Mi is valójában a zöld szemű szörny?
A féltékenység az egyik legősibb emberi érzések közé tartozik. Persze mindenki szeretné elkerülni, de néha még a legerősebb akaratú embereket is magával ragadja.
A féltékenység az oxitocinnak, azaz a „szerelem hormonnak” tudható be.Erre izraeli kutatók jöttek rá pár évvel ezelőtt. Ez a hormon felelős az érzelmekért. Általában gyermekszülés és szexuális kapcsolat idején termeli a szervezet. Ennek hatására az emberek empátia készsége megnő, ellenben az irigységet is fokozza. Azonban nem ez az egyetlen hormon, ami befolyásolja a féltékenységet, és annak milyenségét. A férfiak szervezetében több a tesztoszteron, aminek hatására a zöld szemű szörny agresszió, düh formájában jelenik meg bennük.
Ennek köszönhető például az, hogy régen a férfiak előszeretettel párbajoztak, mikor szívük választottjára valaki más is szemet vetett. A nők azonban inkább lehangolttá, melankolikussá válnak, belesüllyednek az önsajnálatba. Értéktelennek kezdik érezni magukat, jellemző rájuk az önbírálat.
A féltékenység megnyilvánulhat például a párkapcsolatban. Előfordul, hogy okkal jön elő, de a szerelemféltéshez gyakran már az is elég, ha a kedvest megnézi valaki az utcán. Ha nincs oka bizalmatlannak lenni, jobb, ha mihamarabb igyekszik túltenni magát rajta, különben könnyen a kapcsolat rovására válhat.
Ha valaki érzi, hogy nem bíznak benne eléggé, előbb-utóbb sérelmezni fogja a dolgot. Ráadásul könnyen juthat arra a következtetésre, hogy minden bizonnyal azért gyanakszik, mert rossz a lelkiismerete. Így a féltékenység saját magára fog visszaütni.
Az irigység a hétköznapi életben is gyakran előfordul olyankor, mikor valakinek megvan az, ami nekünk nincs.
A nagy háztól a jó alakig bármi lehet a zöld szemű szörny tárgya. Sajnos akár csak a párkapcsolatoknál, itt sem vezet semmi jóra. Ha úgy érzi, Ön ugyan olyan keményen dolgozik valamiért, mint mások, és Önnek mégsem adatik meg az, ami nekik, akkor először mindig magába nézzen! Gondolkozzon el, hogy valóban mindent megtesz a siker érdekében? A legjobb példa erre két fogyókúrázó nő: az egyikőjük heti hét nap eljár futni, ha rossz idő van, akkor otthon tornázik, rendesen csinálja a diétáját. A másik is úgy érzi, hogy sokat mozog, de valójában minden második nap talál valami kifogást, hogy miért nem tud sportolni (éppen főznie kell, vagy női problémákkal küzd), majd miután fut egy fél órát, úgy érzi, ezért jutalmat érdemel, és a fogyókúrát megszegve bekap egy szelet csokit, mert ő ezt megérdemelte, hiszen keményen dolgozott. Ezek után a második nő hiába érzi úgy, hogy mindent megtesz a siker érdekében, majd amikor utólag visszagondol, rá fog jönni, hogy azért nem tudott a másikkal lépést tartani, mert nem tartotta be a diétázás szabályait.
Hozzászólások