Paranormális jelenségek színterévé vált a kunyhó
A New York állambeli Hydesville-i kopogás története.
Kicsinyke falu a New York állambeli Hydesville, ahol a Fox család telepedett le egy házikóba. Az új lakóknak fogalmuk sem volt arról, hogy milyen múltja van a kunyhónak, amiben korábban a Weekman család élt át különös eseményeket.
A Weekman házaspár eleinte furcsa kopogó hangot hallott, majd az egyik este a házaspár, az akkor 8 éves, kislánya arra riadt fel, hogy jéghideg ujjak simogatják meg az arcát. A gyermek annyira megrémült, hogy se mozdulni, se sikítani nem mert. Az este után már megeredt a kislány nyelve, és kijelentette, hogy többi nem hajlandó a szobájában aludni, úgyhogy a szülők kénytelenek voltak másik otthont keresni.
A Fox család kálváriája 1848. március 31-én kezdődött azzal, hogy kopogó hangok zaja verte fel a kunyhó csendjét. Nem sokkal később napvilágot látott a hír, hogy a 15 éves Margaretnek és a 12 éves Kate-nek sikerült kapcsolatba lépnie az épületben ólálkodó szellemmel, ami engedelmeskedett, amikor a lányok ráparancsoltak, hogy fejezze be a kopogást.
A lányoknak volt két másik testvére. David, aki egy másik családnál élt, és a Rochesterben lakó Leah. A kopogó szellem híre nem hagyta nyugodni Davidet, aki nagyon szerette volna kideríteni, hogy a szellem mit akart közölni.
A Fox nővérek szomszédjai felvetették, hogy szerintük Charles Rosma lelke nem tért át a túlvilágra, és ő az, aki kapcsolatba akar lépni az új lakókkal, ugyanis a kunyhó pont a férfi sírja fölé épült.
A gyerekek kutatni kezdtek a csontváz után, de a csontvázat nem találták meg, csak néhány csontdarabot. A kunyhóba eközben egymásnak adták a kilincset a kíváncsiskodók. Ebből elege lett a két lánynak, és inkább ők is Rochesterbe költöztek a nővérükhöz. A szellem azonban hozzájuk tapadt.
Leah felfedezte a komoly üzleti lehetőséget a dologban, ezért előadótermet bérelt, és egy dollárt kért mindenkitől, aki kíváncsi volt arra, hogy a húgai kapcsolatba lépnek a szellemmel. Az érdeklődők tömegével érkeztek, és elégedetten távoztak, hiszen a saját fülükkel hallhatták a kopogást.
A kutatók 1850-ben figyeltek fel a Fox-nővérek tevékenységére. A vizsgálatuk során megkérték a lányokat, hogy kinyújtott lábakkal, térdük között vastag párnákkal adjanak ki kopogó hangokat. Ekkor a szellem távolmaradt. A vizsgálat második részében elvették a párnákat. A kopogás ekkor megint elkezdődött.
Margaret és Kate olyan sikeres médiummá vált, hogy idővel magánszeánszokat is vállaltak, de persze csakis magasabb fizetségért cserébe. A nővérek később bővítették a képességük listáját azzal, hogy megtanulták a tükörírást.
1888 októberében, amikor a hirtelen támadt népszerűség már sehol sem volt, Margaret és Kate alkoholista lett. Margaret ebben az időben vallotta be, hogy a szellem nem létezett, a kopogó hangot pedig Kate és ő adta ki azért, hogy így szedjék el a hiszékeny emberek pénzét.
Margaret később azt állította, hogy a korábbi vallomása hazugság volt, tehát mégis létezett a szellem. Az, hogy végül mi volt az igazság, a sírba szállt a Fox-nővérekkel együtt.
(Forrás: rejtelyekszigete.com)
Kicsinyke falu a New York állambeli Hydesville, ahol a Fox család telepedett le egy házikóba. Az új lakóknak fogalmuk sem volt arról, hogy milyen múltja van a kunyhónak, amiben korábban a Weekman család élt át különös eseményeket.A Weekman házaspár eleinte furcsa kopogó hangot hallott, majd az egyik este a házaspár, az akkor 8 éves, kislánya arra riadt fel, hogy jéghideg ujjak simogatják meg az arcát. A gyermek annyira megrémült, hogy se mozdulni, se sikítani nem mert. Az este után már megeredt a kislány nyelve, és kijelentette, hogy többi nem hajlandó a szobájában aludni, úgyhogy a szülők kénytelenek voltak másik otthont keresni.
A Fox család kálváriája 1848. március 31-én kezdődött azzal, hogy kopogó hangok zaja verte fel a kunyhó csendjét.
A lányoknak volt két másik testvére. David, aki egy másik családnál élt, és a Rochesterben lakó Leah. A kopogó szellem híre nem hagyta nyugodni Davidet, aki nagyon szerette volna kideríteni, hogy a szellem mit akart közölni.
A Fox nővérek szomszédjai felvetették, hogy szerintük Charles Rosma lelke nem tért át a túlvilágra, és ő az, aki kapcsolatba akar lépni az új lakókkal, ugyanis a kunyhó pont a férfi sírja fölé épült.
A gyerekek kutatni kezdtek a csontváz után, de a csontvázat nem találták meg, csak néhány csontdarabot. A kunyhóba eközben egymásnak adták a kilincset a kíváncsiskodók. Ebből elege lett a két lánynak, és inkább ők is Rochesterbe költöztek a nővérükhöz. A szellem azonban hozzájuk tapadt.Leah felfedezte a komoly üzleti lehetőséget a dologban, ezért előadótermet bérelt, és egy dollárt kért mindenkitől, aki kíváncsi volt arra, hogy a húgai kapcsolatba lépnek a szellemmel. Az érdeklődők tömegével érkeztek, és elégedetten távoztak, hiszen a saját fülükkel hallhatták a kopogást.
A kutatók 1850-ben figyeltek fel a Fox-nővérek tevékenységére. A vizsgálatuk során megkérték a lányokat, hogy kinyújtott lábakkal, térdük között vastag párnákkal adjanak ki kopogó hangokat. Ekkor a szellem távolmaradt. A vizsgálat második részében elvették a párnákat. A kopogás ekkor megint elkezdődött.
Margaret és Kate olyan sikeres médiummá vált, hogy idővel magánszeánszokat is vállaltak, de persze csakis magasabb fizetségért cserébe. A nővérek később bővítették a képességük listáját azzal, hogy megtanulták a tükörírást.
1888 októberében, amikor a hirtelen támadt népszerűség már sehol sem volt, Margaret és Kate alkoholista lett. Margaret ebben az időben vallotta be, hogy a szellem nem létezett, a kopogó hangot pedig Kate és ő adta ki azért, hogy így szedjék el a hiszékeny emberek pénzét.
Margaret később azt állította, hogy a korábbi vallomása hazugság volt, tehát mégis létezett a szellem. Az, hogy végül mi volt az igazság, a sírba szállt a Fox-nővérekkel együtt.
(Forrás: rejtelyekszigete.com)
Hozzászólások