Munkások, akiket robotok öltek meg!
Mindezt teszik azért, mert az ilyen típusú tragédiákat a média munkahelyi balesetként tüntet fel. A nagyközönség számára így már nem lesznek ezek a hírek érdekesek. Pedig a robotok már vagy harmadik évtizede teszik el láb alól a munkásokat.
Az okok általában tisztázatlan körülmények. 1979 januárjában a 3 gyermekes 25 éves Robert Williams mindennapi munkáját végezte a michigani Ford gyárban. A család ügyvédje szerint a dolgozó férfit felettese utasította, hogy másszon be a biztonsági ketrecbe, miközben a robot dolgozott.
A fiatalembert azért küldték a ketrecbe, hogy bizonyos alkatrészeket hozzon ki, mert a gépnek lassult a teljesítménye feltehetően üzemzavar miatt. A munkatársainak csak fél óra múlva tűnt fel, hogy Robertnek már rég vissza kellett volna jönni. Benéztek a ketrecbe, ahol a 3 gyermekes édesapát holtan találták, de a robot közben dolgozott. Később kiderült, hogy Williams fejére a robot egy végzetes ütést mért. A robotgyártó cégtől a család 10 millió dolláros kártérítést kapott. A gyászoló család az összeget azért kapta, mert megállapították, hogy a gépbe nem építettek bele olyan érzékelőt, amely észleli az ember közeledését.
A történelem ezt a balesetet tartja elsőként halálos robotbalesetnek. Kísértetiesen hasonló körülmények között hunyt el Kenji Urada is Japánban. A munkás a Kawasaki gyárban próbált megszerelni egy robotot, amely elvileg ki volt kapcsolva, de valami oknál fogva visszakapcsolódott. A harmincas éveiben járó fiatalembert megragadta a robotkar és nekihajította az egyik géphez.
Egy biztonságos megoldás futószalagos robotokhoz.
Az Amerikai Egyesült Államokban a statisztikák azt mutatják, hogy évente 1 tragikus baleset történik, amelyet robotok okoztak. Németországban 2005 és 2012 között 15 olyan gépekkel összefüggő balesetet regisztráltak, ahol tragédiával, jobb esetben végtagvesztéssel végződött a baleset.
Németországban az egy főre jutó robotok száma kiemelkedően magas. Ebben Németország a világranglistán a harmadik helyet foglalja el. Leggyakrabban a gépi balesetek úgy fordulnak elő, hogy a szerencsétlenül járt munkásokat a robotkar nekivágja valaminek, amely már önmagában is halált okozhat. Sajnos a futószalagok is okozhatnak halálos kimenetelű baleseteket. A legtöbb halálos robotbaleset az autógyárakban történik.
” 1996-ban egy alumíniumgyárban történt baleset, amikor a folyékony alumíniumot öntő robotkar ismeretlen okból megállt munka közben. Az egyik munkás újraindította, mire a kar végzetesen fejbe vágta a közelben ácsorgó dolgozók egyikét.
1999-ben egy karbantartó járt szerencsétlenül, amikor ahelyett, hogy a robot biztonsági ketrecét kinyitva kezdte volna a munkát, (ezzel áramtalanítva a robotot) a ketrec oldalán beugorva, a még működésben lévő robotot kezdte szerelni. A férfi csapdába esett a ketrecben és életét vesztette.
2001-ben egy autógyárban műszak végén takarító munkás belépett egy nyitott robotketrecbe, ahol a robot egyik karja megragadta és egy kerékabroncs alá nyomta, ahol megfulladt.
2006-ban szintén egy autógyárban történt a horrorisztikus baleset, amikor is egy hegesztő robot megfogta egy női munkás vállát, majd odanyomta a fejét a hegesztett felület és a hegesztést végző robotkar közé.” - hozott le néhány példát az Occupational Safety and Health Administration adatbázisából.
Németországban a patinás Volkswagen gyárban előfordult olyan borzasztó baleset, amelynek okai még mindig nem nyilvánosak.
A Baunatal Volkswagen gyárban 2015-ben a robot egy 22 éves fiatalembert ölt meg. A férfi egy olyan csoportnak volt a tagja, akik robotokat állítottak össze.
Az összeszerelésre programozott robot valami oknál fogva megragadta a fiatalember kezét, és olyan erősen nekivágta egy fémlaphoz, hogy a helyszínen életét vesztette. A baleset szintén a biztonsági ketrecen beül történt. A gyár szóvivője rövid időn belül leközölte, hogy a baleset nem a robot hibája volt, hanem emberi mulasztás történt. A balesettel kapcsolatos információ az első és egyben az utolsó is volt. Több információhoz nem lehetett jutni, mert a folyamatos nyomozásra hivatkoztak.
Néhány héttel később Indiában történt még egy sokkoló halálos robot baleset az SKH Metals gyárában. Ramji Lal egy 24 éves munkás volt egy metál gyárban, ahol egy elmozdult fémlemezt igazított meg, mert az elcsúszott. Ugyanakkor dolgozott a robot is, mert a fémfelületen hegesztést végzett. Amikor a fiatal férfi a fémtekercset megigazította a hegesztőgép a karját egyenesen Ramji hasába szúrta, egyben halálos áramütést is kapott a géptől.
A fenti képen egyetemistákat látunk az SKH Metals gyárában.
A RobotIQ blog szerint a robotbalesetek ritkák. Ezért az ember nincs felkészülve a valós vészhelyzetekre. Akik 2 éven belül megtapasztaltak robotbalesetet, a veszélyre sokkal érzékenyebbek.
A dolgozók azt is gondolhatják, hogy a gyárakban kihelyezett előírások, munkavédelmi szabályok és munkautasítások révén biztonságban vannak. Még az sem lehet probléma, ha néha áthágják a szabályokat. Az ember úgy érzi, hogy ha rendszeresen teszünk kockázatos dolgokat, kevésbé érezzük a kockázat súlyát. Sőt, ha minél több kockázatos munkát elvégzünk, egyre jobban csökken veszélyérzet is.
Forrás: iparikatasztrofak.blog.hu
Az okok általában tisztázatlan körülmények. 1979 januárjában a 3 gyermekes 25 éves Robert Williams mindennapi munkáját végezte a michigani Ford gyárban. A család ügyvédje szerint a dolgozó férfit felettese utasította, hogy másszon be a biztonsági ketrecbe, miközben a robot dolgozott.
A fiatalembert azért küldték a ketrecbe, hogy bizonyos alkatrészeket hozzon ki, mert a gépnek lassult a teljesítménye feltehetően üzemzavar miatt. A munkatársainak csak fél óra múlva tűnt fel, hogy Robertnek már rég vissza kellett volna jönni. Benéztek a ketrecbe, ahol a 3 gyermekes édesapát holtan találták, de a robot közben dolgozott. Később kiderült, hogy Williams fejére a robot egy végzetes ütést mért. A robotgyártó cégtől a család 10 millió dolláros kártérítést kapott. A gyászoló család az összeget azért kapta, mert megállapították, hogy a gépbe nem építettek bele olyan érzékelőt, amely észleli az ember közeledését.
A történelem ezt a balesetet tartja elsőként halálos robotbalesetnek. Kísértetiesen hasonló körülmények között hunyt el Kenji Urada is Japánban. A munkás a Kawasaki gyárban próbált megszerelni egy robotot, amely elvileg ki volt kapcsolva, de valami oknál fogva visszakapcsolódott. A harmincas éveiben járó fiatalembert megragadta a robotkar és nekihajította az egyik géphez.
Ez a halálos baleset megelőzhető lett volna, ha a szerelő nem ugrott volna be a ketrecen, hanem normális módon kinyitotta volna azt, mert a gép ekkor leállt volna, mert nem kapott volna elektromosságot.
Egy biztonságos megoldás futószalagos robotokhoz.
Az Amerikai Egyesült Államokban a statisztikák azt mutatják, hogy évente 1 tragikus baleset történik, amelyet robotok okoztak. Németországban 2005 és 2012 között 15 olyan gépekkel összefüggő balesetet regisztráltak, ahol tragédiával, jobb esetben végtagvesztéssel végződött a baleset.
Németországban az egy főre jutó robotok száma kiemelkedően magas. Ebben Németország a világranglistán a harmadik helyet foglalja el. Leggyakrabban a gépi balesetek úgy fordulnak elő, hogy a szerencsétlenül járt munkásokat a robotkar nekivágja valaminek, amely már önmagában is halált okozhat. Sajnos a futószalagok is okozhatnak halálos kimenetelű baleseteket. A legtöbb halálos robotbaleset az autógyárakban történik.
” 1996-ban egy alumíniumgyárban történt baleset, amikor a folyékony alumíniumot öntő robotkar ismeretlen okból megállt munka közben. Az egyik munkás újraindította, mire a kar végzetesen fejbe vágta a közelben ácsorgó dolgozók egyikét.
1999-ben egy karbantartó járt szerencsétlenül, amikor ahelyett, hogy a robot biztonsági ketrecét kinyitva kezdte volna a munkát, (ezzel áramtalanítva a robotot) a ketrec oldalán beugorva, a még működésben lévő robotot kezdte szerelni. A férfi csapdába esett a ketrecben és életét vesztette.
2001-ben egy autógyárban műszak végén takarító munkás belépett egy nyitott robotketrecbe, ahol a robot egyik karja megragadta és egy kerékabroncs alá nyomta, ahol megfulladt.
2006-ban szintén egy autógyárban történt a horrorisztikus baleset, amikor is egy hegesztő robot megfogta egy női munkás vállát, majd odanyomta a fejét a hegesztett felület és a hegesztést végző robotkar közé.” - hozott le néhány példát az Occupational Safety and Health Administration adatbázisából.
Németországban a patinás Volkswagen gyárban előfordult olyan borzasztó baleset, amelynek okai még mindig nem nyilvánosak.
A Baunatal Volkswagen gyárban 2015-ben a robot egy 22 éves fiatalembert ölt meg. A férfi egy olyan csoportnak volt a tagja, akik robotokat állítottak össze.
Az összeszerelésre programozott robot valami oknál fogva megragadta a fiatalember kezét, és olyan erősen nekivágta egy fémlaphoz, hogy a helyszínen életét vesztette. A baleset szintén a biztonsági ketrecen beül történt. A gyár szóvivője rövid időn belül leközölte, hogy a baleset nem a robot hibája volt, hanem emberi mulasztás történt. A balesettel kapcsolatos információ az első és egyben az utolsó is volt. Több információhoz nem lehetett jutni, mert a folyamatos nyomozásra hivatkoztak.
Néhány héttel később Indiában történt még egy sokkoló halálos robot baleset az SKH Metals gyárában. Ramji Lal egy 24 éves munkás volt egy metál gyárban, ahol egy elmozdult fémlemezt igazított meg, mert az elcsúszott. Ugyanakkor dolgozott a robot is, mert a fémfelületen hegesztést végzett. Amikor a fiatal férfi a fémtekercset megigazította a hegesztőgép a karját egyenesen Ramji hasába szúrta, egyben halálos áramütést is kapott a géptől.
A fenti képen egyetemistákat látunk az SKH Metals gyárában.
A RobotIQ blog szerint a robotbalesetek ritkák. Ezért az ember nincs felkészülve a valós vészhelyzetekre. Akik 2 éven belül megtapasztaltak robotbalesetet, a veszélyre sokkal érzékenyebbek.
A dolgozók azt is gondolhatják, hogy a gyárakban kihelyezett előírások, munkavédelmi szabályok és munkautasítások révén biztonságban vannak. Még az sem lehet probléma, ha néha áthágják a szabályokat. Az ember úgy érzi, hogy ha rendszeresen teszünk kockázatos dolgokat, kevésbé érezzük a kockázat súlyát. Sőt, ha minél több kockázatos munkát elvégzünk, egyre jobban csökken veszélyérzet is.
Forrás: iparikatasztrofak.blog.hu
Hozzászólások