Kiderítették, miért volt halálos a Nagy Köd Londonban - eredeti felvétel
1952 decemberében szomorú karácsonya volt a londoniaknak, mert a Nagy Köd elhozta sokak számára a halált.
A köd csak 5 nap után kezdett el oszladozni, de amíg jelen volt 4000 embert ölt meg a városban. További százötvenezer embert pedig kórházban kezeltek. A ködnek becslések szerint minimum 12 ezer áldozata volt, nem beszélve az állatokról.
Ez a rejtélyes és meglehetősen nyugtalanító történet nem túlzottan ismerős a tudósok köreiben. Azonban a Proceedings of the National Academies of Sciences (a Nemzeti Tudományos Akadémia Ügyei) folyóiratban megjelent publikációjában az szerepel, hogy megpróbálták kideríteni a halálozások okát, amit a köd és a szmog okozott.
A Nagy Ködöt összehasonlították Peking levegőjével. A londoni ködben leginkább a szulfátok voltak. Ezért volt annyira büdös, egyben mérgező és sűrű is. Nagyon kevés tudós foglalkozott eddig a jelenséggel.
Akik azonban a Nagy Köd kapcsán vizsgálódtak, helyesen sejtették, hogy a szennyeződést a gyárak és a házakból származó füst okozta.
Ugyanis annak idején rendkívül rossz minőségű bitumenes szenet égettek és ennek az égésterméke hozta a halált. A kéményen keresztül távozó kén-dioxid kiáramlott a környezetbe és a ködös pangó, szmogos levegőbe beszorult mintegy 5 napon át. A gyárak és a lakások ennek ellenére okádták a mérgező égés terméket, mert az otthonokba fűteni kellett, de az ipari termelés sem állhatott meg. Ennek azonban nagy ára lett.
A több ezer emberi és állati élet. A tudósok azonban mind máig nem tudták kideríteni, hogy miként keletkezett a kénsavas pára és csapadék magából a kén-dioxidból.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy ez a nitrogén-dioxidnak köszönhető, amely szintén az égés mellékterméke. Szerintem segítettünk a londoni rejtély megoldásában, és Kínának is adtunk egy pár tippet a levegő tisztítására: a nitrogén-dioxid és az ammónia-kibocsátás csökkentése például megakadályozná a szulfátok képződését. A kínai kormány azt ígéri, hogy mindent megtesz a csökkentésért, de ez időbe fog telni” – írta a kutatás vezetője Renyi Zhang.
A kutatók úgy gondolják, hogy valami hasonló történik a gyorsan iparosodó ázsiai nagyvárosokban is, csupán annyi különbséggel, hogy Kínában rendkívül magas az ammónia szintje a közúti forgalom és a jelentős műtrágyahasználat miatt és így nem képződik kénsav a kén-dioxidból. Ez azt jelenti, hogy a levegő kevésbé savas, de a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid keveréke nem kevésbé káros.
Forrás: 24.hu
A köd csak 5 nap után kezdett el oszladozni, de amíg jelen volt 4000 embert ölt meg a városban. További százötvenezer embert pedig kórházban kezeltek. A ködnek becslések szerint minimum 12 ezer áldozata volt, nem beszélve az állatokról.
Ez a rejtélyes és meglehetősen nyugtalanító történet nem túlzottan ismerős a tudósok köreiben. Azonban a Proceedings of the National Academies of Sciences (a Nemzeti Tudományos Akadémia Ügyei) folyóiratban megjelent publikációjában az szerepel, hogy megpróbálták kideríteni a halálozások okát, amit a köd és a szmog okozott.
Angol, amerikai és kínai kutatóknak az ’52-es londoni Nagy Ködöt sikerült laboratóriumban szimulálni.
A Nagy Ködöt összehasonlították Peking levegőjével. A londoni ködben leginkább a szulfátok voltak. Ezért volt annyira büdös, egyben mérgező és sűrű is. Nagyon kevés tudós foglalkozott eddig a jelenséggel.
Akik azonban a Nagy Köd kapcsán vizsgálódtak, helyesen sejtették, hogy a szennyeződést a gyárak és a házakból származó füst okozta.
Ugyanis annak idején rendkívül rossz minőségű bitumenes szenet égettek és ennek az égésterméke hozta a halált. A kéményen keresztül távozó kén-dioxid kiáramlott a környezetbe és a ködös pangó, szmogos levegőbe beszorult mintegy 5 napon át. A gyárak és a lakások ennek ellenére okádták a mérgező égés terméket, mert az otthonokba fűteni kellett, de az ipari termelés sem állhatott meg. Ennek azonban nagy ára lett.
A több ezer emberi és állati élet. A tudósok azonban mind máig nem tudták kideríteni, hogy miként keletkezett a kénsavas pára és csapadék magából a kén-dioxidból.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy ez a nitrogén-dioxidnak köszönhető, amely szintén az égés mellékterméke. Szerintem segítettünk a londoni rejtély megoldásában, és Kínának is adtunk egy pár tippet a levegő tisztítására: a nitrogén-dioxid és az ammónia-kibocsátás csökkentése például megakadályozná a szulfátok képződését. A kínai kormány azt ígéri, hogy mindent megtesz a csökkentésért, de ez időbe fog telni” – írta a kutatás vezetője Renyi Zhang.
A kutatók úgy gondolják, hogy valami hasonló történik a gyorsan iparosodó ázsiai nagyvárosokban is, csupán annyi különbséggel, hogy Kínában rendkívül magas az ammónia szintje a közúti forgalom és a jelentős műtrágyahasználat miatt és így nem képződik kénsav a kén-dioxidból. Ez azt jelenti, hogy a levegő kevésbé savas, de a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid keveréke nem kevésbé káros.
Forrás: 24.hu
Hozzászólások