Hihetetlen apróságok, amik megváltoztatták a világot

Áramszünet vezetett a hip-hop diadalmenetéhez, egy elírás miatt bukott meg a parlament, és a szemeteszsák leplezte le az évszázad gyémántrablását.A pillangóhatás kifejezés Edward Lorenz-től származik, ugyanis az MIT meteorológus professzora volt az, aki egy számítógépes szimulációs programmal mutatta ki, hogy egy egészen aprócska eltérés is képes gyökeresen megváltoztatni az időjárást.

A professzor hasonlata szerint egy pillangó-szárnycsapás is hatással lehet az egy héttel későbbi tornádóra. A következő hat dolog önmagában ugyanilyen semmiségnek tűnik, ám éppen ezért kevesen feltételeznék, hogy milyen komoly hatással voltak a világ változására.

Az áramszünet, amelyből a hip-hop diadalmenete lett: Sok érdekes történet kering a köztudatban a New York-i áramszünettel kapcsolatba. Egy városi legenda szerint az 1965-ös észak-nyugati áramszünet 30 millió embert érintett, 9 hónappal később pedig megsokszorozódott a gyerekszületések száma.

Az 1977-es áramszünet számlájára a hip-hop térhódítását írták, ugyanis 1977. július 13-án, a pénzügyi válság sújtotta New York és környékének nagy része elsötétült, ráadásul hatalmas hőség és egy sorozatgyilkos, David Berkowitz is megkeserítette az emberek életét.

Az áramszünet végleg felbőszítette a helyieket, akik 31 kerületben fosztogatni, vandálkodni kezdtek. A fosztogatók között akadtak DJ-k, akik megragadták az alkalmat arra, hogy komoly felszereléseket lopjanak maguknak.

A hip-hop ekkor már néhány éve létezett, ugyanis az alapítójának Dj Kool Herc-et tartják, aki 1973-ban indította el a műfajt. 1977-ben már megjelent néhány konkurens, például a Grandmaster Fladh és Afrika Bambaataa, de még mindig szűk közösségről volt szó.

Az áramszünet utáni napon már ezer új DJ reklámozta a hi-hopot a lopott holmikkal. A történetből nem rég megszületett a Netflix zenés darabja, a The Get Down.A felhők, amelyek megmentették Kokurát és Nagaszaki végzetét okozták: 1945.

Az USA több potenciális helyet jelölt meg a bomba ledobására, köztük Kiotó, de Henry Stimson hadügyminiszter kérésére végül megkímélték a várost, ugyanis ott volt nászúton. A másik célpont Kokura volt, ahol egy nagy lőszergyár működött.

A terv szerint a Bockstarnak találkoznia kellett volna útközben két másik repülővel, a Great Artiste-tal és a Big Stink-kel, ám az utóbbi nem érkezett meg. A másik két gép 50 percet várt, majd tovább haladt a cél felé, de ekkora már felhők gyülekeztek Kokura felett.

Néhány hivatalos verzió azt állítja, hogy az időjárás romlott el, de mások azt gyanítják, hogy Javata előző napi bombázásából eredő füst takarta el a várost, míg egy harmadik teória azt vázolta fel, hogy Kokura szándékosan eresztett gőzt a levegőbe, így védekezve a bombázók ellen.

Az, hogy melyik elmélet az igaz, mindegy, mert az számít, hogy a Bockscar üzemanyaga kezdett kifogyni, ezért a legénység Nagaszaki felé irányította a gépet...

Egy elírás, ami megbuktatott egy parlamentet: Első látásra egy elírás, nyomdai hiba csak egy apró bosszúság, ami bárkivel előfordulhat, ám a történelem nem egyszer bebizonyította, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy valami hatalmas változás következzen be.

1999-ben a kuvaiti parlament bukott meg egy elírás miatt. A probléma abból indult ki, hogy kinyomtatták a Korán állami verzióját, amit ingyen megkaptak az ország állampolgárai. A kiadó azonban pocsék munkát végzett, és úgy adta ki az iszlám szent könyvét, hogy annak számos verse hibás volt, mások pedig egyszerűen kimaradtak.

Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy az állampolgárok felháborodjanak. A botrány célkeresztjébe az iszlám ügyek minisztere, Ahmad al-Kulaib került. A miniszter bizalmi szavazást kért maga ellen. Habár veszített, ez mégsem volt elég ahhoz, hogy az emberek lecsillapodjanak, úgyhogy a kuvaiti emírnek nem volt más választása, mint a parlament feloszlatása.

A szoftver-frissítés, amelytől összeomlott egy bankóriás: A szoftver-frissítést sokan utálják, mert rengeteg galibát okoz még az átlag számítógép-felhasználónak is. Egy frissítés elmulasztása általában nem jelent komoly problémát, de egyszer a világ egyik legnagyobb bankcsoportja dőlt össze miatta.

2012. június 19-én a megszokott kerékvágásban indult a nap a Royal Bank of Scotland csoportnál, ahol a technikai stábnak frissítést kellett végrehajtania a CA-7 szoftveren, ami a bank fizetési rendszerét szabályozta.

Állítólag egy tapasztalatlan operátorra bízták a feladatot. Az illető próbálkozott a frissítéssel, de a rendszer hibát jelzett. Amikor az operátor visszalépett, akkor véletlenül kitörölte a rendszer egész adatbázisát, amit újra kellett telepíteni és működőképessé kellett tennie.

A hiba miatt több millió ember 6 napon keresztül nem tudott pénzt felvenni a banktól és az online utalások is lehetetlenné váltak. Sokan nem tudták határidőre befizetni a számláikat, mások külföldön rekedt, egy 7 éves kislány pedig életveszélybe került, mert a családja nem tudta kifizetni a kezelését.A vonatút, ahol a molekuláris orvostudomány megszületett: A XX. század egyik legnagyobb tudósa volt a két Nobel-díjjal kitüntettet Linus Pauling, akit a molekuláris biológia alapítójának tartanak. A tudóst elsősorban a proteinek struktúrája érdekelte.

1949-ben a kollégáival, Harvey Itanóval, S.J. Singerrel és Ibert Wells-szel jelentette meg a Sarlósejtes vérszegénység, molekuláris betegség című tanulmányt, ami először bizonyította be azt, hogy az abnormális probléma emberi betegségeket okozhatnak.

A korszakalkotó tanulmány egy vonaton történt találkozóból indult ki. 1940-ben Irving Sherman orvostanhallgató volt a Johns Hopkins egyetemen, ahol megfigyelte, hogy a sarlósejt-betegek vörös vérsejtjein máshogy jár át a fény, mint a normális sejtek esetében.

Hopkins publikálta az észrevételeit, ami nagy visszhangot kapott, és eljutott William Castle-hez, a Harvad orvosprofesszorához, aki évekkel később egy vonatfülkében találkozott Paulinggal, akivel a biológiáról kezdtek beszélgetni.

Castle szóba hozta Sherman megfigyeléseit. Pauling ekkor már tanulmányozta a proteineket és azt gyanította, hogy a hemoglobin lehet a jelenség okozója. A tudós az elektroforézis nevű protein-elválasztó eljárással elemezte a sarlósejtes betegek és egészségesek mintáit, valamint azokét, akik sarlósejteket hordoztak.

A vizsgálat végén az az eredmény született, hogy az első két csoport tagjainak különböző hemoglobinjaik voltak, míg a harmadik csoport mind a két fajtával rendelkezett. Ebből indult ki a híressé vált tanulmány.

A szemeteszsák, amely leleplezte az évszázad gyémántrablását: 2003-ban betörés történt az antwerpeni Gyémánt Világközpontba (AWDC). A tolvajok, akik áthatolhatatlannak hitt biztonsági rendszeren, köztük radarokon, hőség-detektorokon és szeizmikus szenzorokon jutottak át, több, mint 100 millió dollár értékű zsákmánnyal menekültek el a helyszínről.

A hihetetlen betörés története August Van Camp, nyugdíjas fűszeres birtokán lévő erdősávban folytatódott. A terület az országút mellett volt, emiatt sokan oda dobálták ki a szemetet. Egy nappal a lopás után August Van Camp szemeteszsákot talált, ezért, ahogy szokta, hívta a rendőrséget, hogy panaszt tegyen.

Amikor megvizsgálták a szemeteszsák tartalmát, akkor abban videókazettát, félig megevett szalámis szendvicset és egy üres borítékot találtak, amin az „Antwerpeni Gyémántközpont” felirat állt. Ez volt az első forró nyoma a rendőrségnek.

A szemétben még összegyűrt papírokat is találtak. Ezeken a biztonsági kamerákról szerepelt leírás, Leonardo Notarbartolónak címezve. A szendvicsről levett DNS-minta is a „Torinói Iskola” nevű banda egyik magas rangú tagjához vezette a rendőröket, akik letartóztatták Notarbartolót, aki 10 év börtönt kapott. A társait nem adta ki.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)