Ukrán válság - Komorowski: nyugtalanító, hogy Moszkva kész beavatkozni a szomszédos országokban
Nyugtalanító, hogy új katonai doktrínája szerint Oroszország fenntartja magának a jogot a szomszédos országokban való beavatkozásra, ha érdekeivel ellentétesnek értelmezi az adott állam politikáját - jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel elnök azon a sajtóértekezleten, amelyet a lengyel nemzetbiztonsági tanács (RBN) szerdai ülése után tartottak.
A lengyel elnöki hivatal honlapjára feltett közlemény szerint az RBN szerdai ülésének témája éppen a tavaly decemberben elfogadott új orosz katonai doktrína volt, valamint ennek hatása Lengyelország biztonságára.
Komorowski az újságíróknak elmondta, a doktrína Oroszország Nyugat-Európával kapcsolatos "stratégiai fordulatát tükrözi". Kifejtette: nyugtalanító, hogy Oroszország jogosultságot érez arra, hogy állampolgárai védelmében beavatkozzon szomszédos országokban.
Ennél is nyugatalanítóbbnak nevezte az államfő azt a kitételt, hogy Moszkva – mint mondta - akkor is beavatkozhat, ha az adott ország kormánya az orosz érdekkel ellentétes politikát folytat.
A lengyel elnök kijelentette, az új orosz katonai doktrínára „a nyugati világ további erősítésével", valamint Lengyelország saját védelmi képességeinek növelésével kell válaszolni. Hozzáfűzte, hogy ez utóbbi "már folyamatban van".
Roman Kuzniar professzor, az elnök tanácsadója a sajtóértekezleten kifejtette, a NATO- és az Európai Unió tagállamaira nézve az új orosz katonai doktrínából "nem következik közvetlen katonai fenyegetés".
Kuzniar az Ukrajnában tavaly bekövetkezett politikai változásokra való visszautalásnak minősítette az orosz doktrína azon részét, amely fenyegetésnek minősíti a szomszédos országokban bekövetkezett hirtelen vagy radikális változásokat.
Oroszország tavaly írta át katonai doktrínáját, a Nyugattal kiéleződött feszültséggel magyarázva ezt.
A Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával december 26-án közzétett új dokumentum az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg.
MTI
A lengyel elnöki hivatal honlapjára feltett közlemény szerint az RBN szerdai ülésének témája éppen a tavaly decemberben elfogadott új orosz katonai doktrína volt, valamint ennek hatása Lengyelország biztonságára.Komorowski az újságíróknak elmondta, a doktrína Oroszország Nyugat-Európával kapcsolatos "stratégiai fordulatát tükrözi". Kifejtette: nyugtalanító, hogy Oroszország jogosultságot érez arra, hogy állampolgárai védelmében beavatkozzon szomszédos országokban.
Ennél is nyugatalanítóbbnak nevezte az államfő azt a kitételt, hogy Moszkva – mint mondta - akkor is beavatkozhat, ha az adott ország kormánya az orosz érdekkel ellentétes politikát folytat.
A lengyel elnök kijelentette, az új orosz katonai doktrínára „a nyugati világ további erősítésével", valamint Lengyelország saját védelmi képességeinek növelésével kell válaszolni. Hozzáfűzte, hogy ez utóbbi "már folyamatban van".
Roman Kuzniar professzor, az elnök tanácsadója a sajtóértekezleten kifejtette, a NATO- és az Európai Unió tagállamaira nézve az új orosz katonai doktrínából "nem következik közvetlen katonai fenyegetés".
Kuzniar az Ukrajnában tavaly bekövetkezett politikai változásokra való visszautalásnak minősítette az orosz doktrína azon részét, amely fenyegetésnek minősíti a szomszédos országokban bekövetkezett hirtelen vagy radikális változásokat.
Oroszország tavaly írta át katonai doktrínáját, a Nyugattal kiéleződött feszültséggel magyarázva ezt.
A Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával december 26-án közzétett új dokumentum az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg.
MTI
Hozzászólások