Magyar legendák
Izgalmas mondák színesítik hazánk történelmét.
Nem meglepő, hogy sokan depressziósnak, folyamatosan panaszkodó népnek látják a magyart, hiszen a múltunkból mindig a vesztes csatákat, a velünk szembeni nemzetközi igazságtalanságot hajtogatjuk, pedig nekünk is vannak olyan érdekes legendáink, mondáink, amelyek sokkal izgalmasabb képet festenek le az országról.
Tündérek tanyája: Grábóc egyik híres hiedelme úgy tartja, hogy a történelemben a tündérek gyűltek itt össze, és a nyári holdvilág alatt, vászonruhákba öltözve táncoltak, a közeli dombon pedig a hosszú hajukat fésülték.
Galgahévíz titokzatos harangja: Egészen a tatárjárás idejére nyúlik vissza a legenda, amely szerint a helyiek összegyűjtötték a kolostor kincseit és elásták, hogy a betörő tatárok ne rabolhassák el azokat. A templom harangját is eltüntették.
A mocsárba süllyesztett harang azóta újra megszólal, ha veszély fenyegeti a falut. Állítólag az első világháború előtt is hallották a harangzúgást. Érdekesség, hogy ugyanezt a legendát a szerb alapítású Grábóc közössége is magáénak mondja. Ők úgy tartják, hogy az elásott harang újholdkor, éjfél magasságában szólal meg.
Ahol megjelent Mária: Évszázadok óta híres Mátraverebély a legendás kútjáról, amelynek a legendája úgy szól, hogy egy néma kisfiú lemaradt az apjától, hogy vizet keressen. Ekkor jelent meg előtte Szűz Mária, aki megmutatta a forrást a gyereknek.
A monda másik változata már arról mesél, hogy egy pásztorfiú előtt jelent meg a Boldogasszony. A helyet szentté avatták, a forrásnak pedig a Szentkút nevet adták 1195-ben. A Szentkút már a XII. században is búcsújáró hely volt, ám jöttek a törökök, akik lerombolták Verebélyt, a zarándoklatok pedig megszűntek.
A XVII. században a ferenceseknek sikerült elintézniük, hogy újra búcsúkat tarthassanak. Néhány évtizeddel később azt állították a szemtanúk, hogy egy arany kereszt jelent meg a vízben, aminek hatására csodás gyógyulások történtek, és a Szűzanya is megjelent, karján a kis Jézussal.
Ki fakasztott vizet: Más legenda is szól Mátraverebély gyógyító, szent forrásáról. A történet szerint I. (Szent) László királyt és seregét bekerítette az ellenség, ezért a völgyben rekedtek. Amikor a király átugratott egy szakadékon, akkor a lova patája forrást fakasztott a földet éréskor. Az uralkodó ezt követően beleszúrt a bárdjával a földbe, ahol azonnal víz tört fel.
A lány, akit az ördögfiak védtek: Hollókő eredetét is egy monda meséli el. Állítólag a környéken élt egy férfi, Pusztavárhegy ura, Kacsics András, aki elrabolt egy lányt, akit bezárt az épülő vára egyik termébe.
A lány dajkája ezt nem hagyta annyiban, és nem mással, mint az ördöggel kötött alkut. A ördög parancsára az ördögfiak holló alakot vettek fel, és esténként újra és újra elhordták az épülő vár köveit. Ezt addig csinálták, amíg az emberrabló el nem engedte a lányt.
A történet másik verziója szerint a hollók kőről kőre bontották le a várat, hogy kiszabadítsák a nőt. A kövekből pedig új várat építettek egy közeli sziklán. Ezt ismerjük ma Hollókő váraként, és ezért kapta a település a nevét.
A harmadik monda arról mesél, hogy az asszony hollói rombolták le a várat, amit a kőművesek felépítettek, de a vár csak akkor készülhetett el, amikor a lányt kieresztették. Bármelyik legendát is nézzük, az biztos, hogy nagyon hasonlít Déva várának történetére, hiszen ott is egy nő a főszereplő, és a kőművesek munkája megy veszendőbe.
Fót neve valójában azt jelenti, hogy folt: Több verziója is ismert Fót nevének eredetéről, melyek a mogyoródi csatáig visznek vissza a történelemben. A csatát I. Béla fiai és Salamon vívták 1074-ben. A csatában Salamon veszített, és Géza nyert. Géza állítólag lenézett az hegyoldalról, és megpillantott egy települést, amiről megkérdezte, hogy „Mi az a folt odalenn?”
Egy másik legenda szerint Géza herceg elszakította a nadrágját, és a lyukat a hegyoldalon fekvő település egyik lakója foltozta meg. A harmadik történetben I. (Szent) László nadrágja lyukat ki, és ő kiabálta, hogy „Fót kell, fót”. A település neve pedig így lett Fót.
Móré László rablott kincsei: A XI-XII. században épülhetett Kisnánán az ódon vár, amelynek több tulajdonosa is akadt. Az utolsó tulajdonosa Móré László volt, akit korabeli rablólovagként ismertek. A Dunántúlon fosztogató férfi Gárdonyi Géza Egri csillagok című művében is szerepel.
Móré Lászlót 1533-ban Laszky Jeromos és Hasszán bég török segédcsapatai űzték el a palotából. Az egyik történet szerint a férfi Kisnánáról fosztogatta a magyar és a török utazókat. A törököknek egyszer ebből elegük lett, és elindultak, hogy bevegyék a várat.
A rabló ekkor az ostromlók közé szórta a kincseit, de a csel nem jött be, mert a janicsárok elfogták, és a híres Héttoronyba zárták, ahol később meghalt. Egy másik elbeszélés szerint Móré elásta valahol a kincseit, de erre semmi bizonyíték.
Csák Máté kincse: Hollókő híres ura volt Csák Máté, akiről az a hír járta, hogy elrejtette a kincseit a vár kútjában. Valószínűleg a felső vár víztározója rejtheti a mondabeli kincset, mert az alsó vár és az ottani víztározó később készült el.
A történet szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a kincs a várból kivezető egyik alagútban van, ugyanis állítólag Hollókő várát földalatti járat köti össze a Szécsényi, a Strahurai várral, és a Nagylóci Őrtoronnyal.
A mondákban szereplő alagutakat még senki sem találta meg, pedig a szóbeszéd szerint ezeket használták a Szécsényi vár ostromakor, 1552-ben, amikor Árokháti Lőrinc el akart menekülni, de a törökök elkapták.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Nem meglepő, hogy sokan depressziósnak, folyamatosan panaszkodó népnek látják a magyart, hiszen a múltunkból mindig a vesztes csatákat, a velünk szembeni nemzetközi igazságtalanságot hajtogatjuk, pedig nekünk is vannak olyan érdekes legendáink, mondáink, amelyek sokkal izgalmasabb képet festenek le az országról.Tündérek tanyája: Grábóc egyik híres hiedelme úgy tartja, hogy a történelemben a tündérek gyűltek itt össze, és a nyári holdvilág alatt, vászonruhákba öltözve táncoltak, a közeli dombon pedig a hosszú hajukat fésülték.
Galgahévíz titokzatos harangja: Egészen a tatárjárás idejére nyúlik vissza a legenda, amely szerint a helyiek összegyűjtötték a kolostor kincseit és elásták, hogy a betörő tatárok ne rabolhassák el azokat. A templom harangját is eltüntették.
A mocsárba süllyesztett harang azóta újra megszólal, ha veszély fenyegeti a falut. Állítólag az első világháború előtt is hallották a harangzúgást. Érdekesség, hogy ugyanezt a legendát a szerb alapítású Grábóc közössége is magáénak mondja. Ők úgy tartják, hogy az elásott harang újholdkor, éjfél magasságában szólal meg.
Ahol megjelent Mária: Évszázadok óta híres Mátraverebély a legendás kútjáról, amelynek a legendája úgy szól, hogy egy néma kisfiú lemaradt az apjától, hogy vizet keressen. Ekkor jelent meg előtte Szűz Mária, aki megmutatta a forrást a gyereknek. A kisfiú ivott a lópatkó formájú mélyedésből, aminek hatására nemcsak a szomja, hanem a némasága is elmúlt, hiszen az apja után kiáltott.
A monda másik változata már arról mesél, hogy egy pásztorfiú előtt jelent meg a Boldogasszony. A helyet szentté avatták, a forrásnak pedig a Szentkút nevet adták 1195-ben. A Szentkút már a XII. században is búcsújáró hely volt, ám jöttek a törökök, akik lerombolták Verebélyt, a zarándoklatok pedig megszűntek.
A XVII. században a ferenceseknek sikerült elintézniük, hogy újra búcsúkat tarthassanak. Néhány évtizeddel később azt állították a szemtanúk, hogy egy arany kereszt jelent meg a vízben, aminek hatására csodás gyógyulások történtek, és a Szűzanya is megjelent, karján a kis Jézussal.
Ki fakasztott vizet: Más legenda is szól Mátraverebély gyógyító, szent forrásáról. A történet szerint I. (Szent) László királyt és seregét bekerítette az ellenség, ezért a völgyben rekedtek. Amikor a király átugratott egy szakadékon, akkor a lova patája forrást fakasztott a földet éréskor. Az uralkodó ezt követően beleszúrt a bárdjával a földbe, ahol azonnal víz tört fel.
A lány, akit az ördögfiak védtek: Hollókő eredetét is egy monda meséli el. Állítólag a környéken élt egy férfi, Pusztavárhegy ura, Kacsics András, aki elrabolt egy lányt, akit bezárt az épülő vára egyik termébe.
A lány dajkája ezt nem hagyta annyiban, és nem mással, mint az ördöggel kötött alkut. A ördög parancsára az ördögfiak holló alakot vettek fel, és esténként újra és újra elhordták az épülő vár köveit. Ezt addig csinálták, amíg az emberrabló el nem engedte a lányt.
A történet másik verziója szerint a hollók kőről kőre bontották le a várat, hogy kiszabadítsák a nőt. A kövekből pedig új várat építettek egy közeli sziklán. Ezt ismerjük ma Hollókő váraként, és ezért kapta a település a nevét.
A harmadik monda arról mesél, hogy az asszony hollói rombolták le a várat, amit a kőművesek felépítettek, de a vár csak akkor készülhetett el, amikor a lányt kieresztették. Bármelyik legendát is nézzük, az biztos, hogy nagyon hasonlít Déva várának történetére, hiszen ott is egy nő a főszereplő, és a kőművesek munkája megy veszendőbe.
Fót neve valójában azt jelenti, hogy folt: Több verziója is ismert Fót nevének eredetéről, melyek a mogyoródi csatáig visznek vissza a történelemben. A csatát I. Béla fiai és Salamon vívták 1074-ben. A csatában Salamon veszített, és Géza nyert. Géza állítólag lenézett az hegyoldalról, és megpillantott egy települést, amiről megkérdezte, hogy „Mi az a folt odalenn?”Egy másik legenda szerint Géza herceg elszakította a nadrágját, és a lyukat a hegyoldalon fekvő település egyik lakója foltozta meg. A harmadik történetben I. (Szent) László nadrágja lyukat ki, és ő kiabálta, hogy „Fót kell, fót”. A település neve pedig így lett Fót.
Móré László rablott kincsei: A XI-XII. században épülhetett Kisnánán az ódon vár, amelynek több tulajdonosa is akadt. Az utolsó tulajdonosa Móré László volt, akit korabeli rablólovagként ismertek. A Dunántúlon fosztogató férfi Gárdonyi Géza Egri csillagok című művében is szerepel.
Móré Lászlót 1533-ban Laszky Jeromos és Hasszán bég török segédcsapatai űzték el a palotából. Az egyik történet szerint a férfi Kisnánáról fosztogatta a magyar és a török utazókat. A törököknek egyszer ebből elegük lett, és elindultak, hogy bevegyék a várat.
A rabló ekkor az ostromlók közé szórta a kincseit, de a csel nem jött be, mert a janicsárok elfogták, és a híres Héttoronyba zárták, ahol később meghalt. Egy másik elbeszélés szerint Móré elásta valahol a kincseit, de erre semmi bizonyíték.
Csák Máté kincse: Hollókő híres ura volt Csák Máté, akiről az a hír járta, hogy elrejtette a kincseit a vár kútjában. Valószínűleg a felső vár víztározója rejtheti a mondabeli kincset, mert az alsó vár és az ottani víztározó később készült el.A történet szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a kincs a várból kivezető egyik alagútban van, ugyanis állítólag Hollókő várát földalatti járat köti össze a Szécsényi, a Strahurai várral, és a Nagylóci Őrtoronnyal.
A mondákban szereplő alagutakat még senki sem találta meg, pedig a szóbeszéd szerint ezeket használták a Szécsényi vár ostromakor, 1552-ben, amikor Árokháti Lőrinc el akart menekülni, de a törökök elkapták.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások