Álláskeresők sérelmei
Egy a közelmúltban végzett hazai online felmérés az álláspályázatok kezelését vette górcső alá az álláskeresők és az állásban lévők, de váltásra nyitottak szemszögéből.
Számtalan írás, tanácsok sora jelent meg a munkaadók, HR-sektől arról, hogy mi a gond az álláspályázatokkal, pályázókkal. Kétségtelenül fontosak az ilyen összefoglalások, hiszen a munkaáltatók a profik, ők rendelkeznek összehasonlítási alappal, és - nem utolsósorban - ők tárgyalnak "nyertes" pozícióból.
Ezúttal a másik fél, a pályázók oszthatták meg tapasztalataikat.
Egyértelműen legnagyobb problémát az jelenti, ha a pozíciót meghirdető munkáltató nem válaszol a pályázatra. Rögtön ezt követi a sérelmek között az indoklás hiánya egy álláspályázat elutasítását követően. A harmadik legnehezebben kezelhető probléma, ha a pályáztató nem ad meg magáról elegendő információt. Elég itt arra gondolni, hogy számos álláspályázatot fejvadászok bonyolítanak.
Legkevésbé az zavarta az érintetteket, ha az interjú késik, csúszik és várakozni kell.
Sokakat zavar viszont, ha a munkáltató fizetési igény megjelölését kéri. Miközben gyakori, hogy a munkáltató titkolózik vagy nem egészen egyenes a fizetséget illetően. Fizetség, mivel gyakran az interjún derül ki, hogy a hirdetésben megjelölt alkalmazotti jogviszony, tehát havi fizetés helyett vállalkozói státuszt ajánlanak jutalékos rendszerben. MLM rendszerű (Multi Level Marketing) hálózatban végzett munka ajánlása sem ritka.
Mindössze 2,7% volt elégedett az álláspályázatok bonyolításával. Ennyien találkoztak teljesen korrekt, tisztességes munkáltatóval.
Az állásinterjún feltett kérdések sokat elárulhatnak a munkáltatóról. Nem ritka, ha a női jelölteket gyermekvállalási szándékáról faggatják. A nem tisztességes kérdések tárháza azonban végtelen.
Gyakran kell sokat várni a döntésre a jelentkezési határidő után, ami egy munkanélküli esetében nagyon fontos. Érthetetlen, hogy miért árul el túl keveset egy munkáltató a leendő munkáról, elvárásokról. Ez joggal zavarja a pályázókat.
A fenti problémák hosszú távon a munkáltatókat is érintik. Egyrészt így nehezebben vagy nem talál egymásra az ideális pályázó és a számára ideális munkahely. A munkakeresők/álláskeresők információ hatalmát nem szabad alábecsülni. Rossz hírét vihetik így a cégnek, s nemcsak ismeretségi körükben terjesztik azt, hanem a világhálón is, ahol például egyre népszerűbb az egyik legnagyobb közösségi portálon a "Feketelista álláskeresőknek" csoport. A cég "goodwill"-je láthatja a kárát, hiszen termékeiket vagy szolgáltatásaikat kevesebben fogják vásárolni illetve igénybe venni, ha rossz hírük elterjed, ami a cég profitjában számszerűen kimutatható.
www.jobb-allas.hu
Számtalan írás, tanácsok sora jelent meg a munkaadók, HR-sektől arról, hogy mi a gond az álláspályázatokkal, pályázókkal. Kétségtelenül fontosak az ilyen összefoglalások, hiszen a munkaáltatók a profik, ők rendelkeznek összehasonlítási alappal, és - nem utolsósorban - ők tárgyalnak "nyertes" pozícióból.Ezúttal a másik fél, a pályázók oszthatták meg tapasztalataikat.
Az online kérdőív az alábbi címet kapta: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavarta egy-egy pályázat során?" A megadott tíz szempontból maximum hármat jelölhettek meg a válaszadók, valamint szabad szöveges válasszal egészíthették ki azt.
Egyértelműen legnagyobb problémát az jelenti, ha a pozíciót meghirdető munkáltató nem válaszol a pályázatra. Rögtön ezt követi a sérelmek között az indoklás hiánya egy álláspályázat elutasítását követően. A harmadik legnehezebben kezelhető probléma, ha a pályáztató nem ad meg magáról elegendő információt. Elég itt arra gondolni, hogy számos álláspályázatot fejvadászok bonyolítanak.
Legkevésbé az zavarta az érintetteket, ha az interjú késik, csúszik és várakozni kell.
Sokakat zavar viszont, ha a munkáltató fizetési igény megjelölését kéri. Miközben gyakori, hogy a munkáltató titkolózik vagy nem egészen egyenes a fizetséget illetően. Fizetség, mivel gyakran az interjún derül ki, hogy a hirdetésben megjelölt alkalmazotti jogviszony, tehát havi fizetés helyett vállalkozói státuszt ajánlanak jutalékos rendszerben. MLM rendszerű (Multi Level Marketing) hálózatban végzett munka ajánlása sem ritka.
Mindössze 2,7% volt elégedett az álláspályázatok bonyolításával. Ennyien találkoztak teljesen korrekt, tisztességes munkáltatóval.
Az állásinterjún feltett kérdések sokat elárulhatnak a munkáltatóról. Nem ritka, ha a női jelölteket gyermekvállalási szándékáról faggatják. A nem tisztességes kérdések tárháza azonban végtelen.
Gyakran kell sokat várni a döntésre a jelentkezési határidő után, ami egy munkanélküli esetében nagyon fontos. Érthetetlen, hogy miért árul el túl keveset egy munkáltató a leendő munkáról, elvárásokról. Ez joggal zavarja a pályázókat.
A fenti problémák hosszú távon a munkáltatókat is érintik. Egyrészt így nehezebben vagy nem talál egymásra az ideális pályázó és a számára ideális munkahely. A munkakeresők/álláskeresők információ hatalmát nem szabad alábecsülni. Rossz hírét vihetik így a cégnek, s nemcsak ismeretségi körükben terjesztik azt, hanem a világhálón is, ahol például egyre népszerűbb az egyik legnagyobb közösségi portálon a "Feketelista álláskeresőknek" csoport. A cég "goodwill"-je láthatja a kárát, hiszen termékeiket vagy szolgáltatásaikat kevesebben fogják vásárolni illetve igénybe venni, ha rossz hírük elterjed, ami a cég profitjában számszerűen kimutatható.
www.jobb-allas.hu
Hozzászólások