Németországban nyomkövető jeladó viselésére kötelezhetik a közveszélyes iszlamistákat
A szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvény módosítása révén a legszélesebb jogkörű német rendőri szerv a szabad mozgást korlátozó rendelkezést adhat ki terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek ellen, és lábbilincsnek is nevezett - bokán vagy karon is hordható - jeladó készülék viselésére kötelezheti őket állandó megfigyelésük és a rendelkezés betartásának ellenőrzése céljából.
A lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de "erőforrás-takarékos" megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására - emelte ki Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.
A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti. Országszerte mintegy 550 ilyen embert - merénylet elkövetésére hajlamos iszlamistát - tartanak számon - mondta Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón.
Mivel a közbiztonság tartományi hatáskörbe tartozik, a szövetségi kormány azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy a BKA-törvény módosításának mintájára hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket lábbilincs viselésének elrendelésére. A készülék viselését bírósági hozzájárulással lehet elrendelni, és az intézkedés ellen jogorvoslatot lehet kérni bíróságon - ismertette a szóvivő.
A lábbilincs alkalmazásának bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől. A német főváros központjában fekvő Breitscheid téren december 19-én egy kamionnal elkövetett merényletben 12 ember meghalt és 53 ember megsebesült. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb terrortámadása Németországban.
Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki felesküdött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatára. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.
MTI
A lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de "erőforrás-takarékos" megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására - emelte ki Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.
A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti. Országszerte mintegy 550 ilyen embert - merénylet elkövetésére hajlamos iszlamistát - tartanak számon - mondta Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón.
Mivel a közbiztonság tartományi hatáskörbe tartozik, a szövetségi kormány azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy a BKA-törvény módosításának mintájára hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket lábbilincs viselésének elrendelésére. A készülék viselését bírósági hozzájárulással lehet elrendelni, és az intézkedés ellen jogorvoslatot lehet kérni bíróságon - ismertette a szóvivő.
A lábbilincs alkalmazásának bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől. A német főváros központjában fekvő Breitscheid téren december 19-én egy kamionnal elkövetett merényletben 12 ember meghalt és 53 ember megsebesült. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb terrortámadása Németországban.
Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki felesküdött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatára. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.
MTI
Hozzászólások