Tíz év fegyházra ítélték a röszkei terrorcselekménnyel vádolt szír férfit - képek
A bíróság a vádlottat a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek.
A szabadságvesztés mellett a törvényszék a férfit végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és döntött arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket.
Az összecsapásokban több rendőr is megsérült. Az ítélet szerint a férfi volt az, aki számos alkalommal a határ megnyitását követelte a felsorakozó rendőröktől, kétórás ultimátumot adva az átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett.
A vádlott nem sokkal később visszatért a szerb oldalra, a férfit csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe. Nagy Andrea tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kitért arra, hogy a vádlott az átélt események hatására beszűkült tudatállapotba került, ami ugyan nem akadályozta tette következményeinek felismerésében, de hozzájárult a történtekhez. Ezt a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte.
A bíró kifejtette, a törvényszék így elegendőnek látta a törvényi minimummal megegyező büntetés kiszabását. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, a családtagjait akarta biztonságba helyezni, próbálkozott ezzel a legális úton, de nem járt sikerrel, így érkezett végül a magyar határhoz. Azt állította, nem vett részt a zavargásokban, segíteni próbált a rokonain. Hangsúlyozta, nem terrorista, nagyon sajnálja, ha bármikor megsértette a magyar törvényeket, nem volt szándékában ilyet tenni. A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották meg.
A vádlottat csuklyát viselő fegyőrök kéz- és lábbilincsben vezették a tárgyalóteremben. A bírósági folyosót lezárták, azt és a tárgyalóteremet is civil ruhás rendőrök felügyelték. A férfi a szerdai tárgyalás során a Korán egy példányát tartotta a kezében, az ítélet hallva pedig elsírta magát. Az ítélet ellen az ügyészség hosszabb szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be.
A vádlott és védője a terrorcselekmény vádja alóli felmentést és a büntetés enyhítését kérte fellebbezésében. A tárgyalás idején a bíróság előtt magyar és külföldi aktivisták demonstráltak, a vádlott szabadon bocsátását követelve.
MTI
A szabadságvesztés mellett a törvényszék a férfit végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és döntött arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, tavaly szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket.
Az összecsapásokban több rendőr is megsérült. Az ítélet szerint a férfi volt az, aki számos alkalommal a határ megnyitását követelte a felsorakozó rendőröktől, kétórás ultimátumot adva az átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett.
A vádlott nem sokkal később visszatért a szerb oldalra, a férfit csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe. Nagy Andrea tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kitért arra, hogy a vádlott az átélt események hatására beszűkült tudatállapotba került, ami ugyan nem akadályozta tette következményeinek felismerésében, de hozzájárult a történtekhez. Ezt a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte.
A bíró kifejtette, a törvényszék így elegendőnek látta a törvényi minimummal megegyező büntetés kiszabását. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, a családtagjait akarta biztonságba helyezni, próbálkozott ezzel a legális úton, de nem járt sikerrel, így érkezett végül a magyar határhoz. Azt állította, nem vett részt a zavargásokban, segíteni próbált a rokonain. Hangsúlyozta, nem terrorista, nagyon sajnálja, ha bármikor megsértette a magyar törvényeket, nem volt szándékában ilyet tenni. A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották meg.
A vádlottat csuklyát viselő fegyőrök kéz- és lábbilincsben vezették a tárgyalóteremben. A bírósági folyosót lezárták, azt és a tárgyalóteremet is civil ruhás rendőrök felügyelték. A férfi a szerdai tárgyalás során a Korán egy példányát tartotta a kezében, az ítélet hallva pedig elsírta magát. Az ítélet ellen az ügyészség hosszabb szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be.
A vádlott és védője a terrorcselekmény vádja alóli felmentést és a büntetés enyhítését kérte fellebbezésében. A tárgyalás idején a bíróság előtt magyar és külföldi aktivisták demonstráltak, a vádlott szabadon bocsátását követelve.
MTI
Hozzászólások