Mészárlás a gonosz házában
Átverte az egész világot a Lutz család, vagy tényleg démoni erők kergették az őrületbe az amityville-i Ocean Avenue 112. szám alatt lakókat? Hazánkban is rendszeres, hogy, ha valaki lemészárolja a családját, akkor előbb-utóbb démoni erőket kezdenek sejteni a háttérben. Gondoljunk csak a tényői családirtásra!
Ha ilyesmi történik, akkor hamarosan felbukkan a híres amerikai történet, amely 1974. november 13-án kezdődött, amikor is megcsörrent a telefon a Long Island-i Suffolk megye rendőrségén.
Egy felzaklatott férfi volt a vonal túloldalán, aki segítséget kért tőlük. A hatóság azonnal kivonult az amityville-i Ocean Avenue 112. számú házhoz, ahova belépve szörnyű kép tárult a szemük elé.
Valaki brutálisan kivégezte a bejelentő, Ronald DeFeo, szüleit és négy testvérért. A férfi először azt állította, hogy betörtek hozzájuk, és azok ölték meg a családot, ám ezt a rendőrök nem hitték el, mert semmi sem utalt betörésre.
Megvizsgálták Robert kezét is, de azon nem találtak puskapor nyomokat, és a férfi komoly proszt-traumás sokkot is kapott.
Mégis a hatóságnak nem kellett sokáig nyomoznia az ügyben, ugyanis Ronald bevallotta pár nappal később, hogy ő maga ragadott vadászpuskát és fordult szerettei ellen, de nem azért, mert ő ezt akarta, hanem azért, mert a hangok erre kényszerítették.
A bíróság nem hitte el a természetfeletti történetet, és szigorú ítéletet hozott az ügyben, amely hatszoros életfogytig tartó börtönt jelentett.
A borzalmaktól terhes ház közel egy évig üresen állt, de 1975.
decemberében egy család úgy döntött, hogy megvásárolja az egyébként szép épületet.A Lutz család azonban nem élvezhette sokáig új ingatlanát, mert egy héten belül a démoni erők támadásba lendültek az új lakók ellen.
Először csak ijesztgették a családot a szellemek és/vagy démonok. A házban fertelmes bűz terjengett, ami oszlófélben lévő hullára emlékeztetett, és sehogy sem lehetett kiszellőztetni. A lakók átkutatták az egész házat, de sehol sem találták meg a feltételezett döglött állatot.
A másik furcsaság a fürdőszobában történt. Ott a kád feletti falon barnás folt jelent meg, ami egyre jobban szétterjedt. A mocsári anyagra emlékeztető iszap elkezdte teljesen belepni a falat. A ház asszonya megpróbált mindent, hogy eltüntesse, de semmi sem használt.
Mivel a bűz és az iszap ellenére, a család nem szándékozott távozni a házból, ezért az abban rejtőző paranormális jelenségek durvább eszközökhöz nyúltak, és már személyre szabott ijesztgetéseket találtak ki.
A családfő, George Lutz, állandóan fázott, még akkor is, ha a kandallóhoz ment melegedni.
A háziasszony testén minden előjel nélkül förtelmes kelések, fekélyszerű foltok jelentek meg.
A természetfeletti erői a gyerekeket sem kímélték, ők nem egyszer rémülten rohantak be a szüleik szobájába, mert test nélküli, izzó, vörös szemeket véltek látni, amik őket bámulták.
Nem kellett egy hét, és a család élete borzalmas rémálommá változott. George egyre mogorvább, depresszívebb lett. Nem tisztálkodott, egész nap csak ült a nappaliban, és bámult maga elé.
Ha hozzá is szólt a családjához, akkor azt mindig halálra vált hangon tette, és közölte velük, hogy biztos benne, hogy valami megszállta, úgyhogy meneküljenek előle, amíg még megtehetik.
A család azonban nem ment sehova, hanem a férfival maradtak, habár annak egyre ritkában volt tiszta a tudata. Rendszeresen agresszívan, fenyegetően viselkedett.
A gyerekeket is megviselte a házban uralkodó gonosz, és legtöbbször egyszerűen be se akarták tenni a lábukat a rémálom otthonukba.
Az egyik éjjel George arra ébredt fel, hogy a felesége az ágy felett lebeg, és úgy néz ki, mint egy borzalmasan elváltozott öregasszony.
S ezzel elkezdődött az egyre rosszabb hallucinációk sora, amelyben folyamatosan azt látta, hogy a családtagjai démonokká változtak, és mindannyian ellene szervezkednek. Már nem a szeretteit, hanem az ellenségeit látta bennük.
George egyik tiszta pillanatában teljesen kiborulva elmondta, hogy biztos benne, hogy ugyanez a borzalom zajlott le a korábbi lakóban, Ronaldban is. Majd úgy elmesélte a történetet, mintha ott lett volna:
DeFeo testét biztosan megszállta a szellem, és kitörölte a teljes személyiségét, hogy azt tegye, amit ő akar, vagyis fogjon egy vadászpuskát, és mészárolja le a családját.
George biztos volt benne, hogy a Lutz családra is ez vár. A szellem már benne volt, és jó úton haladt, hogy átvegye a teljes uralmat a férfi fölött.
Az asszony most már kellően megijedt, és nekiállt csomagolni, hogy a gyerekeivel azonnal eltűnjenek a házból, ám késő volt!
Amikor megindultak az ajtó felé, ott már nem jutottak ki, mert elállta az útjukat George, vagyis az, amivé változott, mert már sehol sem volt a családapa, aki nem vadászpuskát, hanem konyhakést tartott a kezében.
A feleség és a gyerekek nem álltak tétlenül, hanem menekülni kezdtek az életükért. A hajsza egy órán keresztül tartott, aminek az vetett véget, hogy sikerült az egyik ablakon kilökni Georgeot.
A férfi nem halt meg, de a tudata teljesen kitisztult. A család többi tagja is az utcára rohant, és többé be sem akartak menni az épületbe.
A történet hamar szárnyra kelt, és eljutott a média fülébe is. Könyvek, filmek sora jelent meg, ami teljesen tönkretette a házat az ingatlanpiac számára, ugyanis sokáig senki sem merte megvenni, mert rettegtek a benne lakózó borzalmaktól.
A valósághoz hozzátartozik az, hogy a Lutz családnak komoly anyagi gondjai voltak, és mivel a ház részleteit sem tudták rendesen fizetni, ezért mindenképpen el kellett volna költözniük.
Az épületet a kíváncsiskodókon kívül a kutatók is megszállták, de azon kívül, hogy találtak egy titkos pincehelyiséget, nem találtak semmit, ami igazolhatná a család meséjét.
A hatóság, hogy véget vessen a bámészkodok tömegének, és az ingatlan negatív megítélésének, megváltoztatta a számozást, és ma már az Ocean Avenue 108. alatt áll, nyugodt otthont biztosítva az egy évtizede ott élő új családnak, tehát elég valószínű, hogy a Lutz család csak megjátszotta az egész borzalmat.
(Forrás: Paranemnormal.hu)
Hozzászólások