Sokkoló tények Csernobillal kapcsolatban

Az alábbi dolgokról nem esett szó az HBO minisorozatában.Az elmúlt hetekben rengeteget lehetett hallani az HBO Csernobil című minisorozatáról, ami hiteles források és dokumentumok alapján készült. Ha te is láttad a szériát, akkor nagyon sok új dolgot tudhattál meg a katasztrófával kapcsolatban, ám valószínű, hogy az alábbi sokkoló tényekről még mindig nem hallottál.

Írországba is eljutott a radioaktív eső: A csernobili radioaktív eső leginkább, 63%-ban, Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot sújtotta, de olyan messzire is eljutott, hogy még Írországot is elérte.

Még több ezer év, mire újra biztonságos lesz a terület: Egyes becslések szerint még 20-24 ezer évig nem lesz biztonságos az emberek számára az, hogy a Csernobil körüli területen éljenek.

Elszabadult a radiofóbia: A számítások szerint 100-200 ezer abortusz történt Európában a csernobili katasztrófa utáni „radiofóbia” következményeként.

Valójában az ezeket a nőket ért tényleges sugárterhelés mértéke túl alacsony volt ahhoz, hogy problémát okozzon a terhességben.

Svédország volt az első, aki észlelte a katasztrófát: Mivel az ukrán kormány eleinte úgy döntött, hogy eltitkolja a csernobili robbanást, ezért Svédország volt az első olyan ország, amely értesítette a világot a katasztrófáról.

Nem pusztult ki teljesen a vadvilága: A robbanás után evakuálták az embereket a csernobili területről, majd irtani kezdték a házi és vadonélő állatokat, hogy azok ne terjesszék tovább a sugárfertőzöttséget.

Napjainkban ezen a területen farkasok (a korábbihoz képest hétszeresére nőtt példányszámban), őzek, jávorszarvasok, gímszarvasok és vaddisznók laknak. Ugyanakkor ez nem azt bizonyítja, hogy a sugárzás jót tesz a vadon élő állatoknak, ugyanis Európa más területeihez viszonyítva még mindig sokkal alacsonyabb az ott élő populáció, ráadásul a Csernobil 30 kilométeres kizárási zónájában élő állatok esetében magasabb a halálozási arány és a megnövekedett genetikai mutációk a születés során.

Vannak, akik még ott élnek: Illegális Csernobil 30 kilométeres kizárási zónájában élni, de vannak, akik ezzel nem foglalkoznak. A jelenleg ott élő 130-150 fő között sok az idősebb nő, aki még mindig a családja földjén gazdálkodik.

11 RBMK reaktor működik Oroszországban: A csernobili tragédia után nagyon sok biztonsági fejlesztésen estek át a reaktorok azért, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen katasztrófa. 2019-ben még 11 RBMK reaktor működik Oroszországban.

A sugárzástól lett vörös az erdő: A csernobili katasztrófa közelében található erdőt „Vörös Erdőnek” nevezik, ugyanis a sugárzás hatására fényes gyömbérszíne lett a növényzetnek. A 30 kilométeres zónának ez a legszennyezettebb része, aminek nagyját ledózerolták, majd új fákat ültettek, de idővel azok is megbetegszenek.

2000-ig működött a csernobili atomerőmű: A csernobili atomerőmű egészen 2000 decemberéig folytatta a tényleg működését.

Hasonló a Hirosimai eseményekkel: A csernobili reaktor 1986. április 26-án robbant fel. A tragédia közelében nagyjából 30 ezer személy tartózkodott. A sugárzásnak kitett személyek átlagosan körülbelül 45 remet (a rem a sugárterhelés mértékegysége) kaptak, ami hasonló ahhoz, amit 1945-ben szenvedtek a túlélők, amikor Hirosimára atombombát dobtak.

Azonban a kibocsátott sugárzás mennyisége 100-szor erősebb volt, mint a Nagasaki-ra és Hirosimára ledobott atombombák által kibocsátott sugárzás.

Akár 90.000 ezer áldozata is lehet: Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy összesen hány ember halt meg a csernobili robbanás miatt, de a számuk 4-90 ezer között lehet. Ez a becslés magába foglalja a kezdeti robbanásban bekövetkezett két halálesetet, az azt követő hónapokban történt 29 akut sugárbetegségből eredő halálozást, és azt a több ezer embert, akik a sugárzással kapcsolatos okok miatt haltak meg.

A gyerekek körében is megnőtt a rákos megbetegedések száma: A csernobili robbanást követő első öt évben több, mint 90%-kal nőtt a rákos gyerekek száma Ukrajnában. A tragédia utáni első 20 évben közel 5 ezer pajzsmirigyrákot regisztráltak a 18 éven alattiak körében Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban.

Nem volt elszigetelő épület: Ahogy az a minisorozatból is kiderült, az erőműnek nem volt biztonsági intézkedése ilyen katasztrófa esetére, vagyis Csernobilnak nem volt elszigetelő épülete, ami általában kupola alakú, acél-vasbetonból készül azért, hogy a robbanás során a légkörbe jutó hasadási termékeket korlátozza. Ilyen a mostani szarkofág a reaktor felett.

(Forrás: noiportal.hu)