Netanjahu tavaly ősszel is visszatáncolt az újra előterjesztett saját regionális békekezdeményezésétől
Az izraeli-palesztin viszályt is lezáró regionális békemegállapodás véghezvitelének programjával, majd ismét visszalépett saját kezdeményezésétől - állítja a Háárec című újság vasárnapi számában.
Netanjahu és a Cionista Tábor választási pártkoalíciót vezető Jichák Hercog tavaly szeptemberben megállapodott egy Kairóban történő közös csúcstalálkozóról, valamint arról, hogy visszatérésük után a repülőtéren bejelentik hajlandóságukat a területi kompromisszumra a palesztinokkal a telepes-építkezések megfékezésére, majd az egységkormány alakítására. Később azonban az Amóna nevű telep felszámolása körüli belpolitikai csatározásokra hivatkozva a kormányfő visszavonta engedményeit.
A Háárec két hete nyilvánosságra hozta a Netanjahu visszakozása miatt kudarccal végződött, tavaly tavasszal folytatott egyik titkos tárgyalás tartalmát. Azon az izraeli kormányfő Jordánia és Egyiptom vezetőjével, valamint az amerikai diplomácia segítségével egy átfogó közel-keleti békekezdeményezésről egyeztetett, amely szerint a régió országai elismerték volna Izraelt zsidó államként, valamint újraindították volna az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.
A Háárec vasárnapi száma szerint az izraeli miniszterelnök ősszel ismét megpróbálta életre kelteni ezt az elképzelést, és hat hónappal az akabai titkos találkozó után írásos ajánlatot küldött az izraeli ellenzéket vezető Hercognak a kétállami megoldás - vagyis egy palesztin állam felállításának - jegyében. Tavaly szeptemberben három hét alatt elvi megállapodásra is jutottak, Netanjahu azonban ismét visszalépett a törvénytelen ciszjordániai telep, Amóna okozta belpolitikai válsággal indokolva a pálfordulást.
A kormányfő szeptember 13-án, kétnapos tárgyalássorozat után átnyújtott egy tervezetet Hercognak, amit az egyiptomi fürdőhelyen, Sarm es-Sejkben tervezett csúcstalálkozón hoztak volna nyilvánosságra, ott Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, és esetleg II. Abdalláh jordániai királlyal tárgyaltak volna október elején. Az eredeti tervek szerint a csúcstalálkozóról hazatérve bejelentették volna az egységkormányról szóló tárgyalások és a regionális békekezdeményezés kezdetét, az átütő erejű változás közzétételekor mellettük állt volna Avigdor Liberman védelmi miniszter és Mose Kahlon pénzügyminiszter is, jelezve a kormány többségi támogatását.
A beavatottak között volt többek között Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, John Kerry amerikai külügyminiszter, valamint jordániai és egyiptomi vezetők és számos politikai tanácsadó. A miniszterelnöki hivatal válasza szerint a Háárec közlései hamisak, Amónának nem volt köze Netanjahu kihátrálásához, és a kormányfő továbbra érdeklődik a regionális békekezdeményezés iránt. Hercog hivatalában nem kívánták kommentálni a Háárec értesülését. Izrael és a palesztin fél között 2014 tavasza óta szünetelnek a tárgyalások.
Rámalláh elsősorban azért nem folytatta az egyezkedést, mert Jeruzsálem nem volt hajlandó lemondani az izraeli telepes-építkezésekről Ciszjordániában, a leendő palesztin állam földjén. Izrael szerint a békefolyamat legfőbb akadálya nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izraelt zsidó államként.
MTI
Netanjahu és a Cionista Tábor választási pártkoalíciót vezető Jichák Hercog tavaly szeptemberben megállapodott egy Kairóban történő közös csúcstalálkozóról, valamint arról, hogy visszatérésük után a repülőtéren bejelentik hajlandóságukat a területi kompromisszumra a palesztinokkal a telepes-építkezések megfékezésére, majd az egységkormány alakítására. Később azonban az Amóna nevű telep felszámolása körüli belpolitikai csatározásokra hivatkozva a kormányfő visszavonta engedményeit.
A Háárec két hete nyilvánosságra hozta a Netanjahu visszakozása miatt kudarccal végződött, tavaly tavasszal folytatott egyik titkos tárgyalás tartalmát.
A Háárec vasárnapi száma szerint az izraeli miniszterelnök ősszel ismét megpróbálta életre kelteni ezt az elképzelést, és hat hónappal az akabai titkos találkozó után írásos ajánlatot küldött az izraeli ellenzéket vezető Hercognak a kétállami megoldás - vagyis egy palesztin állam felállításának - jegyében. Tavaly szeptemberben három hét alatt elvi megállapodásra is jutottak, Netanjahu azonban ismét visszalépett a törvénytelen ciszjordániai telep, Amóna okozta belpolitikai válsággal indokolva a pálfordulást.
A kormányfő szeptember 13-án, kétnapos tárgyalássorozat után átnyújtott egy tervezetet Hercognak, amit az egyiptomi fürdőhelyen, Sarm es-Sejkben tervezett csúcstalálkozón hoztak volna nyilvánosságra, ott Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, és esetleg II. Abdalláh jordániai királlyal tárgyaltak volna október elején. Az eredeti tervek szerint a csúcstalálkozóról hazatérve bejelentették volna az egységkormányról szóló tárgyalások és a regionális békekezdeményezés kezdetét, az átütő erejű változás közzétételekor mellettük állt volna Avigdor Liberman védelmi miniszter és Mose Kahlon pénzügyminiszter is, jelezve a kormány többségi támogatását.
A beavatottak között volt többek között Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, John Kerry amerikai külügyminiszter, valamint jordániai és egyiptomi vezetők és számos politikai tanácsadó. A miniszterelnöki hivatal válasza szerint a Háárec közlései hamisak, Amónának nem volt köze Netanjahu kihátrálásához, és a kormányfő továbbra érdeklődik a regionális békekezdeményezés iránt. Hercog hivatalában nem kívánták kommentálni a Háárec értesülését. Izrael és a palesztin fél között 2014 tavasza óta szünetelnek a tárgyalások.
Rámalláh elsősorban azért nem folytatta az egyezkedést, mert Jeruzsálem nem volt hajlandó lemondani az izraeli telepes-építkezésekről Ciszjordániában, a leendő palesztin állam földjén. Izrael szerint a békefolyamat legfőbb akadálya nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izraelt zsidó államként.
MTI
Hozzászólások