Egyformán gyengének ítélik meg a két kormánykoalíciós pártot Ausztriában
A Market Institut linzi közvélemény-kutató cég az osztrák kormánypártok és a két nagy ellenzéki párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Zöldek pártjának támogatói bázisát vizsgálta legutóbbi felmérésében.
Ebből kiderül, hogy a válaszadók a kormány tétlenségéért mindkét kormánypártot egyaránt felelőssé teszik. A válaszadók mindössze 18 százaléka bízik abban, hogy az SPÖ-nek és az ÖVP-nak világos terve van Ausztria jövőjét illetően, és csak 16 százalékuk véli úgy, hogy a két nagy párt új elgondolásokkal tud előállni.
David Pfarrhofer, az intézet szakértője szerint ezzel magyarázható, hogy Christian Kern kancellár, az SPÖ elnöke "új arculatot és tartalmat" akar adni pártjának. A felmérés szerint mindössze hat százalékkal többen látják úgy, hogy inkább az SPÖ, mint az ÖVP védi a dolgozók és az alkalmazottak érdekeit. A többség, 39 százalék úgy véli, hogy jellemzően az SPÖ áll az igazságosabb társadalom mellett, míg 21 százalék szerint az ÖVP-ről mondható el ugyanez. A fontos kérdésekben a válaszadók 24 százaléka szerint az SPÖ-n, míg 14 százalék szerint az ÖVP-n belül van egyetértés.
A felmérés szerint a szavazók az FPÖ-re pozitív és negatív értelemben is másképp tekintenek, mint a többi pártra. A válaszadók többsége, 31 százaléka szerint a szabadságpártnak világos terve van Ausztria jövőjéről, és a legtöbb megkérdezett, 34 százalék szerint az FPÖ mutat be jellemzően "politikai ötleteket". A válaszadók többsége, 28 százalék szerint az FPÖ élén vannak a politizálásra legalkalmasabb emberek. Azonban a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy a társadalom szétszakadásához vezetne, amennyiben a szabadságpárt is tagja lenne az osztrák kormánynak.
A válaszadók többsége, 61 százaléka szerint a Zöldek pártja a leginkább fogékony az emberi jogi kérdésekre. Az év elején koalíciós vita kezdődött az aktuális kormányprogramról. A szociáldemokrata kancellár szerint Ausztriának új irányvonalra van szüksége, munkaerőpiaci, választójogi és környezetvédelmi reformtervekről beszélt. A néppárti alkancellár javaslatai között elsősorban az szerepelt, hogy felére csökkentené Ausztria menekültügyi kvótáját.
A szakértők szerint a következő hetekben ki kell derülnie, hogy a két párt tud-e közösen kormányozni, vagy inkább az előrehozott választások felé viszik az országot. Peter Filzmayer politológus szerint a kormánypártoknak különböző témák megtárgyalásával kell háttérbe szorítaniuk az előrehozott választásokról szóló vitát.
Úgy vélte, a néppárt számára fontos, hogy tisztázzák a biztonság, valamint a vállalkozók tehermentesítésének, a munkaügyi és a szociális ellátórendszer működésének kérdéseit, különben az "igen káros" személyügyi viták kerülnek előtérbe. A legközelebbi parlamenti választás 2018-ban lesz Ausztriában.
MTI
Ebből kiderül, hogy a válaszadók a kormány tétlenségéért mindkét kormánypártot egyaránt felelőssé teszik. A válaszadók mindössze 18 százaléka bízik abban, hogy az SPÖ-nek és az ÖVP-nak világos terve van Ausztria jövőjét illetően, és csak 16 százalékuk véli úgy, hogy a két nagy párt új elgondolásokkal tud előállni.
David Pfarrhofer, az intézet szakértője szerint ezzel magyarázható, hogy Christian Kern kancellár, az SPÖ elnöke "új arculatot és tartalmat" akar adni pártjának. A felmérés szerint mindössze hat százalékkal többen látják úgy, hogy inkább az SPÖ, mint az ÖVP védi a dolgozók és az alkalmazottak érdekeit. A többség, 39 százalék úgy véli, hogy jellemzően az SPÖ áll az igazságosabb társadalom mellett, míg 21 százalék szerint az ÖVP-ről mondható el ugyanez. A fontos kérdésekben a válaszadók 24 százaléka szerint az SPÖ-n, míg 14 százalék szerint az ÖVP-n belül van egyetértés.
A felmérés szerint a szavazók az FPÖ-re pozitív és negatív értelemben is másképp tekintenek, mint a többi pártra. A válaszadók többsége, 31 százaléka szerint a szabadságpártnak világos terve van Ausztria jövőjéről, és a legtöbb megkérdezett, 34 százalék szerint az FPÖ mutat be jellemzően "politikai ötleteket". A válaszadók többsége, 28 százalék szerint az FPÖ élén vannak a politizálásra legalkalmasabb emberek. Azonban a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy a társadalom szétszakadásához vezetne, amennyiben a szabadságpárt is tagja lenne az osztrák kormánynak.
A válaszadók többsége, 61 százaléka szerint a Zöldek pártja a leginkább fogékony az emberi jogi kérdésekre. Az év elején koalíciós vita kezdődött az aktuális kormányprogramról. A szociáldemokrata kancellár szerint Ausztriának új irányvonalra van szüksége, munkaerőpiaci, választójogi és környezetvédelmi reformtervekről beszélt. A néppárti alkancellár javaslatai között elsősorban az szerepelt, hogy felére csökkentené Ausztria menekültügyi kvótáját.
A szakértők szerint a következő hetekben ki kell derülnie, hogy a két párt tud-e közösen kormányozni, vagy inkább az előrehozott választások felé viszik az országot. Peter Filzmayer politológus szerint a kormánypártoknak különböző témák megtárgyalásával kell háttérbe szorítaniuk az előrehozott választásokról szóló vitát.
Úgy vélte, a néppárt számára fontos, hogy tisztázzák a biztonság, valamint a vállalkozók tehermentesítésének, a munkaügyi és a szociális ellátórendszer működésének kérdéseit, különben az "igen káros" személyügyi viták kerülnek előtérbe. A legközelebbi parlamenti választás 2018-ban lesz Ausztriában.
MTI
Hozzászólások