Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Makacsul tartják magukat a történelmi tévhitek, amikben még ma is sokan hisznek.A történelmet a győztesek írják, akik úgy alakították az információkat, ahogy a kedvük tartotta, emiatt soha nem vehető biztosra, hogy minden pontosan úgy történt, ahogy a történészek magyarázzák, mert lehet, hogy holnap találnak egy új dokumentumot, ami mindent megcáfol.

Ha azonban valaki nem követi nyomon a régészek és történészek munkáját, akkor könnyen leragadhat egy történelmi ténynél, amiről már kiderült, hogy valójában tévhitről van szó. Az egyik internetes oldal olyan még ma is népszerű történeteket gyűjtött össze, amelyek részben vagy teljesen másképpen történtek, mint azt sokan hiszik.

Öngyilkosságok a Wall Streeten 1929-ben: Állítólag 1929. október 24-ét követően több tőzsdeügynök úgy döntött, hogy kiugrik a Wall Street-i irodák emeleti ablakain, ugyanis a New York-i tőzsde példa nélküli összeomlása elhozta a gazdasági világválságot.

A fennmaradt hírek szerint a hirtelen bekövetkező válság azonnali hatása miatt rengetegen meghaltak. Az egyik történet szerint akadt olyan New York-i szálloda, ahol a vendégektől előre megkérdezték, hogy alváshoz vagy ugráshoz veszi ki a szobát.

Ezzel szemben az igazság az, hogy 1929-ben nagyjából száz öngyilkosságot jelentettek, de abból is csak nyolc ember döntött úgy, hogy hídról vagy épületről ugrik le. A Wall Streeten csak ketten ölték meg magukat azért, mert mindent elvesztettek.

Az amerikai elnöknek volt egy „vörös telefonja” Oroszországhoz: A történet szerint az emberiség a kubai rakétaválság idején állt a legközelebb a nukleáris háborúhoz. Oroszország és Amerika között híresen rossz volt a kommunikáció, ugyanis 6 órát vett igénybe egy-egy üzenetváltás, ami sokat rontott a két ország viszonyán.

Ez volt az oka annak, hogy mind a két fél úgy döntött, hogy hatékonyabb kommunikációra van szükség. Ekkor került képbe a vörös telefonként elhíresült szerkezet, ami összekötötte Washingtont Moszkvával, közvetlen kapcsolatot teremtve az amerikai elnök és az orosz vezető között.

Valójában ezt a tévhitet a Dr. Strangelove és a Bombabiztos című filmeknek köszönheti a világ. Az igazság az, hogy a Kreml és a Fehér Ház között 1963-ban hozták létre a forró drótot, ami egyáltalán nem vörös telefon volt, hiszen a teleírógépet csak a hetvenes években váltotta fel a közvetlen telefonvonal.

Az Amerika és a Szovjetunió közötti első üzenet egyébként így szólt: „A fürge barna róka átugorja a lusta kutyát 1234567890”Nero keresztényeket vetett az oroszlánok elé a Colosseumban: A rómaiak rengeteg elképesztő műsort láthattak anno a Colosseumban, amellyel kapcsolatban két történet, a gladiátorharcok, és az oroszlánok elé vetett keresztények legendája ragadt meg a leginkább a köztudatban.

Arra azonban nincs betonbiztos bizonyíték, hogy a keresztényeket tényleg az oroszlánokkal, vagy más módon, végeztették volna ki. Valószínű, hogy ezt a legenda a reneszánsz művészek fantáziájának köszönheti a világ.

Az szinte biztos, hogy voltak keresztények, akiket olyan halálra ítéltek, amelyben vadállatok tépték szét őket. Az is valószínű, hogy a rómaiak láttak olyan harcokat a Colosseumban, amelyben állatok öltek embereket, de elméletileg a két dolognak nincs köze egymáshoz.

Ami teljesen biztos, hogy Nero soha nem ítélhette arra a keresztényeket, hogy oroszlánok tépjék szét őket a Colosseumban, ugyanis az ő idejében még nem létezett Róma egyik leghíresebb nevezetessége. Ettől függetlenül vannak olyan történelmi dokumentumok, amelyekből kiderült, hogy Nero kegyetlen halált szánt a keresztényeknek, de oroszlánról egy szó sem esik.

A feministák melltartókat égettek: A társadalmi normák elutasítása az 1960-as években erősödött fel. A feminista mozgalom igazán hatásosnak bizonyult, az a kép pedig még ma is él, és igazi jelképpé vált, hogy a nők elégetik a melltartójukat.

A baj csak az, hogy valójában a hatvanas években nem égettek melltartót a feministák, ráadásul sokan azt állítják, hogy ezt pont a feminista mozgalom ellenzői csinálták. Maga az eset, amiből a tévhit kialakult, az 1968-as Miss America versenyen történt.

A tiltakozók a Broadway Hallhoz vonultak, ugyanis ott zajlott a verseny. A feministák egy birkát koronáztak meg, hogy ezzel jelképezzék azt, ahogy a nőket kezelik. Emellett rengeteg női terméket, például melltartót, Playboy magazint, fűzőket, sminkeket, dobtak ki a kukákba. A szervezők fel akarták gyújtani a szemetet, de arra nem kaptak engedélyt.

Ennek ellenére a mítosz azért terjedhetett el, mert Lindsy Van Gelder, a New York Post egyik riportere a cikkében a vietnami háború katonáihoz hasonlította a feminista aktivistákat. A katonák a behívókat égették el.

Egy későbbi interjúban a riporter éppen arra panaszkodott, hogy úgy fognak rá emlékezni, mint arra a személyre, aki feltalálta a melltartóégetést.

Napóleon semmisítette meg a Szfinx orrát: A tudósok szerint 4600 évvel ezelőtt építették a gízai Nagy Szfinxet, aminek leghíresebb ismertetőjegye, hogy hiányzik az orra. Egy időben az emberek Napóleont hibáztatták az ókori emlék megrongálásáért.

Ennek oka, hogy egy mítosz szerint 1798-ban Napóleon katonái megszállták a helyet, és a Szfinx mellett gyakorlatoztak, amikor véletlenül eltalálták az ágyúval a nevezetességet. Az igazság azonban az, hogy amikor Napóleon a Szfinxnél járt, akkor annak már rég nem volt meg az orra. Ezt korabeli feljegyzésekkel bizonyították a tudósok. Frederic Louis Norden, dán felfedező például már 1738-ban arról számolt be, hogy járt a Szfinxnél, aminek nem volt orra.Pavlov csengetett a kutyáknak: A világ egyik leghíresebb tudományos kísérleteként ismerjük Ivan Pavlov, orosz tudós vizsgálatát, amiben állítólag az előtt csengettek a kutyáknak, hogy azok enni kaptak volna. Később a két dolgot összekapcsolták egymással, a kutyák pedig már a csengetéskor nyáladzani kezdtek, mert számítottak az ételre.

Pavlov azonban fiziológus volt, nem pszichiáter, és a kísérlete is más célt szolgált, ugyanis őt a test mechanikája érdekelte és az evés közben bekövetkezett váladékreakciókat vizsgálta. A tudós így fejlesztette ki az áletetést.

Pavlov eltávolította a kutya nyelőcsövét, majd nyílást vágott a torkán, aminek eredményeként az étel nem jutott le az állat gyomráig és az emésztőrendszerébe, ám még így is kiváltotta a szervezet reakcióját.

Ezt követően a tudós összegyűjtötte a váladékot, a nyálat, a gyomornedveket és elemezte azokat, majd vett egy másik kutyát, akinek az emésztőrendszerébe vájt egy nyílást és megismételte a folyamatot.

A híres reflexkutatás csak egy mellékág volt, ugyanis Pavlov észrevette, hogy a kutyák már akkor nyáladzani kezdenek, ha meglátják a laborköpenyes asszisztenseket, még akkor is, ha azoknál nem volt étel. A tudós ezt követen más dolgokat is kipróbált, hogy vizsgálja a kutyák reakcióit, de csengő ritkán szerepelt a kísérleteiben.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)