A régió energiabiztonságának megteremtését sürgették a Duna Régió Stratégia fórumán felszólalók (2. rész)
A Duna-régió energiabiztonságának megteremtését szorgalmazták felszólalók a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumán, Budapesten.
A fórum plenáris ülésén, amelynek témája a Duna régió energiabiztonsága volt, Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kiemelte: a magyar energiastratégia mottója a függetlenedés, mert a régió kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen csak egy földgázbeszállítója van. Magyarország három forrást, útvonalat szeretne megvalósítani a gázellátás biztosítására, és jó úton halad ennek elérése felé - vélekedett.
Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter kijelentette: az emberek választ várnak arra a kérdésre, hogy miként lesz biztosított az energiaellátás, és a politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell az elkötelezettségüket e kérdés megoldása mellett. Úgy vélte, a Duna-stratégia jó lehetőség Szerbiának is, hogy kifejezze szolidaritását a térség többi országa mellett.
Natalija Bojko, az ukrán energetikai minisztérium államtitkára kiemelte: az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség minden országnak, így Ukrajnának is fontos, az ország az európai energiapiac részeként képzeli el a jövőjét. A gázszállítást tekintve Ukrajna stabil, megbízható partnere akar lenni az európai országoknak, a kapacitásai megvannak ehhez - közölte.
Ivo Milatic horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterhelyettes elmondta: a Krk szigetén létesítendő LNG-terminál a legfontosabb energetikai projekt Horvátországban, és nemcsak a horvát energiapiacnak jelentős, hanem komoly nemzetközi projekt. Mindig is az volt a cél, hogy a terminállal egy új gázellátási útvonalat hozzanak létre Kelet-Európa számára, és a projekt csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a terminál Horvátország határain túlra is hatással van - magyarázta.
Dominique Ristori, az Európai Bizottság energetikai főigazgatója arról beszélt, hogy a Duna régióban él az európai lakosság egyötöde, ezért rendkívül fontos a Duna-stratégia. Azért is lényeges ez a kezdeményezés, mert nemcsak az uniós tagállamok egy részét, hanem nyugat-balkáni államokat is érint - mutatott rá. Kiemelte a hatékony infrastruktúra és a megfelelő szabályozás, eszközök létrehozásának szükségességét, mert így lehet a gyakorlatba is átültetni a szolidaritás fogalmát.
A szolidaritás azért is nagyon fontos, mert az európai országok még mindig importból fedezik energiaszükségletük jelentős részét, és az ebből adódó esetleges problémákat a szolidaritás megvalósításával lehet kezelni - mondta. Dominique Ristori kijelentette: korábban mindig egységes transzatlanti álláspontot képviseltek energiaügyekben, és az EU minden olyan intézkedést ellenez, amely kedvezőtlenül érinti az európai érdekeket.
Szerdán és csütörtökön rendezik meg a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát, amely a 2016 végén indult soros magyar elnökség záróeseménye. A Budapesti Kongresszusi Központba szervezett tanácskozásra 29 országból több mint 1200-an regisztráltak. A 2011-es magyar EU-elnökség alatt elfogadott Duna-stratégia célja, hogy a részt vevő 14 országban (9 EU-tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, továbbá Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) összehangolja az ágazati fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, gazdaságának fejlesztése, a környezet védelme, így a régióban élők életszínvonalának javítása érdekében.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és a Duna Transznacionális Program társszervezésében megvalósuló fórum központi témája a Duna régió energiabiztonsága, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a környezetbarát közlekedés előmozdítása.
(Forrás: MTI)
A fórum plenáris ülésén, amelynek témája a Duna régió energiabiztonsága volt, Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kiemelte: a magyar energiastratégia mottója a függetlenedés, mert a régió kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen csak egy földgázbeszállítója van. Magyarország három forrást, útvonalat szeretne megvalósítani a gázellátás biztosítására, és jó úton halad ennek elérése felé - vélekedett.
Az államtitkár szerint az orosz gáz a jövőben is fontos marad a térségben, de, mint mondta, minden lehetőségre fel kell készülni. Victor Negrescu román európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: országa nagy fontosságot tulajdonít a Duna-stratégiának, az érintett országoknak együtt kell működniük az energiabiztonság megteremtése érdekében. A legsürgetőbb feladatnak az energiaellátás diverzifikációját és az infrastruktúrák összeköttetéseinek kiépítését nevezte.
Az energiabiztonság garantálása a versenyképességet is növeli - tette hozzá.
Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter kijelentette: az emberek választ várnak arra a kérdésre, hogy miként lesz biztosított az energiaellátás, és a politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell az elkötelezettségüket e kérdés megoldása mellett. Úgy vélte, a Duna-stratégia jó lehetőség Szerbiának is, hogy kifejezze szolidaritását a térség többi országa mellett.
Natalija Bojko, az ukrán energetikai minisztérium államtitkára kiemelte: az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség minden országnak, így Ukrajnának is fontos, az ország az európai energiapiac részeként képzeli el a jövőjét. A gázszállítást tekintve Ukrajna stabil, megbízható partnere akar lenni az európai országoknak, a kapacitásai megvannak ehhez - közölte.
Ivo Milatic horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterhelyettes elmondta: a Krk szigetén létesítendő LNG-terminál a legfontosabb energetikai projekt Horvátországban, és nemcsak a horvát energiapiacnak jelentős, hanem komoly nemzetközi projekt. Mindig is az volt a cél, hogy a terminállal egy új gázellátási útvonalat hozzanak létre Kelet-Európa számára, és a projekt csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a terminál Horvátország határain túlra is hatással van - magyarázta.
Dominique Ristori, az Európai Bizottság energetikai főigazgatója arról beszélt, hogy a Duna régióban él az európai lakosság egyötöde, ezért rendkívül fontos a Duna-stratégia. Azért is lényeges ez a kezdeményezés, mert nemcsak az uniós tagállamok egy részét, hanem nyugat-balkáni államokat is érint - mutatott rá. Kiemelte a hatékony infrastruktúra és a megfelelő szabályozás, eszközök létrehozásának szükségességét, mert így lehet a gyakorlatba is átültetni a szolidaritás fogalmát.
A szolidaritás azért is nagyon fontos, mert az európai országok még mindig importból fedezik energiaszükségletük jelentős részét, és az ebből adódó esetleges problémákat a szolidaritás megvalósításával lehet kezelni - mondta. Dominique Ristori kijelentette: korábban mindig egységes transzatlanti álláspontot képviseltek energiaügyekben, és az EU minden olyan intézkedést ellenez, amely kedvezőtlenül érinti az európai érdekeket.
Szerdán és csütörtökön rendezik meg a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát, amely a 2016 végén indult soros magyar elnökség záróeseménye. A Budapesti Kongresszusi Központba szervezett tanácskozásra 29 országból több mint 1200-an regisztráltak. A 2011-es magyar EU-elnökség alatt elfogadott Duna-stratégia célja, hogy a részt vevő 14 országban (9 EU-tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, továbbá Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) összehangolja az ágazati fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, gazdaságának fejlesztése, a környezet védelme, így a régióban élők életszínvonalának javítása érdekében.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és a Duna Transznacionális Program társszervezésében megvalósuló fórum központi témája a Duna régió energiabiztonsága, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a környezetbarát közlekedés előmozdítása.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások