Vatikáni külügyminiszter: az egyház türelmes, de kitartó politikát folytatott a kommunizmus alatt
A Vatikánnak a második világháború utáni kelet-európai politikájáról rendezett nemzetközi konferenciát pénteken a Római Magyar Akadémia (RMA), az eseményt Dominique Mamberti érsek, vatikáni külügyminiszter nyitotta meg.
Dominique Mamberti elődjének Agostino Casarolinak (a szentszéki államtitkárságnak XXIII. János, VI. Pál és II.
A vatikáni külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Casaroli bíboros 1963 tavaszán elsőként Budapesttel és Prágával próbálkozott kapcsolatfelvétellel. Ez vezetett az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki-magyar részleges megállapodáshoz. Casaroli egyébként a kommunista Magyarországgal való egyezkedést "nagyon nehéznek", Csehszlovákiával "majdnem lehetetlennek" tartotta.
A szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindításának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, A Vatikán keleti politikája XII. Pius, XXIII. János és VI. Pál idején című konferenciát a Balassi Intézet és a Római Magyar Akadémia rendezte a római Pápai Magyar Intézet (PMI), a Római Európai Egyetem, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karával együttműködésben - mondta el Molnár Antal történész, az RMA igazgatója az MTI-nek.
A kilenc ország tizennégy előadójával egész nap zajló konferencián Erdő Péter bíboros is részt vett.
A konferenciáról a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban is cikk jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes, történész, a Pápai Államtitkárság munkatársa tollából. Az írás XXIII. János pápa - szintén 1963 tavaszán megjelent - Békét a földön (Pacem in terris) című enciklikájának fogadtatásáról szól.
A nemzetek közötti békéről szóló pápai dokumentumról akkor először a szovjet lapok is írtak, és az enciklika estéjén a budapesti szovjet nagykövetségen tartott fogadáson is téma volt a pápai üzenet.
MTI
Dominique Mamberti elődjének Agostino Casarolinak (a szentszéki államtitkárságnak XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápasága alatt is szolgáló, államközi kapcsolatokért felelős titkárának) a szavait idézte: az egyház a közép- és kelet-európai országokban a "türelem mártírjaként" igyekezett csendes, de fáradhatatlan, kitartó és becsületes megállapodásokra kész politikát folytatni.
A vatikáni külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Casaroli bíboros 1963 tavaszán elsőként Budapesttel és Prágával próbálkozott kapcsolatfelvétellel. Ez vezetett az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki-magyar részleges megállapodáshoz. Casaroli egyébként a kommunista Magyarországgal való egyezkedést "nagyon nehéznek", Csehszlovákiával "majdnem lehetetlennek" tartotta.
A szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindításának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, A Vatikán keleti politikája XII. Pius, XXIII. János és VI. Pál idején című konferenciát a Balassi Intézet és a Római Magyar Akadémia rendezte a római Pápai Magyar Intézet (PMI), a Római Európai Egyetem, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karával együttműködésben - mondta el Molnár Antal történész, az RMA igazgatója az MTI-nek.
A kilenc ország tizennégy előadójával egész nap zajló konferencián Erdő Péter bíboros is részt vett.
A konferenciáról a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban is cikk jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes, történész, a Pápai Államtitkárság munkatársa tollából. Az írás XXIII. János pápa - szintén 1963 tavaszán megjelent - Békét a földön (Pacem in terris) című enciklikájának fogadtatásáról szól.
A nemzetek közötti békéről szóló pápai dokumentumról akkor először a szovjet lapok is írtak, és az enciklika estéjén a budapesti szovjet nagykövetségen tartott fogadáson is téma volt a pápai üzenet.
MTI
Hozzászólások