Március 15. – Tőkés László: ne hagyjuk magunkat megfosztani a jelképektől
A jelképes politizálás fontosságáról beszélt a magyar nemzeti ünnep alkalmából tartott nagyváradi ünnepségen Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az Országgyűlés egykori jegyzője, Szacsvay Imre szobránál tartott ünnepségen Tőkés László úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalma van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti.
„Akinek a szobra a főtéren, az teret hódít, akinek elviszik a szobrát a főtérről azt kiszorítják, nemcsak a főtérről, hanem a román társadalomból is” - utalt arra a nagyváradi kezdeményezésre, hogy kerüljön vissza a város főterére a városalapító Szent László szobra.
„Ne hagyjuk magunkat kiszoríttatni az életterünkből a városainkból. Mi nem vagyunk jövevények, mi idevalók vagyunk, a mi királyunk alapította ezt a várost. Ha valakinek, akkor nekünk van itt keresnivalónk. (…) Folytassuk a reálpolitikát, de folytassuk a jelképes politikát is.
Ne hagyjuk, hogy a propaganda, a manipuláció a forgatókönyvek világában átejtsenek, szembehazudjanak bennünket. (…) Ne hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket a jelképeink által megjelenített önazonosságunktól” - buzdította a több száz fős nagyváradi hallgatóságát Tőkés László.
A Szent László-szobor kérdésére Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke is kitért ünnepi beszédében. Kijelentette: nem csupán egy bronz műalkotás léte a kérdés, hanem az, hogy a nagyváradi magyarság megértesse a város vezetésével, hogy nem fogadja el a másodrangú polgár szerepet.
A magyar Országgyűlés nevében Szabolcs Attila, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke mondott beszédet a Szacsvay-szobor előtt. A betiltott március 10-i marosvásárhelyi tiltakozásra utalva kijelentette: „valakik úgy gondolják, hogy lemondunk a szabadságról, mert betiltanak egy nagygyűlést”.
Szabolcs Attila a gyarapodás, a biztonság legfontosabb zálogának tekintette az autonómiát. „Kérjük az itt élő nemzetek fiait, segítsenek abban, hogy mindannyian felvirágoztassuk Erdélyt, a Partiumot, a Bánságot. Segítsenek abban, hogy Székelyföld, és valamennyi történelmi régió vagy nemzeti közösség megteremthesse a béke szigetét, az autonómiát” - fogalmazott a politikus.
MTI
Az Országgyűlés egykori jegyzője, Szacsvay Imre szobránál tartott ünnepségen Tőkés László úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalma van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti.
„Akinek a szobra a főtéren, az teret hódít, akinek elviszik a szobrát a főtérről azt kiszorítják, nemcsak a főtérről, hanem a román társadalomból is” - utalt arra a nagyváradi kezdeményezésre, hogy kerüljön vissza a város főterére a városalapító Szent László szobra.
„Ne hagyjuk magunkat kiszoríttatni az életterünkből a városainkból. Mi nem vagyunk jövevények, mi idevalók vagyunk, a mi királyunk alapította ezt a várost. Ha valakinek, akkor nekünk van itt keresnivalónk. (…) Folytassuk a reálpolitikát, de folytassuk a jelképes politikát is.
Ne hagyjuk, hogy a propaganda, a manipuláció a forgatókönyvek világában átejtsenek, szembehazudjanak bennünket. (…) Ne hagyjuk, hogy megfosszanak bennünket a jelképeink által megjelenített önazonosságunktól” - buzdította a több száz fős nagyváradi hallgatóságát Tőkés László.
A Szent László-szobor kérdésére Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke is kitért ünnepi beszédében. Kijelentette: nem csupán egy bronz műalkotás léte a kérdés, hanem az, hogy a nagyváradi magyarság megértesse a város vezetésével, hogy nem fogadja el a másodrangú polgár szerepet.
A magyar Országgyűlés nevében Szabolcs Attila, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke mondott beszédet a Szacsvay-szobor előtt. A betiltott március 10-i marosvásárhelyi tiltakozásra utalva kijelentette: „valakik úgy gondolják, hogy lemondunk a szabadságról, mert betiltanak egy nagygyűlést”.
Szabolcs Attila a gyarapodás, a biztonság legfontosabb zálogának tekintette az autonómiát. „Kérjük az itt élő nemzetek fiait, segítsenek abban, hogy mindannyian felvirágoztassuk Erdélyt, a Partiumot, a Bánságot. Segítsenek abban, hogy Székelyföld, és valamennyi történelmi régió vagy nemzeti közösség megteremthesse a béke szigetét, az autonómiát” - fogalmazott a politikus.
MTI
Hozzászólások