Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Öt természeti csapás, ami alaposan megváltoztatta a múltat.A tudósok sok mindenen vitatkoznak, de abban egyetértenek, hogy a dinoszauruszok kihalását egy óriási környezeti katasztrófa, valószínűleg meteorit becsapódása okozta. Az őshüllők pusztulása esélyt adott az emlősök, és így az emberek felemelkedésére.

Nem a dinoszauruszok kihalása volt azonban az egyetlen súlyos természeti csapás a történelemben, ugyanis több környezeti katasztrófa is komoly hatással volt a múltra.

A Laki kitörése (1783–1784): Izlandon található Laki, ami egy 25 kilométeres repedés, 130 vulkánkráterrel. 1783-ban egy 6-os erősségű rengés következményeként 14 köbkilométernyi bazalt, láva, és kén-dioxidot, hidrogén-fluoridot tartalmazó gáz került a levegőbe.

A vulkánkitörés hamuval lepte el Európát, a hamufelhő pedig eltakarta a napot, több fokkal csökkentette a globális hőmérsékletet, és savas esőzést eredményezett mindenfelé. A természeti csapás az egész kontinensen károsan hatott a termésre.

A levegőbe került kén-dioxid különböző légzőszervi betegségeket okozott. Nagy-Britanniában például 23 ezer ember halt meg. Amerikában a valaha feljegyzett leghidegebb és leghosszabb tél miatt elhúzódott a függetlenségi háború, ugyanis a kongresszus tagjai sehogy sem tudtak időben eljutni Annapolisba, hogy megszavazzák a párizsi békét.

Európát éhínség sújtotta. Állítólag Franciaországban ekkor mondta azt Marie Antoinette, hogy amennyiben a népnek nincs kenyere, akkor egyen kalácsot. A nélkülözés miatt sokan elégedetlenkedtek, ami végül a francia forradalom kitörését okozta.

Bizonyos értelemben a Laki kitörése miatt kezdett hanyatlani az európai abszolút monarchia.

A lisszaboni földrengés és a felvilágosodás kora (1755): Valószínű, hogy a 9-es erősségű lisszaboni földrengés és cunami volt a modern kor egyik legsúlyosabb katasztrófája, aminek tragikussága a 2004-es Indiai-óceánon bekövetkezett esethez mérhető.

Az 1755-ös környezeti csapás szinte teljesen elpusztította Lisszabont, ahol ötméteres repedések nyíltak. Akik túlélték a földrengést, azon a kikötőbe menekültek, ám ott a cunami hullámai csaptak le rájuk.

A lisszaboni földrengést Grönlandon, Finnországban, a Karib-térségben és Észak-Afrikában is megérezték. Az utóbbit 20 méteres hullámok árasztották el. A tenger Barbadost és Martinique-ot is elárasztotta. Egy 3 méteres hullám a brit Cornwallt is el tudta érni.

A természeti csapásnak komoly kulturális hatása volt a következő évszázadokban, sőt, a felvilágosodás kialakulását közvetlenül a lisszaboni földrengéshez kötik, ugyanis az 1755. november 1-jén bekövetkező tragédia minden egyházi épületet elpusztított Portugáliában.

A templomok eltűnése miatt rengeteg filozófus kezdte kétségbe vonni az egyházi dogmákat. Feltették maguknak például azt a kérdést, hogy mégis isten hogyan engedhette, hogy az elkötelezetten római katolikus Portugáliát ilyen súlyos csapás érje?

Voltaire Vers a lisszaboni földrengésről című művében ment neki annak a korfelfogásnak, hogy „Isten tudja, hogy mi a legjobb”, de a tragédiából Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, Descartes és még sokan mások merítettek ihletet.

A lisszaboni földrengés következménye a kulturális, politikai, ipari és ideológiai forradalom, ami végigsepert Európán, de ugyanez a csapás lendítette fel a szeizmológia fejlődését.A Bhola ciklon (1970): Több, mint 500 ezer ember halt meg, amikor a Bhola ciklon lecsapott Bengáli partjainál, az akkori Kelet-Pakisztán területén, 1970-ben. Ebben az időben Jahja Khán katonai junta uralkodott Pakisztánban, ahol a rezsim leszerepelt a katasztrófa kezelésével.

A Bhola ciklon után a politikai vezetés elvesztette a választást, ám ennek ellenére nem hagyták, hogy a győztes Awami Liga átvegye a hatalmat, ami polgári lázadáshoz vezetett, majd kitört a bangladesi függetlenségi háború, ami 1971-ben indiai-pakisztáni háborúvá fajult.

Az erőszak a bangladesi népirtásban érte el a csúcspontját. A harcokban 3 millióan meghaltak, 30 millió embert elüldöztek. A pakisztáni katonák több százezer bangladesi nőt megerőszakoltak. Összehasonlításképpen meg kell említeni, hogy a jelenlegi menekültválságban 5 millió embernek kellett elhagynia a távol-keletet az iszlamisták miatt.

Az indiai-pakisztáni konfliktus az hidegháború része volt. Az amerikaik a pakisztáni erőket támogatták, függetlenül attól, hogy milyen szörnyűségeket követtek el. A Szovjetunió Indiának és Bangladesnek segített. George Harrison és Ravi Shankar Bangladesért adott segélykoncertje volt az első eset, amikor a világsztárok összeálltak, hogy egy rendezvénnyel segítsenek.

A késői, kis antik jégkorszak (535–660): Extrém időjárási jelenségekkel vette kezdetét a késői, kis antik jégkorszak 535-ben és 536-ban. Ez a két év volt a leghidegebb az elmúlt 2000 évben. A megőrült időjárás eredményeként terménypusztulás és éhínség sújtotta az emberiséget az egész világon.

A lehűlést valószínűleg az okozta, hogy több vulkán egyszerre tört ki. A környezeti csapásról ír, bizánci, kínai és perui források is megemlékeztek. A természeti katasztrófa utáni években komoly történelmi változások vették kezdetüket.

Ennek tulajdonítják például a skandináv népek vándorlását, a mongol törzsek nyugatra költözését, a török törzsek terjeszkedését, a közép-amerikai Teotihuacan pusztulását, a Justinianus bizánci császárról elnevezett pestisjárványt.

A legjelentősebb történelmi esemény, amit ehhez a természeti csapáshoz kötnek, valószínűleg az iszlám felemelkedése. A katasztrófa szülte káoszban birodalmak pusztultak el és emelkedtek fel. Az iszlám és Mohamed próféta szinte háborítatlanul tevékenykedhetett, mert nem kellett komoly katonai erővel harcba szállnia.A fekete halál (1346–1353): Megtizedelte Eurázsia lakosságát a XIV. századi járvány, amit Yersinia pestisbaktérium okozott. A pestisbe 75-200 millió ember halt bele, ami Európa és Ázsia populációjának durván 60 százalékát jelentette.

A tragikus betegségre a keresztényi élet szigorú számonkérésével reagált a katolikus egyház, aminek következményeként több csoportot üldöztek. A járványért okolták például a zsidókat, a koldusokat, a leprásokat, az idegeneket, a szerzeteseket, a zarándokokat. 1349-ben 2000 zsidót végeztek ki Strasbourgban a pestis miatt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Történelmi személyek, akik a vécén haltak meg

Történelmi személyek, akik a vécén haltak meg

Tíz híres személy, akit kínos, de valahol természetes módon ért utol a végzet.

Halállal kapcsolatos gasztronómiai szokások

Halállal kapcsolatos gasztronómiai szokások

Az étkezésben is megmutatkoztak a hiedelmek és rituálék.

Oscar-díjas színészek, akik horrorfilmmel kezdték a karrierjüket

Oscar-díjas színészek, akik horrorfilmmel kezdték a karrierjüket

A tíz sztár között akad, aki letagadná, míg más büszke lehet rá, hogy sikoltozással indult a pályafutása.

Fontos üzenetek halottak napjára

Fontos üzenetek halottak napjára

Jól teszed, ha megfogadod Azrael, a Halál Angyala tanácsait!

Halloweeni varázslatok

Halloweeni varázslatok

Négy mágia október 31-re.

Hátborzongató szellemgyanús történetek

Hátborzongató szellemgyanús történetek

Egy közösségi oldalon mesélték el az olvasok a legfurcsább találkozásukat a szellemvilággal.

Bizarr kreativitást növelő technikák, amiket hírességek is használtak

Bizarr kreativitást növelő technikák, amiket hírességek is használtak

Eric Spitznagel gyűjtéséből kiderül, hogy a meglepő szokásokat kik és mekkora sikerrel alkalmazták.

Felkavaró ősi gyilkosságok

Felkavaró ősi gyilkosságok

Tíz rejtélyes és kegyetlen emberölés a múltból.

Angyali imák halottak napjára

Angyali imák halottak napjára

Gyújts egy gyertyát és mondd el a választott fohászt november elsején!

Nem lesz még baba? - a kérdés, ami totálisan illetlen

Nem lesz még baba? - a kérdés, ami totálisan illetlen

Sajnos sokan előszeretettel kérdezgetik, pedig semmi közük hozzá.

http://ujhazak.com