Újra nyomoznak a Gyatlov-rejtély ügyében

Megoldódhat a Szovjetunió egyik legrejtélyesebb tragédiája.Az oroszok úgy döntöttek, hogy ideje újra elővenni a szovjetek által titkosított, „a hidegháború X-aktája” néven is emlegetett, Gyatlov-rejtélyt, hátha sikerül magyarázatot találni arra, hogy 60 évvel ezelőtt hogyan halhatott meg kilenc túrázó az Urál-hegység északi részén, meglehetősen különös körülmények között.

A Szovjetunió egyik legrejtélyesebb tragédiája azzal kezdődött, hogy 1959. január 23-án, Szverdlovszkban, Zinaida Kolmogorova, Jurij Dorosenko, Ljudmila Dubinyina, Alekszandr Kolevatov, Jurij Jugyin, Rusztyem Szlobogyin, Georgij Krivinyiscsenko, Nyikolaj Thibeaux-Brignolles, Igor Zolotarjov és Jurij Jugyin túrázni indult.

Később Jugyin lebetegedett, emiatt kénytelen volt visszafordulni. Ez volt a szerencséje, hiszen így ő az egyetlen, aki élve megúszta a megmagyarázhatatlan véget ért túrát. A csapat tagjai mind gyakorlott túrázók voltak. A vezetőjük, Igor Zolotarjov, az Uráli Műszaki Főiskola végzős hallgatója volt.

A túrázók nekivágtak, hogy 16 nap alatt teljesítsék a 350 kilométeres távot, ami során lovon, vonattal és gyalog haladtak volna. Egy hétig minden zökkenőmentesen alakult, majd február első napján elértek a Holatcsahl-hágóhoz, aminek neve a helyi őslakos manysik nyelvén azt jelenti, hogy halottak hegye.

A vihar miatt a csapat kénytelen volt eltérni az eredetileg kijelölt útvonaltól, ráadásul rájuk esteledett, ezért a túrázók nem egy szélvédett helyen táboroztak le, hanem az erdő közelében vertek sátrat.

A későbbi szemtanúk arról beszéltek, hogy a csapat egyik része kivágta a sátor oldalát, és vékony ruhában elmentek az erdő széléig, ahol tüzet raktak, majd megfagytak. A 9 fős társaság többi tagjára a hegytől 750 méterre találtak rá. A testük tele volt zúzódásokkal, de állítólag ők is halálra fagyhattak.

A sátorban mindent érintetlenül találtak, idegen lábnyomokra se bukkantak és a vadállat-támadást is kizárták, tehát senki sem talált logikus magyarázatot a tragédiára. A túrázók halálát még rejtélyesebbé tette, hogy többük ruháján radioaktív sugárzást mértek.

Az egyik áldozatnak hiányzott az orra, a másiknak a nyelve. A bőrük elszíneződött, narancsos, sárgás, barnás árnyalatot vett fel. A halottakat február 26-án találták meg. Először az erdős részen bukkantak rá két testre, pólóban és alsónadrágban, kezdetleges tábortűz mellett. Három másik élettelen, szintén hiányos ruházatú túrázó a fák és a sátor között hevert.

A további négy holttest csak hónapokkal később került elő, tele olyan zúzódásokkal, amelyekről a halottkém azt mondta, hogy olyanok, mintha autóbaleset áldozatairól lenne szó, azt pedig kizárta, hogy emberi kéz okozta a sérüléseket.A rejtélyes ügy vizsgálata több furcsaságot is kiderített. Az egyik ilyen az volt, hogy az erdő széli fa törzsét öt méter magasságig lecsupaszították. A túrázók a haláluk napján különös fényjelenséget láttak.

A holttestek úgy helyezkedtek el, hogy a sátor felé néztek, mintha vissza akartak volna oda jutni. A feltételezett pánikhelyzet ellenére mégis rendezett sorban haladtak, a fenyőfa ágai pedig úgy voltak letörve, mintha megpróbáltak volna felmászni rajta.

A Gyatlov-rejtéllyel kapcsolatban eddig két elmélet született. Az egyik az erős hóviharban kialakuló Kármán-féle örvénnyel magyarázza a történeteket. Ennél a jelenségnél olyan hatalmas hangzavar jelentkezik, infrahangon, amit az emberi fül nem képes érzékelni, viszont pánikrohamot és furcsa viselkedést válthat ki az emberekből.

A másik teória a sátorban talált kályhával magyarázza a kevés ruházatot és a sátorlap felvágását. Elképzelhető, hogy a sátorból nem jutott ki a füst, ezért a túrázók pánikba esve menekülhettek, és emiatt nem használták a bejáratot.

A későbbi vizsgálatok eredményéből az derült ki, hogy a csapat sok alkoholt fogyasztott, tehát ez lehet az oka, hogy nem érzékelték a -30 fokos hideget. A sátortól az erdőig vezető nyomok arra utaltak, hogy az áldozatok nem össze-vissza, hanem rendezett irányba haladtak, vagyis menekültek, de mégis fát akartak gyűjteni azért, hogy tábortüzet gyújtsanak.

A zúzódásokról azt gondolták, hogy négy ember a folyószurdokba csúszhatott. Ezeket az elméleteket alátámasztja, hogy néhány holttesten kisebb égi sérülést találtak. Az oroszok most három másik teóriát szeretnének megvizsgálni, ugyanis ők hóviharra, hócsuszamlásra és lavinára is gyanakszanak. Felmerül azonban kérdés, hogy a csapat miért nem ment vissza a sátorba, ha látták, hogy nincs lavinaveszély?

Anno a szovjet hatóságok három hónap után lezárták a Gyatlov-rejtélyt azzal, hogy a túrázók halálát „ismeretlen kényszerítő erő” okozta. Talán az újra megnyitott nyomozásnak sikerül kiderítenie, hogy pontosan mi történt 60 évvel ezelőtt a kilenc áldozattal.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)