Hátborzongató történetek a bébimonitorról
Rémisztő eseményeket közvetített a babák megfigyelést szolgáló eszköz.
A szülők bébimonitorral vigyáznak a gyermekükre, ha például alszanak, ám a szerkezet nemcsak azt képes közvetíteni, hogy a kicsi békésen szunyókál, vagy felriadt, és az anyukája után sír, hanem ennél sokkal hidegrázóbb dolgokat is továbbíthat. Most ilyen történeteket ismerhetünk meg.
Mániákus nevetés: „Egy úgynevezett rossz házban laktunk, amikor a legidősebb gyermekem kisbaba volt. Az épületben maguktól kapcsolódtak le és fel a fények, a tévé úgy váltott csatornát, hogy senki sem nyúlt hozzá, a termosztát gyakran megzavarodott, és előfordult, hogy zöld fényeket láttunk a szobában.
Az igazán ijesztő események akkor kezdődtek, amikor bébimonitort kezdtünk használni, ugyanis ördögi nevetést hallottunk a két hónapos gyermekünk szobájából, majd a kicsi üvöltve kezdett sírni. A férjem azonnal rohant a kisfiúnkért, majd elmondta, hogy semmit sem hallott a szobában, ám én továbbra is hallottam az ördögi nevetést. Azon az éjszakán elhagytuk a házat.”
A borzalmas ének: „Még csak csecsemő volt a legkisebb gyermekem, amikor egy ikerházban laktunk a sógorommal és a barátnőjével. Lilah, a lányom, két hónapos volt, de már külön szobában aludt. Az egyik éjjel, amikor tévét néztem, akkor furcsa hümmögést hallottam, majd pár perc múlva egy kislány énekelte, hogy „Lilah aranyos lány, anyukájának gyorsan ide kell érnie, mielőtt bántanám”.
Azonnal rohantam az emeletre, megfogta a lányom, kirohantam a házból, és ott vártam, félelemtől zokogva, hogy a sógorom hazaérjen a munkából. A háztól olyan gyorsan megszabadultunk, ahogy csak tudtunk.”
A kísértetjárta baba: „A történet még az előtt történt, hogy megszülettem volna, de a szüleim rengetegszer elmesélték. Amikor anyukám várandós volt a most 21 éves testvéremmel, akkor az egyik barátja egy porcelánbabát ajándékozott neki.
A nagyim már akkor elmondta, hogy ki nem állhatja a babát, amit az egyik szekrényre állítottak. Néhány hónappal később a nagymama meghalt, és sosem láthatta az unokáját. Miután megszületett a testvérem, az anyukám egy furcsa csattanást hallott a bébimonitoron keresztül. Rögtön a szobába ment, de nem talált ott semmit, a testvérem pedig békésen aludt, ám a porcelánbaba érthetetlen módon összetört.
Az édesanyám ekkor hangosan a következőt mondta: „Anya, most már láttad az unokádat, úgyhogy szabadon elmehetsz. Menj békével”. Az anyukám ekkor hallotta, hogy a nagymama suttog valamit, de azt nem értette pontosan, hogy mit, viszont a neve és az, hogy szereti, biztos elhangzott.”
Mit csinálsz: „Fiatalabb koromban gyakran aludtam a nagynénémnél, hogy vigyázzak az 1 éves unokatestvéremre. Az egyik alkalommal, amikor a beszélni sem képes kicsi az ágyában aludt, meghallottam, hogy valaki azt kérdezi, hogy „Mit csinálsz?”.
Azonnal remegni kezdtem, mert csak 11-12 éves voltam, ám ennek ellenére bementem a szobába, de senkit sem láttam ott. Amikor a történteket elmondtam a nagynénémnek, akkor egy héttel később elköltöztek.”
Gyere és játssz velünk: „Ez a történet akkor zajlott le, amikor az unokatestvérem és a gyerekei a szobámban laktak. Mindig bekapcsolva hagytuk a bébimonitort, hogy a nappaliból is halljuk, hogy mit csinálnak. Az egyik éjjel hallottuk, hogy a szobában mozogni kezdnek a dolgok. Ez után az unokatestvéreim gyereke beszéltek valakivel, végül játszani kezdtek.”
Szellemes vásár: „A nagynéném és a nagybátyám mesélték, hogy vettek egy bébimonitort a kerti vásáron, és betették az unokatestvérem szobájába. Onnantól kezdve folyamatosan temetési zenét és halk suttogást hallottak. Hamarosan nem bírták tovább, és kidobták a szerkezetet.”
(Forrás: bizzarium.com)
A szülők bébimonitorral vigyáznak a gyermekükre, ha például alszanak, ám a szerkezet nemcsak azt képes közvetíteni, hogy a kicsi békésen szunyókál, vagy felriadt, és az anyukája után sír, hanem ennél sokkal hidegrázóbb dolgokat is továbbíthat. Most ilyen történeteket ismerhetünk meg.Mániákus nevetés: „Egy úgynevezett rossz házban laktunk, amikor a legidősebb gyermekem kisbaba volt. Az épületben maguktól kapcsolódtak le és fel a fények, a tévé úgy váltott csatornát, hogy senki sem nyúlt hozzá, a termosztát gyakran megzavarodott, és előfordult, hogy zöld fényeket láttunk a szobában.
Az igazán ijesztő események akkor kezdődtek, amikor bébimonitort kezdtünk használni, ugyanis ördögi nevetést hallottunk a két hónapos gyermekünk szobájából, majd a kicsi üvöltve kezdett sírni. A férjem azonnal rohant a kisfiúnkért, majd elmondta, hogy semmit sem hallott a szobában, ám én továbbra is hallottam az ördögi nevetést. Azon az éjszakán elhagytuk a házat.”
A borzalmas ének: „Még csak csecsemő volt a legkisebb gyermekem, amikor egy ikerházban laktunk a sógorommal és a barátnőjével. Lilah, a lányom, két hónapos volt, de már külön szobában aludt. Az egyik éjjel, amikor tévét néztem, akkor furcsa hümmögést hallottam, majd pár perc múlva egy kislány énekelte, hogy „Lilah aranyos lány, anyukájának gyorsan ide kell érnie, mielőtt bántanám”.
Azonnal rohantam az emeletre, megfogta a lányom, kirohantam a házból, és ott vártam, félelemtől zokogva, hogy a sógorom hazaérjen a munkából. A háztól olyan gyorsan megszabadultunk, ahogy csak tudtunk.”
A kísértetjárta baba: „A történet még az előtt történt, hogy megszülettem volna, de a szüleim rengetegszer elmesélték. Amikor anyukám várandós volt a most 21 éves testvéremmel, akkor az egyik barátja egy porcelánbabát ajándékozott neki.
A nagyim már akkor elmondta, hogy ki nem állhatja a babát, amit az egyik szekrényre állítottak. Néhány hónappal később a nagymama meghalt, és sosem láthatta az unokáját. Miután megszületett a testvérem, az anyukám egy furcsa csattanást hallott a bébimonitoron keresztül. Rögtön a szobába ment, de nem talált ott semmit, a testvérem pedig békésen aludt, ám a porcelánbaba érthetetlen módon összetört.
Az édesanyám ekkor hangosan a következőt mondta: „Anya, most már láttad az unokádat, úgyhogy szabadon elmehetsz. Menj békével”. Az anyukám ekkor hallotta, hogy a nagymama suttog valamit, de azt nem értette pontosan, hogy mit, viszont a neve és az, hogy szereti, biztos elhangzott.”
Mit csinálsz: „Fiatalabb koromban gyakran aludtam a nagynénémnél, hogy vigyázzak az 1 éves unokatestvéremre. Az egyik alkalommal, amikor a beszélni sem képes kicsi az ágyában aludt, meghallottam, hogy valaki azt kérdezi, hogy „Mit csinálsz?”.Azonnal remegni kezdtem, mert csak 11-12 éves voltam, ám ennek ellenére bementem a szobába, de senkit sem láttam ott. Amikor a történteket elmondtam a nagynénémnek, akkor egy héttel később elköltöztek.”
Gyere és játssz velünk: „Ez a történet akkor zajlott le, amikor az unokatestvérem és a gyerekei a szobámban laktak. Mindig bekapcsolva hagytuk a bébimonitort, hogy a nappaliból is halljuk, hogy mit csinálnak. Az egyik éjjel hallottuk, hogy a szobában mozogni kezdnek a dolgok. Ez után az unokatestvéreim gyereke beszéltek valakivel, végül játszani kezdtek.”
Szellemes vásár: „A nagynéném és a nagybátyám mesélték, hogy vettek egy bébimonitort a kerti vásáron, és betették az unokatestvérem szobájába. Onnantól kezdve folyamatosan temetési zenét és halk suttogást hallottak. Hamarosan nem bírták tovább, és kidobták a szerkezetet.”
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások