Kipróbálható, okkult ceremóniák
Félelmetes gyakorlatokkal tesztelhetjük a bátorságunkat.
Általában a szellemidézés és a jóslás azok a okkult rituálék, amelyek kipróbálása megfordul az ember fejében, de az alábbi félelmetes creepypasta történetek olyan ceremóniákról szólnak, amelyeket bárki kipróbálhat, ha van ehhez mersze.
A három király: Ha most határozottan kijelentjük, hogy soha, se soha ne próbálja ki senki ezt a rituálét, akkor biztos, hogy lesznek néhányan, akik csak azért is játszani kezdenek a tűzzel. A három király szertartáshoz szükség van egy csendes, sötét, ablak nélküli szobára, két tükörre, három székre és egy gyertyára, amit a játék elején meg kell gyújtani.
A ceremóniához szükség lesz egy partnerre, barátra vagy családtagra, hogy legyen segítség, ha a dolog rossz irányt vesz. A szobát éjfélre kell előkészíteni. A szék lesz a három „trón”. A játékosnak a középsőbe kell ülnie, ami a „király” széke. A többiek a „királynő” és a „bolond” helyeket foglalhatják el.
A szobát éjféltől 3:30-ig üresen kell hagyni. 3:30 után gyertyafényben kell elfoglalni a király trónját, majd a játékosnak a sötétbe kell bámulnia. A következő óra egy perce során a játékos kérdéseket tehet fel, amire valami válaszolni fog. Az, hogy mi, nem tisztázott. A játékosnak a helyén kell maradnia, és nem szabad előre néznie 4:34-ig.
Amennyiben a gyertya kialszik, akkor a játékos nem mozdulhat el a helyéről, de megkérheti a partnerét, akiben bízik, hogy gyújtsa meg újra a kanócot. A játék leírói soha nem árulták el, hogy mi lesz, ha megszegik a szabályt, de az interneten többen leszögezték, hogy senki se próbálja ki!
A sötét tükörkép: Ehhez az okkult szertartáshoz tükörre és gyertyákra lesz szükség.
A szeánszhoz az a legjobb, ha a legöregebb tükrünket használjuk. Közvetlenül hajnal előtt nézzünk a tükörbe, koncentráljuk a saját képünkre, adjuk bele az energiánkat, majd lélegezzünk a tükör felületére, hogy bepárásodjon.
Ezt minden résztvevőnek meg kell tennie. Ezt követően gyújtsunk meg egy gyertyát, amit tartsunk közel a tükörhöz úgy, hogy kormos legyen. Ha mindenki megcsinálta, akkor egy önkéntesnek össze kell törnie a tükröt.
A leírás szerint ez rengeteg negatív energiát szabadít el, tehát elég őrült szertartásnak tűnik, ám a szerző ragaszkodik ahhoz, hogy csak rövid ideig tart a negatív légkör, amit szerencse és siker fog felváltani.
A rossz oldala a ceremóniának az, hogy nem biztos, hogy elég ideig fogunk élni ahhoz, hogy elérjen hozzánk a jó szerencse, mert állítólag a túlélés kulcsa az, ha a saját tükörrituálét is csinálunk, amivel a többi résztvevőre szállna a negatív energia. Ez elég kegyetlen, gonosz dolog lenne.
Magányos bújócska: Japánból származik az okkult játék, ami egyáltalán nem való a gyerekeknek, sőt, a leírást látva, inkább senkinek sem ajánlott a kipróbálása. Ha valaki mégsem hallgatna az okos szóra, akkor szüksége lesz egy babára.
A kitömött babából ki kell szedni a tömést, aminek helyére annyi rizst kell tenni, amennyi elég ahhoz, hogy a baba visszanyerje az eredeti formáját. A tömésbe tegyünk a körmünkből, majd varrjuk össze a babát.
A következő lépésben csapvízzel kell megtölteni a kádat, majd töltsünk egy pohárba sós vizet, amit rejtsünk el egy olyan szobában, ahol van egy működő televízió, és meg kell, hogy áldják. Most kezdődhet a játék!
Nevezzük el a babát, de ne adjuk neki a saját nevünket! Pontosan három órakor ismételjük el háromszor, hogy „(baba neve) te jössz”. Merítsük a kádba a babát, kapcsoljuk le a világítást, és rejtőzzünk el.
Hunyjuk le a szemünket, számoljunk tízig, majd fogjunk egy éles kést, menjünk vissza a fürdőszobába! Vegyük fel a babát és mondjuk ezt: „Megtaláltalak, (baba neve)”
Szúrjuk le a késsel, majd mondjuk, hogy: „(baba neve), te jössz!”
Most tegyük a babát a fürdőszoba szekrényre, és gyorsan menjünk vissza a búvóhelyünkre, ahol igyuk meg a sós víz felét, de ne nyeljük le! A szánkban tartott vízzel induljunk a baba keresésére. Állítólag már nem lesz a fürdőben.
Keressük a házban addig, amíg rá nem bukkanunk. Amikor megtaláltuk a babát, akkor locsoljuk rá a sós vizet és köpjük rá a szánkban őrizgetett vizet. Mondjuk háromszor, hogy „nyertem”! Ha mindent jól csináltunk, akkor megváltozik a tévé képernyője, és képesek leszünk beszélni a szellemekkel a képernyőn keresztül. A szabályokat szigorúan tilos megszegni.
Az éjféli játék: A játék szerzője azt állította, hogy egy ősi, pogány ceremóniából ered a „játék”, amelyhez az éjféli ember legendája köthető. Az éjféli ember igen nagy szerencsét hozhat a megidézőjének, de csak akkor, ha jól csinálták a szertartást, mert ellenkező esetben halállal végződhet.
A rituálét pontban éjfélkor kell elvégezni, egy zárt szobában, zárt faajtók mögött. A játékos vegyen magához egy gyertyát, tollat, papírt, gyufát, sót és néhány cseppet a véréből. 12:01-ig a játékos leírja a nevét egy papírra, amin elken egy cseppet a véréből.
Ezt követően meg kell gyújtani a gyertyát, a lámpákat le kell kapcsolni. A papírt a zárt ajtó elé kell tenni, a gyertyát pedig a tetejére, majd 22 alkalommal kopogni kell az ajtón. Mindennek pontosan 1 percen belül kell megtörténnie. A kopogás után ki lehet nyitni az ajtót, a gyertyát el kell oltani, majd becsukni az ajtót.
A legenda úgy szól, hogy ezzel engedjük be az otthonunkba az éjféli embert. Gyorsan gyújtsuk meg újra a gyertyát, hagyjuk el a szobát, miközben figyeljünk oda, hogy el ne aludjon a gyertya! Sétáljunk a házban, de ne kapcsoljuk fel a villanyokat. Legyen nálunk gyufa vagy öngyújtó.
Koncentráljunk a kívánságunkra, figyeljünk a lángra, valamint koncentráljuk a hideg helyekre és hangokra. Abban az esetben, ha suttogást hallunk, akkor az éjféli ember a közelben van. Ezt pontban 3:33-kor kell csinálni.
Amennyiben kialszik a láng, akkor az éjféli ember megtalált. Ekkor 10 másodpercen belül újra meg kell gyújtani a gyertyát. Ha kifutunk az időből, akkor a legnagyobb félelmünkkel fogjuk szembetalálni magunkat.
(Forrás: bizzarium.com)
Általában a szellemidézés és a jóslás azok a okkult rituálék, amelyek kipróbálása megfordul az ember fejében, de az alábbi félelmetes creepypasta történetek olyan ceremóniákról szólnak, amelyeket bárki kipróbálhat, ha van ehhez mersze.A három király: Ha most határozottan kijelentjük, hogy soha, se soha ne próbálja ki senki ezt a rituálét, akkor biztos, hogy lesznek néhányan, akik csak azért is játszani kezdenek a tűzzel. A három király szertartáshoz szükség van egy csendes, sötét, ablak nélküli szobára, két tükörre, három székre és egy gyertyára, amit a játék elején meg kell gyújtani.
A ceremóniához szükség lesz egy partnerre, barátra vagy családtagra, hogy legyen segítség, ha a dolog rossz irányt vesz. A szobát éjfélre kell előkészíteni. A szék lesz a három „trón”. A játékosnak a középsőbe kell ülnie, ami a „király” széke. A többiek a „királynő” és a „bolond” helyeket foglalhatják el.
A szobát éjféltől 3:30-ig üresen kell hagyni. 3:30 után gyertyafényben kell elfoglalni a király trónját, majd a játékosnak a sötétbe kell bámulnia. A következő óra egy perce során a játékos kérdéseket tehet fel, amire valami válaszolni fog. Az, hogy mi, nem tisztázott. A játékosnak a helyén kell maradnia, és nem szabad előre néznie 4:34-ig.
Amennyiben a gyertya kialszik, akkor a játékos nem mozdulhat el a helyéről, de megkérheti a partnerét, akiben bízik, hogy gyújtsa meg újra a kanócot. A játék leírói soha nem árulták el, hogy mi lesz, ha megszegik a szabályt, de az interneten többen leszögezték, hogy senki se próbálja ki!
A sötét tükörkép: Ehhez az okkult szertartáshoz tükörre és gyertyákra lesz szükség.
A játék azon a régi hiedelmen alapul, hogy a tükörképünk megmutathatja a sötét oldalunkat, ezért balszerencsés dolog, ha összetörünk egy tükröt, mert akkor kiszabadul a negatív énünk.
A szeánszhoz az a legjobb, ha a legöregebb tükrünket használjuk. Közvetlenül hajnal előtt nézzünk a tükörbe, koncentráljuk a saját képünkre, adjuk bele az energiánkat, majd lélegezzünk a tükör felületére, hogy bepárásodjon.
Ezt minden résztvevőnek meg kell tennie. Ezt követően gyújtsunk meg egy gyertyát, amit tartsunk közel a tükörhöz úgy, hogy kormos legyen. Ha mindenki megcsinálta, akkor egy önkéntesnek össze kell törnie a tükröt.
A leírás szerint ez rengeteg negatív energiát szabadít el, tehát elég őrült szertartásnak tűnik, ám a szerző ragaszkodik ahhoz, hogy csak rövid ideig tart a negatív légkör, amit szerencse és siker fog felváltani.
A rossz oldala a ceremóniának az, hogy nem biztos, hogy elég ideig fogunk élni ahhoz, hogy elérjen hozzánk a jó szerencse, mert állítólag a túlélés kulcsa az, ha a saját tükörrituálét is csinálunk, amivel a többi résztvevőre szállna a negatív energia. Ez elég kegyetlen, gonosz dolog lenne.
Magányos bújócska: Japánból származik az okkult játék, ami egyáltalán nem való a gyerekeknek, sőt, a leírást látva, inkább senkinek sem ajánlott a kipróbálása. Ha valaki mégsem hallgatna az okos szóra, akkor szüksége lesz egy babára.A kitömött babából ki kell szedni a tömést, aminek helyére annyi rizst kell tenni, amennyi elég ahhoz, hogy a baba visszanyerje az eredeti formáját. A tömésbe tegyünk a körmünkből, majd varrjuk össze a babát.
A következő lépésben csapvízzel kell megtölteni a kádat, majd töltsünk egy pohárba sós vizet, amit rejtsünk el egy olyan szobában, ahol van egy működő televízió, és meg kell, hogy áldják. Most kezdődhet a játék!
Nevezzük el a babát, de ne adjuk neki a saját nevünket! Pontosan három órakor ismételjük el háromszor, hogy „(baba neve) te jössz”. Merítsük a kádba a babát, kapcsoljuk le a világítást, és rejtőzzünk el.
Hunyjuk le a szemünket, számoljunk tízig, majd fogjunk egy éles kést, menjünk vissza a fürdőszobába! Vegyük fel a babát és mondjuk ezt: „Megtaláltalak, (baba neve)”
Szúrjuk le a késsel, majd mondjuk, hogy: „(baba neve), te jössz!”
Most tegyük a babát a fürdőszoba szekrényre, és gyorsan menjünk vissza a búvóhelyünkre, ahol igyuk meg a sós víz felét, de ne nyeljük le! A szánkban tartott vízzel induljunk a baba keresésére. Állítólag már nem lesz a fürdőben.
Keressük a házban addig, amíg rá nem bukkanunk. Amikor megtaláltuk a babát, akkor locsoljuk rá a sós vizet és köpjük rá a szánkban őrizgetett vizet. Mondjuk háromszor, hogy „nyertem”! Ha mindent jól csináltunk, akkor megváltozik a tévé képernyője, és képesek leszünk beszélni a szellemekkel a képernyőn keresztül. A szabályokat szigorúan tilos megszegni.
Az éjféli játék: A játék szerzője azt állította, hogy egy ősi, pogány ceremóniából ered a „játék”, amelyhez az éjféli ember legendája köthető. Az éjféli ember igen nagy szerencsét hozhat a megidézőjének, de csak akkor, ha jól csinálták a szertartást, mert ellenkező esetben halállal végződhet.A rituálét pontban éjfélkor kell elvégezni, egy zárt szobában, zárt faajtók mögött. A játékos vegyen magához egy gyertyát, tollat, papírt, gyufát, sót és néhány cseppet a véréből. 12:01-ig a játékos leírja a nevét egy papírra, amin elken egy cseppet a véréből.
Ezt követően meg kell gyújtani a gyertyát, a lámpákat le kell kapcsolni. A papírt a zárt ajtó elé kell tenni, a gyertyát pedig a tetejére, majd 22 alkalommal kopogni kell az ajtón. Mindennek pontosan 1 percen belül kell megtörténnie. A kopogás után ki lehet nyitni az ajtót, a gyertyát el kell oltani, majd becsukni az ajtót.
A legenda úgy szól, hogy ezzel engedjük be az otthonunkba az éjféli embert. Gyorsan gyújtsuk meg újra a gyertyát, hagyjuk el a szobát, miközben figyeljünk oda, hogy el ne aludjon a gyertya! Sétáljunk a házban, de ne kapcsoljuk fel a villanyokat. Legyen nálunk gyufa vagy öngyújtó.
Koncentráljunk a kívánságunkra, figyeljünk a lángra, valamint koncentráljuk a hideg helyekre és hangokra. Abban az esetben, ha suttogást hallunk, akkor az éjféli ember a közelben van. Ezt pontban 3:33-kor kell csinálni.
Amennyiben kialszik a láng, akkor az éjféli ember megtalált. Ekkor 10 másodpercen belül újra meg kell gyújtani a gyertyát. Ha kifutunk az időből, akkor a legnagyobb félelmünkkel fogjuk szembetalálni magunkat.
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások