Hétköznapi műanyagok, amiket mellőznünk kellene

Teljesen feleslegesen használjuk a nehezen lebomló hulladékokat, miket könnyen helyettesíthetnénk környezetbarát megoldásokkal.A Föld óceánjai belefulladnak abba a rengeteg műanyagba, amit a mindennapokban használunk kezdve a reggeli forró italunkhoz kapott műanyag keverővel, a testápoló, tusfürdő, egyéb higiéniai termékek csomagolásain át, a nejlon szatyrokig.

Mivel a hétköznapi műanyagok mindegyike helyettesíthető lenne valamilyen környezetbarát anyaggal ezért például a Starbucks július elején bejelentette, hogy 2020-ig világszerte száműzik a szívószálakat, amiket maximum azok kaphatnak, akik igénylik. Az aktivisták abban reménykednek, hogy ez a döntés más cégeket is inspirálni fog.

Magyarországon a Felelős Gasztrohős Szívószálmentes Augusztus nevű akciót hirdetett, aminek keretében 22 fővárosi és 2 vidéki vendéglátóhely mondott le a szívószálakról. A Fővárosi Állatkert az egyszer használatos PET palackokat tiltotta ki, úgyhogy a látogatók a kutaknál tölthetik újra a kulacsaikat.

Habár nem a szívószálak okoznak egyedül problémát, mégis azok többsége a Föld vizeibe kerül, több hulladékkal egyetemben. Riasztó adat, hogy évente 8,8 millió tonna műanyag szemét szennyezi az óceánokat.

A vízi élővilág életét kutató TED közösség tagjai most elmondták, hogy melyek azok a hétköznapi műanyagok, amelyeket legszívesebben örökre betiltanának, ráadásul ezek mindegyike olyan, amit könnyen helyettesíthetnénk környezetbarát anyaggal.

Szívószál: Nancy Rabalais akkor vált biztossá abban, hogy a szívószálaknak semmi keresnivalójuk a háztartásokban, amikor látta azt a videót, amelyben egy teknős orrából szívószálat operáltak ki. Greg Stone arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívószálakat csak néhány percig használjuk, ám kidobás után hosszú évekbe telik, mire lebomlik. Stone szerint inkább papír szívószálat kellene használniuk az embereknek.Műanyag zacskó: Enric Sala azóta szeretné betiltatni a műanyag zacskókat, hogy szembesült azzal, hogy mennyi műanyag volt egy ámbráscet gyomrában, valamint látott egy nejlonszatyortól fuldokló tengeri teknőst.

A műanyag zacskók évente rengeteg tengeri emlős és madár haláláért tehetők felelőssé, ezért Sala szerint az egész világnak követnie kellene a ruandai kormány intézkedését, ugyanis 2008-ban betiltották a műanyag zacskók használatát. Edie Widder elmondta, hogy a teknősökre azért különösen veszélyes ez a fajta hulladék, mert az állatok könnyen összekeverik az eledelükül szolgáló medúzákkal.

Egyszer használatos műanyag tárgyak: Charles Moore az egyszer használatos műanyag tárgyakkal szeretne örökre leszámolni, tehát számára például a szívószál, a poharak, a tányérok, a szatyrok és a mikroszál a szintetikus szövetekből a legnagyobb ellenség.

Moore egyfelől azért száműzné az egyszer használatos műanyag tárgyakat, mert már sokszor találkozott olyan vadon élő állattal, amelynek halálát ezek a hulladékok okozták, másfelől ezek az emberekre is ártalmasak.

A mikroszálakról az a véleménye, hogy azok bekerültek a bioszférába, és megtalálhatóak a palackozott, illetve a csapvízben, a sörben, a levegőben, a mézben és a sóban is. Emellett bebizonyították, hogy a mikroszálak keresztül hatolnak a halak vér-agy gátján, és megváltoztatják a viselkedésüket.Mikroszálas ruhák, törlőkendők: Sylvia Earle azokat a mikroszálas anyagokat tiltaná be, amelyekből például a jóganadrágot, vagy rengeteg más ruhadarabot készítenek. Ebből is látszik, hogy nem szabad lebecsülni a ruhatárat, ha a környezetszennyezésről van szó.

Amikor ugyanis a mosógépbe tesszük a mikroszálas holmikat, akkor a vízzel együtt néhány szál az óceánba kerül, ez pedig még a PET palackokból újrahasznosított poliészter szövetekkel is előfordul. Earle arra is figyelmeztet, hogy a műszálas pamut törlőkendők szintén veszélyesek, ugyanis amikor a Baleár-szigeteknél és a Földközi-tengeren végzett kutatást, akkor rengeteggel találkozott.

Hungarocell csészék és dobozok: Colleen Flanigan hosszú ideig lakott Portlandben, ahol 1998-ban betiltották a hungarocellből készült termékeket, ezért nagyon meglepődött, amikor Mexikóban a korallzátonyok regenerálódásának vizsgálata során hungarocell hulladékkal találkozott.

A hungarocell több okból is megérdemelné, hogy örökre betiltsák az egész világon. Először is rákkeltő, másodszor a tengeri élet részévé válva bármelyik ember szervezetébe bejuthat. Flanigan álláspontja az, hogy megbízható újrahasznosítási programokra lenne szükség ahhoz, hogy a világon ne legyenek olyan hulladékok, amelyeknek lebomlásához 500 évre van szükség.

(Forrás: divany.hu)