Vatikáni külügyminiszter: az egyház türelmes, de kitartó politikát folytatott a kommunizmus alatt
A Vatikánnak a második világháború utáni kelet-európai politikájáról rendezett nemzetközi konferenciát pénteken a Római Magyar Akadémia (RMA), az eseményt Dominique Mamberti érsek, vatikáni külügyminiszter nyitotta meg.
Dominique Mamberti elődjének Agostino Casarolinak (a szentszéki államtitkárságnak XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápasága alatt is szolgáló, államközi kapcsolatokért felelős titkárának) a szavait idézte: az egyház a közép- és kelet-európai országokban a "türelem mártírjaként" igyekezett csendes, de fáradhatatlan, kitartó és becsületes megállapodásokra kész politikát folytatni.
A vatikáni külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Casaroli bíboros 1963 tavaszán elsőként Budapesttel és Prágával próbálkozott kapcsolatfelvétellel. Ez vezetett az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki-magyar részleges megállapodáshoz. Casaroli egyébként a kommunista Magyarországgal való egyezkedést "nagyon nehéznek", Csehszlovákiával "majdnem lehetetlennek" tartotta.
A szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindításának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, A Vatikán keleti politikája XII. Pius, XXIII. János és VI. Pál idején című konferenciát a Balassi Intézet és a Római Magyar Akadémia rendezte a római Pápai Magyar Intézet (PMI), a Római Európai Egyetem, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karával együttműködésben - mondta el Molnár Antal történész, az RMA igazgatója az MTI-nek.
A kilenc ország tizennégy előadójával egész nap zajló konferencián Erdő Péter bíboros is részt vett.
A konferenciáról a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban is cikk jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes, történész, a Pápai Államtitkárság munkatársa tollából. Az írás XXIII. János pápa - szintén 1963 tavaszán megjelent - Békét a földön (Pacem in terris) című enciklikájának fogadtatásáról szól.
A nemzetek közötti békéről szóló pápai dokumentumról akkor először a szovjet lapok is írtak, és az enciklika estéjén a budapesti szovjet nagykövetségen tartott fogadáson is téma volt a pápai üzenet.
MTI
Dominique Mamberti elődjének Agostino Casarolinak (a szentszéki államtitkárságnak XXIII. János, VI. Pál és II.
A vatikáni külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Casaroli bíboros 1963 tavaszán elsőként Budapesttel és Prágával próbálkozott kapcsolatfelvétellel. Ez vezetett az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki-magyar részleges megállapodáshoz. Casaroli egyébként a kommunista Magyarországgal való egyezkedést "nagyon nehéznek", Csehszlovákiával "majdnem lehetetlennek" tartotta.
A szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindításának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, A Vatikán keleti politikája XII. Pius, XXIII. János és VI. Pál idején című konferenciát a Balassi Intézet és a Római Magyar Akadémia rendezte a római Pápai Magyar Intézet (PMI), a Római Európai Egyetem, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karával együttműködésben - mondta el Molnár Antal történész, az RMA igazgatója az MTI-nek.
A kilenc ország tizennégy előadójával egész nap zajló konferencián Erdő Péter bíboros is részt vett.
A konferenciáról a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban is cikk jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes, történész, a Pápai Államtitkárság munkatársa tollából. Az írás XXIII. János pápa - szintén 1963 tavaszán megjelent - Békét a földön (Pacem in terris) című enciklikájának fogadtatásáról szól.
A nemzetek közötti békéről szóló pápai dokumentumról akkor először a szovjet lapok is írtak, és az enciklika estéjén a budapesti szovjet nagykövetségen tartott fogadáson is téma volt a pápai üzenet.
MTI
Hozzászólások