Ábécéskönyv jelent meg a Braille-írás világnapján
A felnőttként látásukat vesztett embereknek segít elsajátítani a Braille-jelek használatát az az ábécéskönyv, amelyet pénteken mutattak be Budapesten, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székházában.
A hiánypótló, oktatást segítő kiadványt az MVGYOSZ Braille-bizottságának tagjai szerkesztették. A könyvet Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke mutatta be. Elmondta, hogy azért volt szükség a könyv megírására, mert az elmúlt 5-10 évben sokat változott a Braille-írás karakterkészlete, szabályrendszere Magyarországon. Így az új tankönyvben a régiek mellett a legújabb karakterek is szerepelnek.
A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára. Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk működtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnőtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. "Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni" - hangsúlyozta. Az MTI-nek elmondta, hogy a vakok egy jó része felnőtt vagy idős korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni.
Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást. Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása.
Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzőt, amely segítségével betűhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzőn és a monitoron - magyarázta.
A szakmai vezető továbbra is fontos célnak nevezte a Braille-kultúra terjesztését, fejlesztését, támogatását. Mint mondta, a látássérült emberek a pontíráson keresztül tudják a helyesírást megfelelően elsajátítani, illetve a szövegértésben is lényeges szerepet játszik a pontírás. "Fontos, hogy ugyanúgy, ahogy egy látó ember a síkírásos szöveg olvasása közben, a látássérült is meg-meg tudjon állni, hogy értelmezze a szöveget, elgondolkodjon egy-egy soron vagy visszaugorjon a szövegben" - emelte ki.
Becslése szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást. A kiadványon kívül bemutattak egy új, okostelefonnal összeköthető Braille-kijelzőt, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenő tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek. Az eseményen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 művet számlál, a világnap alkalmából Louis Braille-ről nevezték el. Az eseményen mutatták be azt a Louis Braille életéről szóló társasjátékot is, amelyet látó emberek és vakok egyenlő esélyekkel tudnak játszani. A játékhoz tartozó összes nyomtatott anyag síkírásos nyomtatásban és Braille-írásban is elérhető.
(Forrás: MTI)
A hiánypótló, oktatást segítő kiadványt az MVGYOSZ Braille-bizottságának tagjai szerkesztették. A könyvet Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke mutatta be. Elmondta, hogy azért volt szükség a könyv megírására, mert az elmúlt 5-10 évben sokat változott a Braille-írás karakterkészlete, szabályrendszere Magyarországon. Így az új tankönyvben a régiek mellett a legújabb karakterek is szerepelnek.
"Ez nemcsak egy ábécéskönyv, hanem egy jel- és szabálygyűjtemény is egyben" - hangsúlyozta, hozzátéve, törekedtek arra, hogy az új kiadványban a pontírás összes korábbi, jól bevált hagyománya is átöröklődjön. Ebben segített a Braille-jeleket tanító szakemberek több évtizedes tapasztalata is. Beszélt arról is, hogy a kiadvány összeállítása során a leckéket didaktikusan építették fel, elsőként a legkönnyebb pontkombinációkat mutatják be a tanulóknak.
A könyv végére a tanuló eljuthat oda, hogy egy átlagos Braille-írást el tud majd olvasni. Ennek időtartama személyfüggő, de akár nyolc hónap alatt is elsajátítható az ábécé.
A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára. Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk működtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnőtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. "Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni" - hangsúlyozta. Az MTI-nek elmondta, hogy a vakok egy jó része felnőtt vagy idős korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni.
Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást. Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása.
Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzőt, amely segítségével betűhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzőn és a monitoron - magyarázta.
A szakmai vezető továbbra is fontos célnak nevezte a Braille-kultúra terjesztését, fejlesztését, támogatását. Mint mondta, a látássérült emberek a pontíráson keresztül tudják a helyesírást megfelelően elsajátítani, illetve a szövegértésben is lényeges szerepet játszik a pontírás. "Fontos, hogy ugyanúgy, ahogy egy látó ember a síkírásos szöveg olvasása közben, a látássérült is meg-meg tudjon állni, hogy értelmezze a szöveget, elgondolkodjon egy-egy soron vagy visszaugorjon a szövegben" - emelte ki.
Becslése szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást. A kiadványon kívül bemutattak egy új, okostelefonnal összeköthető Braille-kijelzőt, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenő tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek. Az eseményen a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 művet számlál, a világnap alkalmából Louis Braille-ről nevezték el. Az eseményen mutatták be azt a Louis Braille életéről szóló társasjátékot is, amelyet látó emberek és vakok egyenlő esélyekkel tudnak játszani. A játékhoz tartozó összes nyomtatott anyag síkírásos nyomtatásban és Braille-írásban is elérhető.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások