Titkos kódot rejt a Sixtus-kápolna?
A kabbala szimbólumaival és más jelképekkel üzenhetett Michelangelo.1508 és 1512 között festette a római Sixtus-kápolna mennyezetét Michelangelo Buonarroti, akinek munkájában anatómiai utalásokat és a héber kultúrához kapcsolható jelképeket fedeztek fel. A szimbólumok öt évszázadon át rejtve maradtak a hívek, történészek, művészetkedvelők, de még II. Gyula pápa szeme előtt is.
Ian Suk és Rafael Tamargo, a baltimor-i Johns Hopkins University School of Medicine neuroanatómia professzorai azonban felfedezték, hogy Michelangelo munkája több, mint gyönyörű freskó. A festő munkájáról 1990-ben Frank Meshberger publikált egy tanulmányt a Journal of the American Medical Association-ban.
Az orvos ebben fejtette ki a hihetetlen felfedezéseket. Meshberger arról írt, hogy „Az Ádám teremtése” című mű tökéletes pontossággal mutatja be az emberi agyat, mert az Istent és az angyalokat körülvevő lepel egy koponyára, és az azon belüli keresztmetszetre utal.
A Neurosurgery (Idegsebészet) szaklapban már olyan cikk jelent meg, amely arról szólt, hogy a lepel némelyik része az agytörzset, gerincvelőt és a látóideget mutatja be meglepő részletességgel, ami azért döbbenetes, mert Michelangelo ezek szerint jóval megelőzte a korát, hiszen ezeket csak évszázadokkal később határozták meg a tudósok.
Meshberger szerint a festmény alapján elmondható, hogy Isten nemcsak életet adott Ádámnak, hanem a legnagyobb emberi intelligenciával, közvetlen kommunikációval is megajándékozta.
Egy másik alkotás, ami felkeltette a tudósok figyelmét „A világosság és a sötétség szétválasztása” című festmény. Suk és Tamargo úgy vélte, hogy a központba helyezett Isteni figurán a förtelmes golyvának tűnő rész rejtett üzenetet tartalmaz, és biztosak benne, hogy Michelangelo tudatosan festette meg ilyen aprólékosan a képeit.
A történelemből tudjuk, hogy Michelangelo és a katolikus egyház között nagyon megromlott a kapcsolat, mert a festőnek elege lett a korrupt pápákból, és az egyház gazdasági manővereiből. Az említett portré két pontján (Szent Bertalan mártírhalála és Holofernész levágott feje) Michelangelo a saját arcát adta a jeleneteknek.
A korosodó festő azt vallotta, hogy nem kell, ahhoz az egyház, hogy Isten útját kövessék a hívők, hanem elég ehhez az elme és a közvetlen kommunikáció. Michelangelo szerint ehhez a meditáció a legjobb út, mert ezzel elcsendesül az elme, megnyílik a szív, s az emberhez eljut Isten szava, tehát semmi szükség díszes épületekre, ami egyébként is csak az egyház hatalmának kiépítésére, valamint a birka emberek terelgetésére szolgál.
Néhány elmélet szerint Michelangelo a zsidó tanok felé fordult, a Sixtus-kápolna pedig „elveszett misztikus üzenete az egyetemes szeretetnek”, mert a művész titkos jelképeket rejtett el a freskóban, ami azt a célt szolgálta, hogy Michelangelo megmutassa, hogy a keresztény hit a zsidó kultúrából táplálkozik.
A reneszánsz tudósai és filozófusai között nagyon népszerű volt a kabbala misztikus eszmerendszere. Az egyik gyanú szerint a héber ábécé betűi olyan számoknak felelnek meg, amelyek segítségével a hívők jóslatokat, intéseket, következtetéseket állapítanak meg a szövegekből.
Benjamin Blech rabbi, a Talmud a Yeshiva University docensének véleménye az, hogy a kápolna mennyezetén látható alakok, figuracsoportok sziluettjei, például Dávid és Góliát, megfelelnek egyes héber betűknek. Dávid és Góliát esetében ez a gimel, azaz a g'vurah-t, ami erőt jelent a kabbalában.
Jeremiás próféta lábainál található íráson az alef figyelhető meg, ami az első héber betűt, azaz az 1-es számot jelenti, ami Istenre utal a kabbalában. Az élet fája freskó is a zsidó tanokról vall, hiszen az nem almafa, hanem fügefa.
Miután Michelangelo kifejtette a véleményét a korabeli egyházról, IV. Pál pápa megvonta tőle a nyugdíját, az aktokra fügefalevelet festetett, valamint nem teljesítette Michelangelo végakaratát, ami az volt, hogy a Sixtus-kápolna közelébe helyezzék végső nyugalomra, ehelyett Firenzében temették el.
Legyen szó titkos kódról, vagy csak az élénk emberi fantáziáról, az biztos, hogy mindenképpen érdemes megtekintetni a kápolnát, ha Rómába utazunk!
(Forrás: noiportal.hu)
Ian Suk és Rafael Tamargo, a baltimor-i Johns Hopkins University School of Medicine neuroanatómia professzorai azonban felfedezték, hogy Michelangelo munkája több, mint gyönyörű freskó. A festő munkájáról 1990-ben Frank Meshberger publikált egy tanulmányt a Journal of the American Medical Association-ban.
Az orvos ebben fejtette ki a hihetetlen felfedezéseket. Meshberger arról írt, hogy „Az Ádám teremtése” című mű tökéletes pontossággal mutatja be az emberi agyat, mert az Istent és az angyalokat körülvevő lepel egy koponyára, és az azon belüli keresztmetszetre utal.
A Neurosurgery (Idegsebészet) szaklapban már olyan cikk jelent meg, amely arról szólt, hogy a lepel némelyik része az agytörzset, gerincvelőt és a látóideget mutatja be meglepő részletességgel, ami azért döbbenetes, mert Michelangelo ezek szerint jóval megelőzte a korát, hiszen ezeket csak évszázadokkal később határozták meg a tudósok.
Meshberger szerint a festmény alapján elmondható, hogy Isten nemcsak életet adott Ádámnak, hanem a legnagyobb emberi intelligenciával, közvetlen kommunikációval is megajándékozta.
Egy másik alkotás, ami felkeltette a tudósok figyelmét „A világosság és a sötétség szétválasztása” című festmény. Suk és Tamargo úgy vélte, hogy a központba helyezett Isteni figurán a förtelmes golyvának tűnő rész rejtett üzenetet tartalmaz, és biztosak benne, hogy Michelangelo tudatosan festette meg ilyen aprólékosan a képeit.
A történelemből tudjuk, hogy Michelangelo és a katolikus egyház között nagyon megromlott a kapcsolat, mert a festőnek elege lett a korrupt pápákból, és az egyház gazdasági manővereiből. Az említett portré két pontján (Szent Bertalan mártírhalála és Holofernész levágott feje) Michelangelo a saját arcát adta a jeleneteknek.
A korosodó festő azt vallotta, hogy nem kell, ahhoz az egyház, hogy Isten útját kövessék a hívők, hanem elég ehhez az elme és a közvetlen kommunikáció. Michelangelo szerint ehhez a meditáció a legjobb út, mert ezzel elcsendesül az elme, megnyílik a szív, s az emberhez eljut Isten szava, tehát semmi szükség díszes épületekre, ami egyébként is csak az egyház hatalmának kiépítésére, valamint a birka emberek terelgetésére szolgál.
Néhány elmélet szerint Michelangelo a zsidó tanok felé fordult, a Sixtus-kápolna pedig „elveszett misztikus üzenete az egyetemes szeretetnek”, mert a művész titkos jelképeket rejtett el a freskóban, ami azt a célt szolgálta, hogy Michelangelo megmutassa, hogy a keresztény hit a zsidó kultúrából táplálkozik.
A reneszánsz tudósai és filozófusai között nagyon népszerű volt a kabbala misztikus eszmerendszere. Az egyik gyanú szerint a héber ábécé betűi olyan számoknak felelnek meg, amelyek segítségével a hívők jóslatokat, intéseket, következtetéseket állapítanak meg a szövegekből.
Benjamin Blech rabbi, a Talmud a Yeshiva University docensének véleménye az, hogy a kápolna mennyezetén látható alakok, figuracsoportok sziluettjei, például Dávid és Góliát, megfelelnek egyes héber betűknek. Dávid és Góliát esetében ez a gimel, azaz a g'vurah-t, ami erőt jelent a kabbalában.
Jeremiás próféta lábainál található íráson az alef figyelhető meg, ami az első héber betűt, azaz az 1-es számot jelenti, ami Istenre utal a kabbalában. Az élet fája freskó is a zsidó tanokról vall, hiszen az nem almafa, hanem fügefa.
Miután Michelangelo kifejtette a véleményét a korabeli egyházról, IV. Pál pápa megvonta tőle a nyugdíját, az aktokra fügefalevelet festetett, valamint nem teljesítette Michelangelo végakaratát, ami az volt, hogy a Sixtus-kápolna közelébe helyezzék végső nyugalomra, ehelyett Firenzében temették el.
Legyen szó titkos kódról, vagy csak az élénk emberi fantáziáról, az biztos, hogy mindenképpen érdemes megtekintetni a kápolnát, ha Rómába utazunk!
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások