Szerencsehozó szobrok Budapesten
Simogassuk meg Anonymus tollát vagy a Kálvin téri kőmacskát, ha a fővárosban járunk!
A világon minden városnak megvannak a maga legendái és szerencsehozó szobrai. Ez alól a mi fővárosunk, Budapest sem kivétel, hiszen több olyan szobrot is találhatunk, amelyekről a mai napig úgy hisszük, hogy szerencsét hoz, ha megsimogatjuk.
Anonymus tolla: Nagyon sok turistának és honfitársunknak Anonymus szobra a kedvence, mert olyan félelmetes és titokzatos az „arc nélküli” alkotás. Mint tudjuk, Anonymus volt a névtelen krónikaíró a XII. századba. Ő írta az első történelmi könyvet az ősmagyarokról, bár történetei elsősorban legendákon alapulnak.
A Vajdahunyad Vára mellett található szoborhoz is fűződik legenda, amely szerint szerencsét hoz, ha megérintjük a tollat. Egy másik babona szerint ugyanezt kell tennünk, ha írói válságban szenvedünk, mert a toll megérintésével ihletet kapunk, úgyhogy sétáljunk ki a Városligetbe, ha elakadtunk a történetünkkel!
Kálvin téri kőmacska: Ha a Kálvin téri aluljáróban járunk, akkor simogassuk meg az ott ülő kőmacska farkát, mert szerencsét hoz. Anno az alkotó a saját Maci nevű macskájáról mintázta a szobrot, ami a Vörösmárvány dombormű mellett található.
Az alkotás egyébként a „megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”. Igaz, a helyiek nagy része más jellegű szimbólumot lát bele a falon tátongó szűk résben.
Mátyás kútja: Rengetegen dobálnak érméket Mátyás kútjába, a Várnegyedben, ugyanis a legenda szerint, ha valaki pénzt dob a kútba, akkor az egyszer még visszatér ide az élete során.
A szoborcsoporttal kapcsolatban van még egy érdekesség, mégpedig a középső vadászkutya, ami 1945-ben elpusztult. A későbbi másolat láthatóan rosszabb minőségben készült, mint az eredeti, ezért feltűnően különbözik a többitől. A háború után pedig a kutyák pórázát sem állították helyre.
Az igazi Abigél: Ha olvastuk Szabó Magda regényét, vagy megnéztük a tévéfilmet, akkor ismerjük Abigél legendáját. Azt azonban kevesen tudják, hogy Abigél nem a képzelet szüleménye.
A „Korsós nő” névre keresztelt szobrot állítólag egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová a forgatás után visszakerült. A film népszerűsége nyomán, az alkotás is híressé vált.
A szobor korsójában hamarosan elkezdtek megjelenni a kívánságlevelek, mert a legenda arról szól, hogy a leánynevelde udvarán található Abigél kőszobor teljesíti azokat a kívánságokat, amelyeket egy levélben juttatnak el hozzá.
Még mielőtt útnak indulnánk, hogy bedobjuk a kívánságunkat a korsóba, meg kell jegyeznünk, hogy Szabó Magda állította, hogy az egész babonát ő találta ki, úgyhogy nincs értelme emiatt zaklatni a ház lakóit.
Hadik lova: Csak akkor simogassuk meg a szobrot, ha nem vagyunk szemérmesek, mert bizony egy elég illetlen helyen kell megérintenünk a lovat, ha át szeretnénk menni a vizsgán. A babonát a műegyetemi hallgatók terjesztették el. Szerintük szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik a ló nemi szervét. Ha nem ódzkodunk az ilyesmitől, akkor két tétel tanulása között, látogassunk el a Várba az Úri utcába, és már messziről látni fogjuk, hogy pontosan hol is kell megérinteni a lovat.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
A világon minden városnak megvannak a maga legendái és szerencsehozó szobrai. Ez alól a mi fővárosunk, Budapest sem kivétel, hiszen több olyan szobrot is találhatunk, amelyekről a mai napig úgy hisszük, hogy szerencsét hoz, ha megsimogatjuk.
Anonymus tolla: Nagyon sok turistának és honfitársunknak Anonymus szobra a kedvence, mert olyan félelmetes és titokzatos az „arc nélküli” alkotás. Mint tudjuk, Anonymus volt a névtelen krónikaíró a XII. századba. Ő írta az első történelmi könyvet az ősmagyarokról, bár történetei elsősorban legendákon alapulnak.A Vajdahunyad Vára mellett található szoborhoz is fűződik legenda, amely szerint szerencsét hoz, ha megérintjük a tollat.
Kálvin téri kőmacska: Ha a Kálvin téri aluljáróban járunk, akkor simogassuk meg az ott ülő kőmacska farkát, mert szerencsét hoz. Anno az alkotó a saját Maci nevű macskájáról mintázta a szobrot, ami a Vörösmárvány dombormű mellett található.Az alkotás egyébként a „megállíthatatlan terjeszkedés, a fejlődés allegorikus megfogalmazása”. Igaz, a helyiek nagy része más jellegű szimbólumot lát bele a falon tátongó szűk résben.
Mátyás kútja: Rengetegen dobálnak érméket Mátyás kútjába, a Várnegyedben, ugyanis a legenda szerint, ha valaki pénzt dob a kútba, akkor az egyszer még visszatér ide az élete során.A szoborcsoporttal kapcsolatban van még egy érdekesség, mégpedig a középső vadászkutya, ami 1945-ben elpusztult. A későbbi másolat láthatóan rosszabb minőségben készült, mint az eredeti, ezért feltűnően különbözik a többitől. A háború után pedig a kutyák pórázát sem állították helyre.
Az igazi Abigél: Ha olvastuk Szabó Magda regényét, vagy megnéztük a tévéfilmet, akkor ismerjük Abigél legendáját. Azt azonban kevesen tudják, hogy Abigél nem a képzelet szüleménye.A „Korsós nő” névre keresztelt szobrot állítólag egy V. kerületi ház udvaráról kérték kölcsön a filmhez, ahová a forgatás után visszakerült. A film népszerűsége nyomán, az alkotás is híressé vált.
A szobor korsójában hamarosan elkezdtek megjelenni a kívánságlevelek, mert a legenda arról szól, hogy a leánynevelde udvarán található Abigél kőszobor teljesíti azokat a kívánságokat, amelyeket egy levélben juttatnak el hozzá.
Még mielőtt útnak indulnánk, hogy bedobjuk a kívánságunkat a korsóba, meg kell jegyeznünk, hogy Szabó Magda állította, hogy az egész babonát ő találta ki, úgyhogy nincs értelme emiatt zaklatni a ház lakóit.
Hadik lova: Csak akkor simogassuk meg a szobrot, ha nem vagyunk szemérmesek, mert bizony egy elég illetlen helyen kell megérintenünk a lovat, ha át szeretnénk menni a vizsgán. A babonát a műegyetemi hallgatók terjesztették el. Szerintük szerencsét hoz, ha a vizsgaidőszak előtt megérintik a ló nemi szervét. Ha nem ódzkodunk az ilyesmitől, akkor két tétel tanulása között, látogassunk el a Várba az Úri utcába, és már messziről látni fogjuk, hogy pontosan hol is kell megérinteni a lovat.(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások