Toxikus szülők
Gyakrabban előfordul, mint gondolnánk, az amikor a szülők mérgezik a gyerekeik életét. Sokszor már egész kisgyerek korban elkezdődik a lelki bántalmazás, ami kihatással van az áldozatok egész életére. A felismerés nagyon nehéz, a megoldás még nagyobb kihívást jelent. Nézzünk néhány példát az esetek megnyilvánulásaira.
Az élet egyik kulcsszava az önzetlen, feltétel nélküli szeretet. Ez a toxikus szülőknél igen nagy mértékben hiányos, érdekes módon a gyerekeikre kivetített negatív hozzállások a saját magukból erednek, az ilyen embereknek önmagukkal van problémájuk, esetleg fel nem dolgozott traumájuk vagy egyéb mentális betegségük játszik szerepet a viselkedéseikben. A társadalomra amúgy is jellemző, hogy másokat bántanak, a elégedetlenségeik okán, de egy szülő részéről, aki a gyereknek a mindent jelentené ez egy igazi átok.
Már gyerekkorban is próbálják általában a csemetéiket különböző módon megalázni, sarokba szorítani. Nagyon jellemző az önbecsülésük szándékos csökkentése, olyan elvárások felállítása, amely nem a gyerek érettségi, életkori szintjéhez mért. Már ekkor elkezd kialakulni a megfelelési kényszer, ami aztán az egyén egész életében jelen lesz. Az önállóságra való nevelés is pont annyira lenne fontos, mint az feltétel nélküli szeretet.
Fontos lenne tudatosan végig gondolni, akar-e egy pár gyermeket. Mégpedig nem abból a szempontból, hogy a hitelhez jól jönnek, se nem abból, hogy úgy már babáznának meg amúgy is már mindenkinek van. Hanem, azt végig gondolva képesek-e anyagilag és szellemileg a legjobbat adni majd a gyereknek? Durván hangzik, de van olyan nő, akiből nem váltódnak ki anyai ösztönök, megszüli a gyereket, majd ahogy cseperedik rájön, ő nem ilyen karakterű gyereket szeretett volna, innentől nem helyes neveléssel formálja, hanem lelkileg bántalmazza minden egyes nap minden órájában. Az anyai normális szeretet feltételekhez sosem szabható, nem függ kinézettől, identitástól, viselkedéstől sem eredményektől.
Toxikus szülő néhány általános mondata:
"Nem vagy elég jó, és nem is leszel".
"Haszontalan tagja vagy a családnak".
" Ronda vagy, hogy nézel ki megint?"
"Semmit nem fogsz elérni az életben".
"Dögölj meg, gyűlöllek"!
"Ha tudtam volna, hogy ilyen leszel, sose szülök gyereket".
"Semmit nem tudsz megcsinálni jól nélkülem, segítek".
Vannak azok a szülők, akik érzelmi manipulációval vagy érzelmi zsarolással bántalmazzák a gyerekeiket. Ők folyamatosan úgy intézik a cselekedeteiket, mondataikat, hogy ők legyenek központban, a sajnálatra méltóak, míg a gyermekeikben elindítanak egy önvádaskodási reakciót és ezzel kizsigerelik érzelmileg, őt akár felnőtt korban anyagilag is.
Amennyiben egy gyerek toxikus közegben nő fel, kizárt dolog, hogy nem lesznek pszichés problémái, önértékelési zavarai stb. Ezért érdemes felismerni, ha a családban előfordul hasonló. Felnőtt korban ébrednek erre rá sokan, ez pedig egy újabb lelki teher: " Az én anyám vagy az én apám nem a javamat akarja, nem szeret igazán".
Ennél a gondolatnál már azért sok esetben szakember, pszichológus segítségét is érdemes kérni. Itt azért felmerülhet egy gondolat, tehát azoktól akik az életet adták egy embernek, gyakran egy idegennek (jelen esetben pszichológusnak)kell segítőként támaszt nyújtaniuk.
Mit tehet egy felnőtt ember, ha rájön a családjában vannak számára negatívan ható, mérgező emberek?
- Első lépésként fel kell ismerni ezt.
- Majd fel kell tudni mérni az adott embernek a hatását, lelkileg, rosszabb esetben testi tünetekben is jelentkezhetnek problémák. Gyakran a test hamarabb jelez, mint ahogyan az agy ezt gondolati síkra helyezné.
- Meg kell kérdezned magadtól, hogy szeretnéd-e továbbra is rosszul érezni magad? Ez tudni kell, hogy kihat a mindennapi teljesítményre, párkapcsolatra, betegségeket idézhet elő, mindenképpen egy visszatartó vonzata van, hosszú távon is.
- Amennyiben nem szeretnél rosszul lenni, végig kell gondolnod neked az egyén milyen támaszt, pozitív dolgot nyújt, mennyire van őszintén jóindulattal melletted.
- Majd miután ráébredtél arra, hogy bármilyen kötelék tart titeket össze, neked semmilyen veszteni valód nincsen, ha minimalizálod a kapcsolattartást vele ( ha nincs a mindennapjaidban, kevesebb infót tud rólad) kisebb irányodban a támadási felület. Önvédelmi stratégia!
Az élet egyik kulcsszava az önzetlen, feltétel nélküli szeretet. Ez a toxikus szülőknél igen nagy mértékben hiányos, érdekes módon a gyerekeikre kivetített negatív hozzállások a saját magukból erednek, az ilyen embereknek önmagukkal van problémájuk, esetleg fel nem dolgozott traumájuk vagy egyéb mentális betegségük játszik szerepet a viselkedéseikben. A társadalomra amúgy is jellemző, hogy másokat bántanak, a elégedetlenségeik okán, de egy szülő részéről, aki a gyereknek a mindent jelentené ez egy igazi átok.
Már gyerekkorban is próbálják általában a csemetéiket különböző módon megalázni, sarokba szorítani. Nagyon jellemző az önbecsülésük szándékos csökkentése, olyan elvárások felállítása, amely nem a gyerek érettségi, életkori szintjéhez mért. Már ekkor elkezd kialakulni a megfelelési kényszer, ami aztán az egyén egész életében jelen lesz. Az önállóságra való nevelés is pont annyira lenne fontos, mint az feltétel nélküli szeretet.
Amennyiben a gyereket burokban nevelik, túlféltik, az életkorához megfelelő feladatokat is megoldják helyette az felnőttkorra személyiségzavart eredményezhet. Amint olyan negatív visszacsatolást kapnak az életben, amelyhez nincsenek hozzászokva vagy akár egyedül kényszerülnek megoldani egy helyzetet, teljesen össze omlanak, mert ez ár a szülői majomszereteti burkon kívülre esik.
Fontos lenne tudatosan végig gondolni, akar-e egy pár gyermeket. Mégpedig nem abból a szempontból, hogy a hitelhez jól jönnek, se nem abból, hogy úgy már babáznának meg amúgy is már mindenkinek van. Hanem, azt végig gondolva képesek-e anyagilag és szellemileg a legjobbat adni majd a gyereknek? Durván hangzik, de van olyan nő, akiből nem váltódnak ki anyai ösztönök, megszüli a gyereket, majd ahogy cseperedik rájön, ő nem ilyen karakterű gyereket szeretett volna, innentől nem helyes neveléssel formálja, hanem lelkileg bántalmazza minden egyes nap minden órájában. Az anyai normális szeretet feltételekhez sosem szabható, nem függ kinézettől, identitástól, viselkedéstől sem eredményektől.
Toxikus szülő néhány általános mondata:
"Nem vagy elég jó, és nem is leszel".
"Haszontalan tagja vagy a családnak".
" Ronda vagy, hogy nézel ki megint?"
"Semmit nem fogsz elérni az életben".
"Dögölj meg, gyűlöllek"!
"Ha tudtam volna, hogy ilyen leszel, sose szülök gyereket".
"Semmit nem tudsz megcsinálni jól nélkülem, segítek".
Vannak azok a szülők, akik érzelmi manipulációval vagy érzelmi zsarolással bántalmazzák a gyerekeiket. Ők folyamatosan úgy intézik a cselekedeteiket, mondataikat, hogy ők legyenek központban, a sajnálatra méltóak, míg a gyermekeikben elindítanak egy önvádaskodási reakciót és ezzel kizsigerelik érzelmileg, őt akár felnőtt korban anyagilag is.
Amennyiben egy gyerek toxikus közegben nő fel, kizárt dolog, hogy nem lesznek pszichés problémái, önértékelési zavarai stb. Ezért érdemes felismerni, ha a családban előfordul hasonló. Felnőtt korban ébrednek erre rá sokan, ez pedig egy újabb lelki teher: " Az én anyám vagy az én apám nem a javamat akarja, nem szeret igazán".
Ennél a gondolatnál már azért sok esetben szakember, pszichológus segítségét is érdemes kérni. Itt azért felmerülhet egy gondolat, tehát azoktól akik az életet adták egy embernek, gyakran egy idegennek (jelen esetben pszichológusnak)kell segítőként támaszt nyújtaniuk.
Mit tehet egy felnőtt ember, ha rájön a családjában vannak számára negatívan ható, mérgező emberek?
- Első lépésként fel kell ismerni ezt.
- Majd fel kell tudni mérni az adott embernek a hatását, lelkileg, rosszabb esetben testi tünetekben is jelentkezhetnek problémák. Gyakran a test hamarabb jelez, mint ahogyan az agy ezt gondolati síkra helyezné.
- Meg kell kérdezned magadtól, hogy szeretnéd-e továbbra is rosszul érezni magad? Ez tudni kell, hogy kihat a mindennapi teljesítményre, párkapcsolatra, betegségeket idézhet elő, mindenképpen egy visszatartó vonzata van, hosszú távon is.
- Amennyiben nem szeretnél rosszul lenni, végig kell gondolnod neked az egyén milyen támaszt, pozitív dolgot nyújt, mennyire van őszintén jóindulattal melletted.
- Majd miután ráébredtél arra, hogy bármilyen kötelék tart titeket össze, neked semmilyen veszteni valód nincsen, ha minimalizálod a kapcsolattartást vele ( ha nincs a mindennapjaidban, kevesebb infót tud rólad) kisebb irányodban a támadási felület. Önvédelmi stratégia!
Hozzászólások