Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Öt természeti csapás, ami alaposan megváltoztatta a múltat.A tudósok sok mindenen vitatkoznak, de abban egyetértenek, hogy a dinoszauruszok kihalását egy óriási környezeti katasztrófa, valószínűleg meteorit becsapódása okozta. Az őshüllők pusztulása esélyt adott az emlősök, és így az emberek felemelkedésére.

Nem a dinoszauruszok kihalása volt azonban az egyetlen súlyos természeti csapás a történelemben, ugyanis több környezeti katasztrófa is komoly hatással volt a múltra.

A Laki kitörése (1783–1784): Izlandon található Laki, ami egy 25 kilométeres repedés, 130 vulkánkráterrel. 1783-ban egy 6-os erősségű rengés következményeként 14 köbkilométernyi bazalt, láva, és kén-dioxidot, hidrogén-fluoridot tartalmazó gáz került a levegőbe.

A vulkánkitörés hamuval lepte el Európát, a hamufelhő pedig eltakarta a napot, több fokkal csökkentette a globális hőmérsékletet, és savas esőzést eredményezett mindenfelé. A természeti csapás az egész kontinensen károsan hatott a termésre.

A levegőbe került kén-dioxid különböző légzőszervi betegségeket okozott. Nagy-Britanniában például 23 ezer ember halt meg. Amerikában a valaha feljegyzett leghidegebb és leghosszabb tél miatt elhúzódott a függetlenségi háború, ugyanis a kongresszus tagjai sehogy sem tudtak időben eljutni Annapolisba, hogy megszavazzák a párizsi békét.

Európát éhínség sújtotta. Állítólag Franciaországban ekkor mondta azt Marie Antoinette, hogy amennyiben a népnek nincs kenyere, akkor egyen kalácsot. A nélkülözés miatt sokan elégedetlenkedtek, ami végül a francia forradalom kitörését okozta.

Bizonyos értelemben a Laki kitörése miatt kezdett hanyatlani az európai abszolút monarchia.

A lisszaboni földrengés és a felvilágosodás kora (1755): Valószínű, hogy a 9-es erősségű lisszaboni földrengés és cunami volt a modern kor egyik legsúlyosabb katasztrófája, aminek tragikussága a 2004-es Indiai-óceánon bekövetkezett esethez mérhető.

Az 1755-ös környezeti csapás szinte teljesen elpusztította Lisszabont, ahol ötméteres repedések nyíltak. Akik túlélték a földrengést, azon a kikötőbe menekültek, ám ott a cunami hullámai csaptak le rájuk.

A lisszaboni földrengést Grönlandon, Finnországban, a Karib-térségben és Észak-Afrikában is megérezték. Az utóbbit 20 méteres hullámok árasztották el. A tenger Barbadost és Martinique-ot is elárasztotta. Egy 3 méteres hullám a brit Cornwallt is el tudta érni.

A természeti csapásnak komoly kulturális hatása volt a következő évszázadokban, sőt, a felvilágosodás kialakulását közvetlenül a lisszaboni földrengéshez kötik, ugyanis az 1755. november 1-jén bekövetkező tragédia minden egyházi épületet elpusztított Portugáliában.

A templomok eltűnése miatt rengeteg filozófus kezdte kétségbe vonni az egyházi dogmákat. Feltették maguknak például azt a kérdést, hogy mégis isten hogyan engedhette, hogy az elkötelezetten római katolikus Portugáliát ilyen súlyos csapás érje?

Voltaire Vers a lisszaboni földrengésről című művében ment neki annak a korfelfogásnak, hogy „Isten tudja, hogy mi a legjobb”, de a tragédiából Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, Descartes és még sokan mások merítettek ihletet.

A lisszaboni földrengés következménye a kulturális, politikai, ipari és ideológiai forradalom, ami végigsepert Európán, de ugyanez a csapás lendítette fel a szeizmológia fejlődését.A Bhola ciklon (1970): Több, mint 500 ezer ember halt meg, amikor a Bhola ciklon lecsapott Bengáli partjainál, az akkori Kelet-Pakisztán területén, 1970-ben. Ebben az időben Jahja Khán katonai junta uralkodott Pakisztánban, ahol a rezsim leszerepelt a katasztrófa kezelésével.

A Bhola ciklon után a politikai vezetés elvesztette a választást, ám ennek ellenére nem hagyták, hogy a győztes Awami Liga átvegye a hatalmat, ami polgári lázadáshoz vezetett, majd kitört a bangladesi függetlenségi háború, ami 1971-ben indiai-pakisztáni háborúvá fajult.

Az erőszak a bangladesi népirtásban érte el a csúcspontját. A harcokban 3 millióan meghaltak, 30 millió embert elüldöztek. A pakisztáni katonák több százezer bangladesi nőt megerőszakoltak. Összehasonlításképpen meg kell említeni, hogy a jelenlegi menekültválságban 5 millió embernek kellett elhagynia a távol-keletet az iszlamisták miatt.

Az indiai-pakisztáni konfliktus az hidegháború része volt. Az amerikaik a pakisztáni erőket támogatták, függetlenül attól, hogy milyen szörnyűségeket követtek el. A Szovjetunió Indiának és Bangladesnek segített. George Harrison és Ravi Shankar Bangladesért adott segélykoncertje volt az első eset, amikor a világsztárok összeálltak, hogy egy rendezvénnyel segítsenek.

A késői, kis antik jégkorszak (535–660): Extrém időjárási jelenségekkel vette kezdetét a késői, kis antik jégkorszak 535-ben és 536-ban. Ez a két év volt a leghidegebb az elmúlt 2000 évben. A megőrült időjárás eredményeként terménypusztulás és éhínség sújtotta az emberiséget az egész világon.

A lehűlést valószínűleg az okozta, hogy több vulkán egyszerre tört ki. A környezeti csapásról ír, bizánci, kínai és perui források is megemlékeztek. A természeti katasztrófa utáni években komoly történelmi változások vették kezdetüket.

Ennek tulajdonítják például a skandináv népek vándorlását, a mongol törzsek nyugatra költözését, a török törzsek terjeszkedését, a közép-amerikai Teotihuacan pusztulását, a Justinianus bizánci császárról elnevezett pestisjárványt.

A legjelentősebb történelmi esemény, amit ehhez a természeti csapáshoz kötnek, valószínűleg az iszlám felemelkedése. A katasztrófa szülte káoszban birodalmak pusztultak el és emelkedtek fel. Az iszlám és Mohamed próféta szinte háborítatlanul tevékenykedhetett, mert nem kellett komoly katonai erővel harcba szállnia.A fekete halál (1346–1353): Megtizedelte Eurázsia lakosságát a XIV. századi járvány, amit Yersinia pestisbaktérium okozott. A pestisbe 75-200 millió ember halt bele, ami Európa és Ázsia populációjának durván 60 százalékát jelentette.

A tragikus betegségre a keresztényi élet szigorú számonkérésével reagált a katolikus egyház, aminek következményeként több csoportot üldöztek. A járványért okolták például a zsidókat, a koldusokat, a leprásokat, az idegeneket, a szerzeteseket, a zarándokokat. 1349-ben 2000 zsidót végeztek ki Strasbourgban a pestis miatt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

A hadtörténelem legnevetségesebb uniformisai

A hadtörténelem legnevetségesebb uniformisai

Nem csupán röhejes, de halálos is lehetett némelyik egyenruha.

Az elmúlt évek legsúlyosabb járványai

Az elmúlt évek legsúlyosabb járványai

Ezek voltak a közelmúlt legpusztítóbb vírusai.

Becsapódó űrállomásra és Krisztus eljövetelére is köthetünk biztosítást

Becsapódó űrállomásra és Krisztus eljövetelére is köthetünk biztosítást

Néhány társaság úgy döntött, hogy szélesíti a biztosítások választékát.

Gyerekszellem jelent meg egy élelmiszerboltban

Gyerekszellem jelent meg egy élelmiszerboltban

Nyolc üzlet, ahol állítólag kísértetek járnak.

Okkultisták zavarják New Forest nyugalmát

Okkultisták zavarják New Forest nyugalmát

A közelmúlt legrémisztőbb történetei.

Nem csak a klímaváltozás okolható az ausztrál tüzekért

Nem csak a klímaváltozás okolható az ausztrál tüzekért

Hat fontos tudnivaló a kontinenst sújtó tűzvészről.

Az elmúlt évtized szerelemmel kapcsolatos felfedezései

Az elmúlt évtized szerelemmel kapcsolatos felfedezései

Mi mindent tudtak meg a tudósok a párkapcsolatokról, szexualitásról és a szerelemről?

Hírességek, akiktől 2019-ben búcsúztunk el

Hírességek, akiktől 2019-ben búcsúztunk el

Népszerű emberek, akik tragikus hirtelenséggel távoztak az élők sorából.

Gyilkos lavinák

Gyilkos lavinák

Minden idők legdurvább téli vészhelyzetei.

Próféciák 2020

Próféciák 2020

Sötét jövőt jósol Nicolas Aujula, Nostradamus és Baba Vanga.

http://ujhazak.com