Nem csak a klímaváltozás okolható az ausztrál tüzekért

Hat fontos tudnivaló a kontinenst sújtó tűzvészről.Ausztráliában eddig példátlan mértékű bozóttüzek pusztítottak az elmúlt hónapokban, a bajnak pedig még nincs vége, hiszen a 40-45 fokos hőség és a szél nem lassítja, hanem gyorsítja a lángok terjedését.

Az ausztrál tűzvészről sok mindent lehet hallani, ezért az alábbi listában a legfontosabb tudnivalókat szerepelnek.

Nem csak a klímaváltozás miatt ég a kontinens, de azért benne van: Napjainkban rengeteget hallani a klímaváltozásról, ami való igaz, hogy hatalmas probléma a Földre nézve, viszont hiba lenne minden természeti katasztrófát a klímaváltozás számlájára írni.

Ausztráliában minden évben előfordulnak bozóttüzek, aminek mértékét jórészt befolyásolja a helyi klímát meghatározó dipólus-jelenség, ami sok hasonlóságot mutat az El Nino-jelenséggel. Az Indiai-óceán hőmérséklet különbsége miatt egyes területeken esős, más területen száraz lehet az időjárás.

Ugyanakkor tény, hogy Ausztrália átlaghőmérséklete 1 °C-ot emelkedett az elmúlt 100 évben, az erdőtüzek terjedését pedig elősegítheti a nagy forróságban gyorsan kiszáradó vegetáció. Az is bizonyított, hogy a 2019-es volt minden idők legszárazabb és legmelegebb éve Ausztráliának, ez pedig megalapozta a jelenlegi katasztrófát.

Arról azonban csak találgatások vannak, hogy a rekord alacsony csapadék és a szén-dioxid magasabb légköri koncentrációja között van-e összefüggés.

A legnépesebb területek állnak lángokban: A jelenleg megfékezhetetlennek tűnő ausztrál tűzvész eddig Magyarország felénél is nagyobb területet, hozzávetőleg 49 ezer négyzetkilométert pusztított el, aminek jelentős része bozótos.

A legnagyobb gond a legsűrűbben lakott dél-keleti területen van, ahol 100 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Az egyik legtragikusabb történet a tengerparton található Mallacoota lakóihoz köthető, ugyanis ők a parton találtak menedéket a feléjük közelítő tűz elől.

A tengerparti város napok óta el volt vágva az ország többi részétől, ezért a csapdába esett helyieket a haditengerészet szállította biztonságosabb helyre. Ausztrália történelmében ilyen még soha nem történt, arra pedig a második világháború óta először volt szükség, hogy 3000 tartalékost behívjanak.

Az ausztrál tűzvészbe több, mint 25 ember vesztette életét, ez a szám pedig várhatóan emelkedni fog, ugyanis a hatóság több tucat eltűntet keres. Eközben több napon is szükségállapotot vezettek be Új-Dél-Wales államban.

Félmilliárd állat pusztulhatott el eddig: Az ausztrál tűzvész nemcsak az emberek életét fenyegeti, hanem az állatokét is. A jelenlegi becslések szerint már félmilliárd állat pusztult el, köztük koalák és kenguruk.

Mivel a tűzvész a legnagyobb pusztítást azon a területen végzi, ahol a legtöbb koala él, így valószínű, hogy rendkívül sok erszényes pusztulhatott el. Az internetet elárasztották az olyan felvételek, amelyeken megégett és kiszáradt állatok igyekeznek vizet kérni az emberektől.

Emellett olyan hősies történetek is napvilágra kerültek, mint például azé a vadászé, aki kilenc koala életét mentette meg a biztos haláltól. Az egykori krokodilvadász, Steve Irwin családja sem ül ölbe tett kézzel, ugyanis a kórházukban már több ezer tűzben megsérült állatot láttak el.A helyi politikát nem nagyon érdekli a klímavédelem: Az ausztrál politika jól ismert a klímaváltozással szembeni közömbösségéről. Ez mutatja az is, hogy az ország előző miniszterelnöke, Tony Abbot új szénbányát adott át 2014-ben, vagyis a megújuló energiaforrások forradalmának kellős közepén, ráadásul azt nyilatkozta, hogy „a szén jó az emberiségnek”, ez pedig teljesen ellentmond a tudományos konszenzusnak.

Abbot véleményét a jelenlegi bozóttüzek sem változtatták meg, ugyanis múlt pénteken egy izraeli rádióinterjúban kijelentette, hogy a ő véleménye szerint „a világ a zöld szekta markában van”. Ugyanakkor Ausztrália jelenlegi kormányfője is kínos helyzetbe keverte magát decemberben, amikor a tűzvésszel mit sem törődve, a családjával Hawaii-ra utazott nyaralni.

Scott Morrison utólag bocsánatot kért és azóta sorra járja a lángok által sújtott településeket, ám sokan még mindig kritizálják, amiért decemberben egy interjúban elbagatellizálta azt, hogy a tűzvész kialakulásának köze lehet a klímaváltozáshoz, ráadásul nem tervezi a szénipar korlátozását sem.

Sok helyi azt is kifogásolja, hogy nem kapnak megfelelő segítséget a kormánytól. A közhangulatot jól tükrözi az, hogy az egyik helyszínen dolgozó tűzoltó a médián keresztül, trágár szavakat használva, üzente meg Morrisnonnak, hogy takarodjon.

Végeláthatatlan hőhullámok gyötrik a kontinenst: 2019 szilveszterén tűzijátékkal és 40 fokos hőséggel búcsúzott Sydney az óévtől, ami minden idők legforróbb és legszárazabb esztendeje volt. 2020 azonban nem úgy tűnik, hogy jót hozna Ausztráliának, hiszen január első hétvégéjén újabb, a szezonban már a sokadik, hőhullám érte el az ország keleti partját.

A helyzeten az sem javít, hogy a hőség bőven a decemberben kezdődő nyár előtt érkezett a kontinensre. Január 6-án esett némi csapadék, ami enyhített a helyzeten, de a előrejelzések azt mondják, hogy csütörtökre visszatérhet rettentő hőség, aminek következményeként akár „megatűz” is kialakulhat, ha az Új-Dél-Wales és Victoria állam erdőtüzei találkoznak.

A füst még Új-Zéland gleccsereit is megfestette: A hatalmas tűzvész velejárója a szörnyű füst, ami miatt Sydney levegője annyira rossz volt december elején, hogy megfelelt napi 37 szál cigaretta elszívásának.

Most Melbourne és Canberra nem kap levegőt a füsttől. Az utóbbi város területén annyira rossz a helyzet, hogy tulajdonképpen csak maszkban lehet megmaradni, az pedig akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy Ausztrália parlamentje szinte ki sem látszik a füstből.

A horrorisztikus füst messzire száll, így például az Ausztráliától 2000 kilométerre található Új-Zélandra, ahol több gleccsert is karamellszínűre festett a hamu, az ország legnagyobb városára, Aucklandre pedig sárga köd ereszkedett le, de a füst még ennél is tovább elszállhat, így például a sok ezer kilométerre fekvő Dél-Amerikáig.

(Forrás: noizz.hu)