Vérfarkasok és vámpírok is találhatóak a Merrylin Cryptid Gyűjteményben
Rejtélyes és félelmetes felfedezés várta a pincében a régi ház lebontásán dolgozó munkásokat.
1960-ban egy kisebb városrészt bontottak le Londonban azért, hogy új lakóépületeket húzzanak fel a felszabadult területre. A bontási munkálatok azonban csak addig mentek simán, amíg a munkások el nem jutottak Thomas Theodore Merrylin egykori kastélyához, ugyanis ott valami igazán furcsa várta őket, amikor lementek az alagsorban, ahol több ezer apró fadobozt találtak, bennük mitikus teremtmények maradványaival.
A rejtélyes tudós: Thomas Theodore Merrylin 1782-ben látta meg a napvilágot az észak-angliai Hellingshire-ben, ahol gazdag arisztokrata családban cseperedett fel, de az anyja nélkül, ugyanis az asszony belehalt a szülésbe.
Merrylin az apjával nagyon szoros kapcsolatot ápolt. A biológus Edward Merrylin úgy döntött, hogy már egészen kicsi korában megszeretteti a tudományt a fiával. Merrylin introvertált személyiségéhez jól illett a hobbija, ami idővel a hivatásává vált.
A férfi élete nagyobb részét az emberektől elzárkózva töltötte, egyedül utazgatott, hogy minél több új, mindaddig fel nem fedezett, morbid fajt gyűjtsön össze.
Az így szerzett barátokat lenyűgözte Merrylin peremfizikai és kémiai ismerete, ezért arra biztatták, hogy adja ki az időutazáshoz kapcsolódó elméleteit. Merrylin már a zoológiai munkássága miatt is különcnek számított, de az is különlegesség tette, hogy 80 évesen úgy nézett ki, mintha csak 40 lenne.
Amikor Merrylin úgy ítélte meg, hogy elég nagyra nőtt a kollekciója, akkor bemutatta azt, ám ezzel nem aratott osztatlan sikert. A gyűjteményt sokan kételkedve fogadták, többen pedig csalással vádolták a férfit, aki ellen egyfajta hadjárat indult, ezt pedig Merrylin képtelen volt elviselni, úgyhogy ismét elrejtőzött a világ szeme elől. Merrylin neve és személye olyan hosszú időre homályba veszett, hogy már halottnak hitték.
A férfi 1942-ben a londoni árvaháznak adományozott egy épületet, azzal a feltétellel, hogy soha nem szabad az alagsort megbolygatni. Ekkor szinte mindenki úgy gondolta, hogy az adományozó nem Merrylin volt, pedig még fotó is készült róla az átadáskor, ám az emberek szerint Merrylin egy 50 év körüli rokona látható a képen, hiszen a híres zoológus akkor már 160 éves lett volna. Az adományozás után többé senki sem hallott a tudósról, vagy annak feltételezett rokonáról.
Visszatérve az épületbontásra, a munkások feljegyzéseket és naplókat is találtak a pincében, ezekből pedig kiderült, hogy Merrylin olyan ezoterikus ideológiákról, kvantummechanikai elméletekről írt, amelyek az ő idejében még nem voltak megalapozva.
A zoológust körüllengő rejtélyt tovább fokozza, hogy a naplójában megemlített egy Alabast nevű műtárgyat, amiről azt állította, hogy annak köszönheti a hosszú életét. Emellett Merrylin létrehozott egy elméletet, ami az alagsorban talált teremtmények valódiságát hivatott bizonyítani.
Merrylin elképzelése szerint a Homo Sapiens családja mellett anno kialakult egy másik emberszabású faj, mint a neandervölgyi ember, melynek két csoportja, a Homo Lupus és a Homo Vampyrus is fent tudott maradni.
A tudós úgy vélte, hogy ez a két faj később egy vírussal találkozott, amely nem ölte meg a hordozót, hanem inkább szimbiózisban kezdett élni vele, aminek eredményeként genetikai szinten változtatta meg az egyedeket, majd a következő 150 000 év alatt több új alfaj alakult ki.
A vírus különféle változásokat hozott létre, a szervezetben lévő vas és fehérje szintjétől függően, mert ezekkel táplálkozott. Ahogy a Homo Sapiens, úgy ezek a fajok is vadásztak a jégkorszakban, az étrendjük pedig főleg húsból állt.
A már megváltozott Homo Lupus nomád volt, egy ideig pedig Mezopotámia területén élt, ahol közvetlenül felelős volt a mezőgazdaság megjelenéséért. Vele szemben a szintén sokat változó Homo Vampyrus keleti irányba, Mongólia környékén vert tanyát, ahol földalatti életmódot folytatott.
A két faj gyorsan fejlődött, meghaladva az embereket, mégis szinte mindig sikerült titokban maradnia a létezésüknek. A Homo Lupust a Közel-Keleten letelepedő emberek kezdték üldözni és irtani, ezért kénytelen volt északabbra költözni. A Homo Vampyrus az Altaj röghegységben telepedett le, ahol a bolygó egyik legsikeresebb civilizációja lett.
Merrylin Cryptid Múzeum: Merrylin gyűjteménye ma Dániában tekinthető meg. A kollekcióban szerepelnek sárkányok, vérfarkas csecsemők, ősi vámpírnemzettségből származó műtárgyak és más misztikus lények, dolgok.
Az, hogy Merrylin megszállott volt, vagy tényleg tudott valamit, soha nem fog kiderülni, ám az biztos, hogy a gyűjtemény elég izgalmas és rémisztő ahhoz, hogy kihagyhatatlan turistalátványosság legyen.
(Forrás: life.hu)
Hozzászólások