit 2000-ben az USA-ban hivatalosan is eltűnt betegségnek nyilvánítottak. 2014-ben súlyos járvány indult ki a kaliforniai Disneylandből. A jelentések szerint 14 államban összesen 84 ember fertőződött meg.

2016-ban csak Arizonában 22 beteget regisztráltak. A kanyaró újbóli terjedésének leginkább két dolog kedvez. Az egyik a külföldről behurcolt vírusok, a másik az oltásellenes mozgalom.

Szifilisz: Magyarországon leginkább Ady Endre miatt hallottunk a legtöbbet a szifiliszről, amit sokan a XVIII-XX. század betegségének tartanak, ám a közelmúltban Las Vegasban is megjelent a szifilisz, ami korai stádiumban penicillinnel könnyen gyógyítható.

Abban az esetben, ha nem veszik időben észre a betegséget, akkor a szifilisz olyan borzalmas tünetekkel hívhatja fel magára a figyelmet, mint az izomrángás, demencia, kiütések, vakság, majd végül halált is okozhat.

Torokgyík: 2015-ben, 28 év után, ismét megjelent a torokgyík Spanyolországban, ahol egy 8 éves, katalóniai kisfiúnál fedezték fel a betegséget. Mint kiderült, a gyerek szülei nem oltatták be a kisfiút.

A Cornynebacterium diphtheriea baktérium által okozott diftéria legtöbbször kisgyerekeket és 60 feletti felnőtteket fertőz meg. Tíz betegből egy belehal a torokgyíkba, ami során a baktérium olyan méreganyagot bocsájt ki, amely lebontja a szöveteket.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)