Moszkva: egy ukrán Buk maradványait mutathatták be a holland nyomozók
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a "holland nyomozók" szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva - az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.
Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére. "Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.
Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők "egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon". Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését "nem támasztják alá bizonyítékok", és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, "meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan" adatokat.
Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez. Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel szállították be az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. Szkripalt és lányát időközben kiengedték a kórházból és Julija szerdán jelent meg először a nyilvánosság előtt egy a videofelvételen. A Reuters hírügynökség által ismertetett közleményében leszögezte: hálás az Oroszország nagy-britanniai nagykövetsége által felajánlott segítségért, de nem kíván élni vele. Reméli viszont, hogy egy nap majd hazatérhet Oroszországba.
(Forrás: MTI)
A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.
A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.
"A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy - több mint valószínű - az ukrán fegyveres erők tulajdona" - hangoztatta a védelmi tárca.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva - az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.
Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére. "Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.
Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők "egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon". Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését "nem támasztják alá bizonyítékok", és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, "meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan" adatokat.
Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez. Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel szállították be az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. Szkripalt és lányát időközben kiengedték a kórházból és Julija szerdán jelent meg először a nyilvánosság előtt egy a videofelvételen. A Reuters hírügynökség által ismertetett közleményében leszögezte: hálás az Oroszország nagy-britanniai nagykövetsége által felajánlott segítségért, de nem kíván élni vele. Reméli viszont, hogy egy nap majd hazatérhet Oroszországba.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások