Rejtélyes graffiti
Bárhol felbukkanhat a „Kilroy Was Here” felirat, amelynek titokzatossága a II. világháború óta izgatja az emberek fantáziáját.
Falfirkának, barbár munkának nevezzük a legtöbb graffitit, amivel legtöbbször ismeretlenek rondítják el a táblákat, hidakat, járműveket, épületek falait, műemlékeket. Habár tény, és való, hogy a művészetnek ezt az ágát nem lehet maradéktalanul elismerni, mégis érdemes jobban megnézni egy-két alkotást, mert azoknak rejtett üzenete lehet.
A II. világháború alatt a „Kilroy Was Here” graffiti jelent meg számtalan helyen. A felirathoz egy kopasz, hosszú orrú figura társul, akit úgy ábrázolnak, mintha éppen kikukucskálna egy fal mögül. Az eredeti rajznak több változata is ismert. Ausztráliában például a „Foo Was Here” terjedt el.
A háború alatt, az ellenséges katonák azon gondolkodtak, hogy vajon mit jelent rájuk nézve a graffiti. A szövetséges katonák viszont úgy vélték, hogy valaki egy névtelen katona előtt tiszteleg a falfirkával.
Olyan teória is akadt, amely arról szólt, hogy Kilroy előfutár, akinek az a feladata, hogy elsőként érkezzen a frontra, és ügyeljen arra, hogy a katonák minden gond nélkül eljussanak a háborús területre.
A II. világháború végével nem tűnt el a graffiti, sőt, egyre jobban elterjedt, és a leglehetetlenebb helyeket bukkant fel. A szöveget néha megváltoztatták, ha az adott terület megkívánta. Volt, ahol a „Kilroy Ate Here” vagy „Kilroy Slept Here” feliratot festették a figura mellé.
Kilroy kiléte a mai napig egy olyan rejtély, aminek a megoldása még mindig várat magára. Maga a kifejezés eredetét is homály fedi. 2007-ben például egy amerikai televíziós csatornán levetítettek egy 1970-es dokumentumfilmet Fort Konox-ról.
A felvételen Fort Knox 1937-ben elrejtett aranyrudakat emelt ki egy helyiségből. Amikor kiürítették a helyet, akkor a falon megjelent a „Kilroy Was Here - 5/13/37” graffiti. Emiatt sokan azt gondolták, hogy a titokzatos felirat már 1937-ben létezett.
A dokumentumfilm készítésében résztvevő Paul Urbahns történész később elmondta, hogy a képek nem voltak hitelesek. A felvételt egy hollywoodi stúdióban vették fel, ahol a díszlettervezők firkálták össze a falat, tehát az eredeti „Kilroy Was Here” graffiti alkotójának kilétére továbbra sem derült fény.
Az Oxford English Dictionary magyarázata szerint Kilroy egy kitalált személy, ám a rejtélyeket kedvelő embereket ez nem győzte meg, ezért több teória is napvilágot látott az elmúlt évtizedekbe.
Az ír amerikai: Az első elmélet arról szól, hogy az amerikai függetlenségi háború és az ír éhínség miatt több millió ír vándorolt be az Egyesült Államokba, és letelepedtek a nagyobb városokban, például New Yorkban. Egy 2012-ben készített felmérés szerint 35 millió ír amerikai él Észak-Amerikában. A Kilroy pedig gyakori ír családi név, ami a Mc Giolla Ruaidh-ből (vörös fiatalember) származik.
Hajógyári munkás: 1941 december 5-én, két nappal a Pearl Harbort ért támadás előtt, vállalt munkát ellenőrként James J. Kilroy a a Bethlehem Steel Company-nál. A Fore River Shipyard hajógyárban hadihajókat építettek az amerikai hadseregnek. Kilroy munkája az volt, hogy ellenőrizze a hajókon a szegecseket.
A következő 32 hónapban Kilroy krétával írta fel az átvizsgált hajókra a szegecsek számát, majd a naplójába is lejegyezte, ugyanis ez alapján számolták ki a munkások teljesítményét és fizetését. Gyakran előfordult, hogy az alkalmazottak letörölték a krétával felírt számot, ami azt eredményezte, hogy újra kellett számolni a szegecseket, a teljesítmény pedig duplán került be a naplóba.
A csalásra fény derült, ezért Kilroy letörölhetetlen sárga betűkkel mindenhova felírta, ahol leellenőrizte a szegecseket, hogy „Kilroy Was Here”. Ennek lett az eredménye az, hogy több hadihajón ottmaradt a graffiti, mert a hadihajókat olyan gyorsan bevetették a háború fokozódásával, hogy nem volt idő leszedni a feliratot.
A katonáknak lassan feltűnt a furcsa írás, és úgy döntöttek, hogy ez lesz a szerencsetalizmánjuk, amiből tudják, hogy a hajót alaposan átnézte valaki, ám sosem tudták meg, hogy ki volt Kilroy.
A nyeremény: A graffiti híre a média fülébe is eljutott. 1946-ban a Speak to America rádiós műsorban hirdettek nyereményjátékot. Az ajándék egy villamoskocsi volt, amit az kap, aki be tudja bizonyítani, hogy ő Kilroy.
A játékba közel negyvenen jelentkeztek, de csak James J. Kilroy tudott olyan történettel előállni, ami hihetőnek hangzott. A férfi megnyerte a villamoskocsit, amit karácsonyi ajándéknak szánt a kilenc gyermekének. A villamoskocsi 1946. december 23-án indult Bostonból Kilroy Halifaxban található házához, de útközben hóvihar került, emiatt csak december 25-én érkezett meg a férfi otthonához. A villamoskocsi oldalán a „Santa Was Here” szavak díszelegtek.
Az előkertbe állított villamoskocsit Kilroy gyerekei nagyon megszerették, és privát játszótérként használták. A férfi felesége elmondta, hogy a férjét többen megkeresték a játék után, hogy a nevét felhasználhassák a termékeiknél, de Kilroy makacs ír vére ezt nem engedte, és minden ajánlatot visszautasított.
Egy másik ellenőr: Rendkívül alacsony ember volt James Kilroy, aki minden helyre befért, ezért ellenőrként alkalmazták. A munkája során Kilroy mindenhol otthagyta a „Kilroy Was Here” feliratot. Ez a magyarázat azonban nem tér ki arra, hogy hogyan terjedt el a világon a népszerű graffiti.
Kilroy hadnagy: A The Free Lance Star című újságban megjelent cikk arról számolt be, hogy Kilroy hadnagy volt a kansasi katonai táborban. Az egyik nap Kilroy nem jelent meg, aminek a következményeként felírták a faliújságra. Amikor a hadnagy előkerült, akkor fogott egy tollat, és az elmarasztaló szöveg kitörlése után, felírta, hogy „Kilroy Was Here”.
A brit közkatona és a Királyi Légierővel: Az utolsó elmélet arról szól, hogy egy brit közkatonának elege lett abból, hogy a Királyi Légierő pilótái állandóan azzal dicsekednek, hogy ők mindenhova előbb érkeznek, mint a szárazföldi kollégák. A katona felvette a Kilroy álnevet, és mindenhol üzenetet hagyott, ahol megfordult.
Kilroy kilétéről sok teória létezik, ám egyik sem volt elég ahhoz, hogy megtörje a figura és a szavak népszerűségét. A graffiti a mai napig a legváratlanabb helyeken képes felbukkanni. A brit és amerikai katonák szerint ez egy vicces emlékeztető a háború boralmaira, míg a japán és német hatóságok nyomozást indítottak, mert szerintük Kilroy egy titokzatos kém.
A graffiti annyira bátor, hogy még a kormányfőket is képes meglepni. 1945-ben a Postdamban tartott konferencián jelent meg a rajz. A találkozón Harry S. Truman, Winston Churchill és Sztálin vett részt. Közülük Sztálin találkozott először a szavakkal és a kopasz figurával, amikor kiment a szigorúan őrzött mosdóba. Miután Sztálin kijött a mellékhelyiségből, akkor azt kérdezte, hogy ki az a Kilroy.
A háború vége után Kilroy szinte teljesen eltűnt. Napjainkban Koreában, Irakban és Afganisztánban néha felbukkan, de a világ többi pontján csak a turisták csínytevéseként jelenik meg a falfirka. Ha szeretnénk élőben találkozni a graffitivel, akkor érdemes nyitott szemmel járni, mert a „Kilroy Was Here” rajz hidakon, mosdókban, szobrokon, éttermekben, a Berlini Fal darabján, a párizsi diadalíven, a 2004-ben felállított Washington D.C. II. világháborús emlékművén, de még a Holdon is megjelent, és megjelenhet.
(Forrás: noiportal.hu)
Falfirkának, barbár munkának nevezzük a legtöbb graffitit, amivel legtöbbször ismeretlenek rondítják el a táblákat, hidakat, járműveket, épületek falait, műemlékeket. Habár tény, és való, hogy a művészetnek ezt az ágát nem lehet maradéktalanul elismerni, mégis érdemes jobban megnézni egy-két alkotást, mert azoknak rejtett üzenete lehet.A II. világháború alatt a „Kilroy Was Here” graffiti jelent meg számtalan helyen. A felirathoz egy kopasz, hosszú orrú figura társul, akit úgy ábrázolnak, mintha éppen kikukucskálna egy fal mögül. Az eredeti rajznak több változata is ismert. Ausztráliában például a „Foo Was Here” terjedt el.
A háború alatt, az ellenséges katonák azon gondolkodtak, hogy vajon mit jelent rájuk nézve a graffiti. A szövetséges katonák viszont úgy vélték, hogy valaki egy névtelen katona előtt tiszteleg a falfirkával.
Olyan teória is akadt, amely arról szólt, hogy Kilroy előfutár, akinek az a feladata, hogy elsőként érkezzen a frontra, és ügyeljen arra, hogy a katonák minden gond nélkül eljussanak a háborús területre.
A II. világháború végével nem tűnt el a graffiti, sőt, egyre jobban elterjedt, és a leglehetetlenebb helyeket bukkant fel. A szöveget néha megváltoztatták, ha az adott terület megkívánta. Volt, ahol a „Kilroy Ate Here” vagy „Kilroy Slept Here” feliratot festették a figura mellé.Kilroy kiléte a mai napig egy olyan rejtély, aminek a megoldása még mindig várat magára. Maga a kifejezés eredetét is homály fedi. 2007-ben például egy amerikai televíziós csatornán levetítettek egy 1970-es dokumentumfilmet Fort Konox-ról.
A felvételen Fort Knox 1937-ben elrejtett aranyrudakat emelt ki egy helyiségből. Amikor kiürítették a helyet, akkor a falon megjelent a „Kilroy Was Here - 5/13/37” graffiti. Emiatt sokan azt gondolták, hogy a titokzatos felirat már 1937-ben létezett.
A dokumentumfilm készítésében résztvevő Paul Urbahns történész később elmondta, hogy a képek nem voltak hitelesek.
Az Oxford English Dictionary magyarázata szerint Kilroy egy kitalált személy, ám a rejtélyeket kedvelő embereket ez nem győzte meg, ezért több teória is napvilágot látott az elmúlt évtizedekbe.
Az ír amerikai: Az első elmélet arról szól, hogy az amerikai függetlenségi háború és az ír éhínség miatt több millió ír vándorolt be az Egyesült Államokba, és letelepedtek a nagyobb városokban, például New Yorkban. Egy 2012-ben készített felmérés szerint 35 millió ír amerikai él Észak-Amerikában. A Kilroy pedig gyakori ír családi név, ami a Mc Giolla Ruaidh-ből (vörös fiatalember) származik.Hajógyári munkás: 1941 december 5-én, két nappal a Pearl Harbort ért támadás előtt, vállalt munkát ellenőrként James J. Kilroy a a Bethlehem Steel Company-nál. A Fore River Shipyard hajógyárban hadihajókat építettek az amerikai hadseregnek. Kilroy munkája az volt, hogy ellenőrizze a hajókon a szegecseket.
A következő 32 hónapban Kilroy krétával írta fel az átvizsgált hajókra a szegecsek számát, majd a naplójába is lejegyezte, ugyanis ez alapján számolták ki a munkások teljesítményét és fizetését. Gyakran előfordult, hogy az alkalmazottak letörölték a krétával felírt számot, ami azt eredményezte, hogy újra kellett számolni a szegecseket, a teljesítmény pedig duplán került be a naplóba.
A csalásra fény derült, ezért Kilroy letörölhetetlen sárga betűkkel mindenhova felírta, ahol leellenőrizte a szegecseket, hogy „Kilroy Was Here”. Ennek lett az eredménye az, hogy több hadihajón ottmaradt a graffiti, mert a hadihajókat olyan gyorsan bevetették a háború fokozódásával, hogy nem volt idő leszedni a feliratot.
A katonáknak lassan feltűnt a furcsa írás, és úgy döntöttek, hogy ez lesz a szerencsetalizmánjuk, amiből tudják, hogy a hajót alaposan átnézte valaki, ám sosem tudták meg, hogy ki volt Kilroy.
A nyeremény: A graffiti híre a média fülébe is eljutott. 1946-ban a Speak to America rádiós műsorban hirdettek nyereményjátékot. Az ajándék egy villamoskocsi volt, amit az kap, aki be tudja bizonyítani, hogy ő Kilroy.A játékba közel negyvenen jelentkeztek, de csak James J. Kilroy tudott olyan történettel előállni, ami hihetőnek hangzott. A férfi megnyerte a villamoskocsit, amit karácsonyi ajándéknak szánt a kilenc gyermekének. A villamoskocsi 1946. december 23-án indult Bostonból Kilroy Halifaxban található házához, de útközben hóvihar került, emiatt csak december 25-én érkezett meg a férfi otthonához. A villamoskocsi oldalán a „Santa Was Here” szavak díszelegtek.
Az előkertbe állított villamoskocsit Kilroy gyerekei nagyon megszerették, és privát játszótérként használták. A férfi felesége elmondta, hogy a férjét többen megkeresték a játék után, hogy a nevét felhasználhassák a termékeiknél, de Kilroy makacs ír vére ezt nem engedte, és minden ajánlatot visszautasított.
Egy másik ellenőr: Rendkívül alacsony ember volt James Kilroy, aki minden helyre befért, ezért ellenőrként alkalmazták. A munkája során Kilroy mindenhol otthagyta a „Kilroy Was Here” feliratot. Ez a magyarázat azonban nem tér ki arra, hogy hogyan terjedt el a világon a népszerű graffiti.
Kilroy hadnagy: A The Free Lance Star című újságban megjelent cikk arról számolt be, hogy Kilroy hadnagy volt a kansasi katonai táborban. Az egyik nap Kilroy nem jelent meg, aminek a következményeként felírták a faliújságra. Amikor a hadnagy előkerült, akkor fogott egy tollat, és az elmarasztaló szöveg kitörlése után, felírta, hogy „Kilroy Was Here”.
A brit közkatona és a Királyi Légierővel: Az utolsó elmélet arról szól, hogy egy brit közkatonának elege lett abból, hogy a Királyi Légierő pilótái állandóan azzal dicsekednek, hogy ők mindenhova előbb érkeznek, mint a szárazföldi kollégák. A katona felvette a Kilroy álnevet, és mindenhol üzenetet hagyott, ahol megfordult.
Kilroy kilétéről sok teória létezik, ám egyik sem volt elég ahhoz, hogy megtörje a figura és a szavak népszerűségét. A graffiti a mai napig a legváratlanabb helyeken képes felbukkanni. A brit és amerikai katonák szerint ez egy vicces emlékeztető a háború boralmaira, míg a japán és német hatóságok nyomozást indítottak, mert szerintük Kilroy egy titokzatos kém.A graffiti annyira bátor, hogy még a kormányfőket is képes meglepni. 1945-ben a Postdamban tartott konferencián jelent meg a rajz. A találkozón Harry S. Truman, Winston Churchill és Sztálin vett részt. Közülük Sztálin találkozott először a szavakkal és a kopasz figurával, amikor kiment a szigorúan őrzött mosdóba. Miután Sztálin kijött a mellékhelyiségből, akkor azt kérdezte, hogy ki az a Kilroy.
A háború vége után Kilroy szinte teljesen eltűnt. Napjainkban Koreában, Irakban és Afganisztánban néha felbukkan, de a világ többi pontján csak a turisták csínytevéseként jelenik meg a falfirka. Ha szeretnénk élőben találkozni a graffitivel, akkor érdemes nyitott szemmel járni, mert a „Kilroy Was Here” rajz hidakon, mosdókban, szobrokon, éttermekben, a Berlini Fal darabján, a párizsi diadalíven, a 2004-ben felállított Washington D.C. II. világháborús emlékművén, de még a Holdon is megjelent, és megjelenhet.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások