Valódi sorozatgyilkosokról készült filmek

Ha tetszett a Dahmer – Szörnyeteg: A Jeffrey-Dahmer-sztori, akkor ezek az alkotások is kedvedre lehetnek.Hatalmas sikert aratott a Netflixen a Dahmer – Szörnyeteg: A Jeffrey-Dahmer-sztori című sorozat, aminek apropóján íme egy lista az elmúlt idők legjobb valódi sorozatgyilkosokról készült filmjeiről.

A halál jele (Salinui chueok, 2003): A 2003-ban készült film úgy ért véget, hogy nem derült ki beőle, hogy ki követte el a Hwaseong-gyilkosságokat, ám részben a film sikere miatt ismét nagy figyelmet kapott az ügy, majd 2009-ben a koreai rendőrség bejelentette, hogy a DNS-vizsgálat alapján egy Lee Choon-jae nevű férfit gyanúsítanak a gyilkosságok elkövetésével.

Egy évvel később sikerült is rábizonyítani. Lee beismerő vallomást tett 14 rendbeli gyilkosságban, és több szexuális jellegű bűncselekmény elkövetésében. Jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

Bong Joon Ho által készült A halál jele az ügy megoldása nélkül is remek, vizuálisan és atmoszférikusan erős darab, amiben nagyszerűen mutatják be a gyarló emberi karaktereket.

Dermesztő rémület (The Frozen Ground, 2013): A legalább 17 embert meggyilkoló Robert Hansen „senkinek sem hiányzó” szexmunkásokat rabolt el, majd miután napokon át megerőszakolta őket, repülővel az alaszkai vadonba vitte az áldozatait, hogy puskával levadássza őket, ahogyan a vadakat szokták.

Sajnos a Dermesztő rémület, amiben John Cusack játszotta a beteges, de kicsit sem okos sorozatgyilkost, aki repülős térképen jelölte be, hogy hova vitte az áldozatait, sokkal többet foglalkozik a kéjgyilkost végül kézre kerítő nyomozóval, akit Nicolas Cage alakít, és azzal a prostituálttal, aki egyedüliként menekült meg a sorozatgyilkos karmai közül.

Enyém a bosszú (Fukushû suru wa ware ni ari, 1979): Japán egyik híres sorozatgyilkosa volt az 5 emberrel, főleg nyereségvágyból végző Nisigucsi Akira. A róla készült Enyém a bosszú című film egész valós képet ad vissza róla, arról, hogy honnan jött, miért kezdett gyilkolni, tehát több van benne, mint amit a műfajtól megszokhattunk.

Ebben az alkotásban nincsenek kimondottan ijesztő jelenetek, viszont az időben való ugrálás, főleg az első órában, elég zavaró és megnehezítette az események követését. Mivel az Enyém a bosszú nincs tele félelemfaktorral, ezért éppen ez teszi olyan rémisztővé Akrát (avagy a filmbéli nevén Enokizu Ivaót), aki hirtelen gondol egyet, és minden előjel, vagy rendezői rásegítés nélkül, megöli a terhes barátnőjét és annak anyját.

Wolf Creek – A haláltúra (Wolf Creek, 2005): Bár a film elején kiírták, hogy a cselekményt valós események inspirálták, mégis a Wolf Creek – A haláltúra készítői elég szabadon értelmezték a „megtörtént” kifejezést.

Valójában nem is egy, hanem két különböző sorozatgyilkos történetét keverték össze. Az egyik Mick Taylor, aki gyanútlan turistákat kapott el, akiket aztán egy elhagyatott bányatelepen tartott fogva és erőszakolt meg. A fő inspirációforrás azonban a 90-es években Ausztráliában túrázókra vadászó Ivan Milat volt, aki 7 ember ölt meg.

A leginkább klasszikus horrorfilmeket idéző, valóságot alig tartalmazó alkotás alaposan feltekerte a történet pszichofaktorát, és annak ellenére, hogy pocsék értékeléseket kapott, szép kis rajongótábor alakult ki köré az évek során.

Zodiákus (Zodiac, 2007): Öt, de lehet, hogy több áldozattal is végzett a Zodiákus gyilkos, aki nem rejtőzködött a rendőrség és a média elől. Az ismeretlen tettes az újságíróknak küldözgetett leveleket, amikben jelek és feladványok voltak.

Az 1970-es években San Franciscót rettegésben tartó sorozatgyilkos több könyv és film szerzőjét megihlette. A zodiákus című filmben Jake Gyllenhaal és Robert Downey Jr. próbál a tettes nyomára bukkanni. Bár a tettes kilétét végül nem nevezik meg a filmben, mégis azt az elméletet tartják a legvalószínűbbnek, hogy a tettes Arthur Leigh volt.

A film után újranyitották a nyomozást, ám mégsem annak köszönhető az azzal kapcsolatos legújabb áttörés, ugyanis 2020 decemberében sikerült megoldani a Zodiákus egyik titkos üzenetét, majd 2022. szeptember 30-án a The Guardianben jelent meg egy cikk, amelyben az író Jarett Kobek azt állította, hogy rájött, hogy ki lehetett a sorozatgyilkos.

Szerinte az elkövető a 2007-ben meghalt Paul Doerrt. Kobek erre a megállapításra akkor jutott, amikor a koronavírus-járvány alatt megírta, 2022 februárjában megjelent Motor Spirit: The Long Hunt for the Zodiac című könyvét.

A sorozatgyilkos ügyében tehát a mai napig történnek új fejlemények, ezért nem kizárt, hogy a jövőben elkészülhet a Zodiákus 2. is...A pokolból (From Hell, 2001): Legalább 5 emberrel végzett „Hasfelmetsző Jack”, akiről valószínűleg már soha nem fog kiderülni a valódi személyazonossága. Bár az utókor egész korrekt tippekkel állt elő a sorozatgyilkos kilétével kapcsolatban, mégse sikerült egyik teóriát sem bizonyítani.

A pokolból című, Johnny Depp főszereplésével készült, film az egyik legvadabb elméletet dolgozta fel, méghozzá az Alan Moore azonos című képregényalbuma alapján, amiben kiemelt szerepet kapott az arisztokrata kötődés, a szabadkőművesek és egy Sir William Gull nevű korábbi sebész.

A 70-es években kapták fel azt az elképzelést, hogy Gull ismerte a sorozatgyilkost, vagy ő maga volt az, ám ezt a szakértők rég megcáfolták. Mégis ennek ellenére jó alapot szolgáltatott a filmhez, ami azonban nem lett olyan jó, mint az alapjául szolgáló képregényalbum.

Az üldöző (Chugyeokja, 2008): Dél-Korea egyik leghíresebb sorozatgyilkosa a 20-21 emberrel végző Yoo Young-chul, akiről Az üldöző című film szól. Az alkotók átemelték a Yoo Young-chul ténykedésének minden fontosabb elemét, amiből aztán egy izgalmas krimit hoztak össze.

Az üldözőben a rendőrből stricivé vált Joong-ho Eom (kitalált karakter) sokáig nem sorozatgyilkosra gyanakszik, hanem egy másik szervezetre, aki elvisz a lányokat. Ahogy a listán szereplő más történetek esetében is, úgy ebben is a „szexmunkások nem hiányoznak senkinek” elv miatt tarthatott sokáig a házas, gyereket nevelő Yoo Young-chul elfogása.

Az üldözőben minden megtalálható, ami a koreai filmgyártás erénye: bátran megmutatja a csúnya dolgokat, a karakterek mindegyike elcseszett alak, és akkor vág pofán, amikor a legkevésbé számítasz rá.

A rém (Monster, 2003): Az alaposan elmaszkírozott Charlize Theron Oscar-díjat kapott A rémben alakított, 7 emberrel végző Aileen Wuornos megformálásáért. Női sorozatgyilkosokról kevés film készül, ugyanis ők általában nem olyan erőszakosak, mint a férfiak, ráadásul általában méreggel dolgoznak, ami a vásznon nem izgalmas, és jellemzően nem szexuális céllal tevékenykednek, ami a filmesek egyik kedvenc motivációja. Természetesen itt is vannak kivételek, hiszen elég csak a magyarországi Jancsó-Ladányi Piroskára gondolni.

A rém abból a szempontból érdekes, hogy próbálja relativizálni Wuornos tetteit, valamint igyekszik megmagyarázni a nézőknek, hogy miért követte el azokat a nő. Bár a ténykedése legvégét nagyon nehéz megmagyarázni, mégis az alkotók mindent megtettek annak érdekében, hogy a közönség átérezze a főszereplő helyzetét.
 

M – Egy város keresi a gyilkost: Habár a film rendezője kijelentette, hogy nem a 9 embert meggyilkoló Peter Kürtenről mintázta a sorozatgyilkosát, mégis egyértelmű, hogy az 1920-as években Németországot rettegésben tartó „düsseldorfi vámpír” hatással volt rá, már csak azért is, mert a rendező és a felesége alaposan tanulmányozta a sorozatgyilkos ténykedését.

A filmben szereplő sorozatgyilkost, Hans Beckertet remekül játszotta a magyar származású karakterszínész, Peter Lorre.Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány (Extremely Wicked, Shockingly Evil and Vile, 2019): A 26, de lehet, hogy több, mint 36 áldozattal végző Ted Bundy minden idők egyik leghíresebb sorozatgyilkosa. A jóképűségét és sármját bevető pszichopata sokáig tagadta az általa, leginkább a 70-es években, elkövetett gyilkosságokat.

Az Elizabeth Kendall könyve alapján készült film témája ugyan nagyon érdekes, mégsem olyan izgalmas, mint amilyennek az előzetes alapján tűnt, ám az biztos, hogy vannak remek pillanatai. Ugyanakkor Ted Bundyról már több dokumentumfilm készült, úgyhogy bőven van miből válogatni.

A martfűi rém (Strangled, 2016): Négy-öt, de lehet, hogy több emberrel is végzett az 50-es és 60-es évek hírhedt kéjgyilkosa, Kovács Péter, akinek a ténykedéséről szól A martfűi rém, ami egész jó képet fest a korabeli miliőről, amely szerint „sorozatgyilkosok csak az imperialista országokban lehetnek”, ez pedig azt is megérteti a nézővel, hogy miért tartott olyan sokáig a rendőrségnek megoldani az ügyet.

(Forrás: hu.ign.com)