Óriások hagyhatták itt a titokzatos kőbögréket
Több ezer évesek a Xieng Khouang fennsíkon található kőbögrék.
1930-ban fedezték fel a Xieng Khouang fennsík 3000 méter magas hegygerincén a titokzatos kőbögréket, amelyeknek eredetét a mai napig nem sikerült megfejteni, ám a legenda szerint óriások hagyhatták ott az érdekes képződményeket, melyeknek a kifúrásához szükséges technika még nem létezett több ezer évvel ezelőtt.
A kőbögrékhez kapcsolódó legenda úgy szól, hogy Khun Cheung uralkodása alatt óriások éltek Laoszban, ahol azért volt szükség a több száz bögrére, hogy abban tárolják a hatalmas mennyiségű Lau hai-t, azaz az alkoholt, ami valószínűleg a rizs sör lehetett. Az óriások ezt itták, amikor megünnepelték az aktuális győzelmüket.
A kőbögréknek változatos a méretük. Az átmérőjük 1-3 méter között mozog. Ha például meghódítanánk valamelyiket a nagyobbak közül, akkor komoly erőfeszítésre és kitartásra lenne szükségünk, mert percekig tartana mire feltornázzuk magunkat a kőbögre tetejére.
A 2-3 ezer kőbögrék akár 13 tonnát is nyomhatnak, és különböző kőzetanyagokból fúrták, faragták őket, így például gránitból, homokkőből, mészkőből. A gigantikus maradványok kialakítása azért különösen furcsa, mert a vaskorban még nem ismerték az ehhez a munkához szükséges technológiát, tehát igazán kemény munka lehetett a kifaragásuk, főleg a gránát esetében, amit vésővel szinte képtelenség megmunkálni.
Ebből következik, hogy egyelőre csak feltételezések léteznek arra nézve, hogy mik lehettek valójában a kőbögrét. Az egyik elmélet szerint a temetkezési szertartásokhoz volt közük, például ezekben tárolták az emberi szerveket, kegyeleti tárgyakat és temetkezési bútorokat.
Akár jelképes temetési emlékművek is lehettek, amik sírok megjelölésére szolgáltak, de azt sem zárhatjuk ki, hogy egyfajta krematóriumként működtek, tehát a kőbögrékben égethették el a holttesteket, bár ebben az esetben nagy kérdés, hogy miért kellett több száz a kőbögrékből.
Ezzel a feltételezéssel nem sokan értenek egyet, hiszen olyan kérdéseket vet fel, hogy hogyan hozták létre a csodálatos, aprólékosan kimunkált kőbögréket, azokból a nehezen megmunkálható anyagokból.
Némelyik kutató úgy gondolja, hogy a kőbögrék jóval idősebbek, mint pár ezer év, és valószínűleg élelmiszert, egyéb anyagokat tároltak benne, később pedig temetkezési célokra használták. Ezt az elméletet azonban az cáfolja, hogy miért tenne ilyesmit az ember a hegy tetejére, ahol rátűzhet a napfény.
Egy másik elmélet szerint az esővizet gyűjtötték össze a kőbögrékben, mert ebben a térségben csak szezonálisan esik, ezért a vizet üvegekben tárolták a kereskedelmi útvonalakon. Itt azonban az a kérdés merül fel, hogy ezért miért kellett 3000 méter magasságában kialakítani a kőbögréket.
A Xieng Khouang fennsík rejtélye tehát legalább olyan nagy, mint az, hogy hogyan építették fel az egyiptomi piramisokat. Mivel a világon számos hatalmas építmény található, emiatt azt sem zárhajuk ki, hogy óriások építették a kőbögréket. Azt, hogy mi az igazság, talán sosem tudjuk meg.
(Forrás: noiporta.hu)
1930-ban fedezték fel a Xieng Khouang fennsík 3000 méter magas hegygerincén a titokzatos kőbögréket, amelyeknek eredetét a mai napig nem sikerült megfejteni, ám a legenda szerint óriások hagyhatták ott az érdekes képződményeket, melyeknek a kifúrásához szükséges technika még nem létezett több ezer évvel ezelőtt.A kőbögrékhez kapcsolódó legenda úgy szól, hogy Khun Cheung uralkodása alatt óriások éltek Laoszban, ahol azért volt szükség a több száz bögrére, hogy abban tárolják a hatalmas mennyiségű Lau hai-t, azaz az alkoholt, ami valószínűleg a rizs sör lehetett. Az óriások ezt itták, amikor megünnepelték az aktuális győzelmüket.
A kőbögréknek változatos a méretük.
A 2-3 ezer kőbögrék akár 13 tonnát is nyomhatnak, és különböző kőzetanyagokból fúrták, faragták őket, így például gránitból, homokkőből, mészkőből. A gigantikus maradványok kialakítása azért különösen furcsa, mert a vaskorban még nem ismerték az ehhez a munkához szükséges technológiát, tehát igazán kemény munka lehetett a kifaragásuk, főleg a gránát esetében, amit vésővel szinte képtelenség megmunkálni.
Ebből következik, hogy egyelőre csak feltételezések léteznek arra nézve, hogy mik lehettek valójában a kőbögrét. Az egyik elmélet szerint a temetkezési szertartásokhoz volt közük, például ezekben tárolták az emberi szerveket, kegyeleti tárgyakat és temetkezési bútorokat.Akár jelképes temetési emlékművek is lehettek, amik sírok megjelölésére szolgáltak, de azt sem zárhatjuk ki, hogy egyfajta krematóriumként működtek, tehát a kőbögrékben égethették el a holttesteket, bár ebben az esetben nagy kérdés, hogy miért kellett több száz a kőbögrékből.
Ezzel a feltételezéssel nem sokan értenek egyet, hiszen olyan kérdéseket vet fel, hogy hogyan hozták létre a csodálatos, aprólékosan kimunkált kőbögréket, azokból a nehezen megmunkálható anyagokból.
Némelyik kutató úgy gondolja, hogy a kőbögrék jóval idősebbek, mint pár ezer év, és valószínűleg élelmiszert, egyéb anyagokat tároltak benne, később pedig temetkezési célokra használták. Ezt az elméletet azonban az cáfolja, hogy miért tenne ilyesmit az ember a hegy tetejére, ahol rátűzhet a napfény.Egy másik elmélet szerint az esővizet gyűjtötték össze a kőbögrékben, mert ebben a térségben csak szezonálisan esik, ezért a vizet üvegekben tárolták a kereskedelmi útvonalakon. Itt azonban az a kérdés merül fel, hogy ezért miért kellett 3000 méter magasságában kialakítani a kőbögréket.
A Xieng Khouang fennsík rejtélye tehát legalább olyan nagy, mint az, hogy hogyan építették fel az egyiptomi piramisokat. Mivel a világon számos hatalmas építmény található, emiatt azt sem zárhajuk ki, hogy óriások építették a kőbögréket. Azt, hogy mi az igazság, talán sosem tudjuk meg.
(Forrás: noiporta.hu)
Hozzászólások