Orvos-beteg találkozót és figyelemfelhívó sétát tartottak a limfóma világnapján Debrecenben
Orvos-beteg találkozót és figyelemfelhívó sétát tartott csütörtökön, a limfóma világnapján a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) Debrecenben.
Magyarországon 15-20 ezer limfómás - a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésével küzdő - beteget tartanak nyilván.
Az alapítvány célja, hogy minden érintett megkapja a betegségére ajánlott legkorszerűbb kezelést, ezekhez minél egyszerűbben, kiszámíthatóan és átláthatóan juthasson hozzá, és ne kelljen egyedi méltányossági támogatást igényelnie - közölte Kéri Ibolya, a szervezet elnöke.
Hozzátette: a világnapi rendezvény helyszínéül azért választották az idén Debrecent, mert a helyi belklinikán végeztek először vidéken idegen donoros őssejt-transzplantációt. Az említett beteg, aki a testvérétől kapta az őssejtet, jól van, és jelen volt a csütörtöki orvos-beteg találkozón.
Illés Árpád professzor, a debreceni hematológiai tanszék vezetője elmondta: 2003 óta 596 transzplantációt végeztek tanszékükön, ebből 67 betegen saját őssejtbeültetéssel segítettek, míg 3-4 beteg már karanténban van, és várja az idegen donoros csontvelő-átültetést.
Illés Árpád fontosnak nevezte, hogy a betegek hozzájussanak a legkorszerűbb eljárásokhoz és gyógyszerekhez, amelyekkel például a Hodkin-limfómás betegek 90-95 százaléka gyógyítható.
Elmondta, az országban évente 1500-3000 új limfómás beteget diagnosztizálnak, a nyiroksejtek megbetegedése a világon az ötödik leggyakoribb a rosszindulatú onkológiai betegségek között.
A találkozón és az azt megelőző sajtótájékoztatón egy beteg beszámolt gyógyulásáról. M. Tóth Ildikó, a Debreceni Egyetem sajtófőnöke - mint elmondta - 23 évvel ezelőtt, 19 éves korában szembesült a betegséggel.
Felidézte a hosszan tartó kezeléseket, a mellékhatásokat, és azt, hogyan alakítja át a súlyos betegség egy fiatal életfelfogását, értékrendjét. Arra biztatta betegtársait, higgyenek a gyógyulásban, akarják leküzdeni a betegséget, amire a mai orvosi eljárásokkal, gyógyszerekkel nagyobb az esélyük, mint amilyen 23 évvel ezelőtt volt.
MTI
Magyarországon 15-20 ezer limfómás - a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésével küzdő - beteget tartanak nyilván.
Az alapítvány célja, hogy minden érintett megkapja a betegségére ajánlott legkorszerűbb kezelést, ezekhez minél egyszerűbben, kiszámíthatóan és átláthatóan juthasson hozzá, és ne kelljen egyedi méltányossági támogatást igényelnie - közölte Kéri Ibolya, a szervezet elnöke.
Hozzátette: a világnapi rendezvény helyszínéül azért választották az idén Debrecent, mert a helyi belklinikán végeztek először vidéken idegen donoros őssejt-transzplantációt. Az említett beteg, aki a testvérétől kapta az őssejtet, jól van, és jelen volt a csütörtöki orvos-beteg találkozón.
Illés Árpád professzor, a debreceni hematológiai tanszék vezetője elmondta: 2003 óta 596 transzplantációt végeztek tanszékükön, ebből 67 betegen saját őssejtbeültetéssel segítettek, míg 3-4 beteg már karanténban van, és várja az idegen donoros csontvelő-átültetést.
Illés Árpád fontosnak nevezte, hogy a betegek hozzájussanak a legkorszerűbb eljárásokhoz és gyógyszerekhez, amelyekkel például a Hodkin-limfómás betegek 90-95 százaléka gyógyítható.
Elmondta, az országban évente 1500-3000 új limfómás beteget diagnosztizálnak, a nyiroksejtek megbetegedése a világon az ötödik leggyakoribb a rosszindulatú onkológiai betegségek között.
A találkozón és az azt megelőző sajtótájékoztatón egy beteg beszámolt gyógyulásáról. M. Tóth Ildikó, a Debreceni Egyetem sajtófőnöke - mint elmondta - 23 évvel ezelőtt, 19 éves korában szembesült a betegséggel.
Felidézte a hosszan tartó kezeléseket, a mellékhatásokat, és azt, hogyan alakítja át a súlyos betegség egy fiatal életfelfogását, értékrendjét. Arra biztatta betegtársait, higgyenek a gyógyulásban, akarják leküzdeni a betegséget, amire a mai orvosi eljárásokkal, gyógyszerekkel nagyobb az esélyük, mint amilyen 23 évvel ezelőtt volt.
MTI
Hozzászólások