Átadták a százéves, felújított debreceni járványtemetőt
Debrecenben átadták hétfőn a százéves, felújított orosz hadifogoly- és járványtemetőt. A sírokban, köztük tömegsírokban az első világháború idején pusztító kolerajárványban elhunyt 1618 egykori orosz hadifogoly nyugszik.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: ez a temető mementóként szolgál számunkra, azt bizonyítja, hogy a háború borzalmai nemcsak a frontvonalban, hanem messze tőle is érezhetők.
Emlékeztetett arra, hogy az első szerb és orosz hadifoglyok 1914. augusztus végén érkeztek a Magyar Királyság területére.
Debrecenben a város nyugati határában lévő volt gőztéglagyár épületében helyezték el a hadifoglyokat. A táborban 1915. június elején kolerajárvány robbant ki, és annak ellenére, hogy megkezdték a foglyok oltását, június végére már több mint 2500 megbetegedés történt, és a járvány ideje alatt 1618 orosz hadifogoly vezetette életét - ismertette a polgármester.
Papp László megemlítette: volt olyan nap, amikor 330 fogoly esett áldozatul a fertőzésnek, és került tömegsírba.
A polgármester felidézte: az akkori hadifogolytábor parancsnoka, Rácz Béla, a 101. gyalogezred tartalékos hadnagya a borzalmakat átérezve a saját költségén emeltette a ma is látható emlékművet az elhunyt katonák tiszteletére.
Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja beszédében emlékeztetett arra, hogy az első világháború Oroszország számára a legpusztítóbb következményekkel járt: kétmillió katonája elesett, négymillió pedig megsérült a háborúban.
Szólt arról, hogy míg Magyarországon számos olyan hely van, ahol a magyar nép emlékezhet első világháborús hőseire, addig Oroszországban csak napjainkban bontakozott ki társadalmi megmozdulás annak érdekében, hogy emléket állítsanak azoknak, akik az első világháborúban életüket adták a hazáért.
A főkonzul köszönetet mondott mindazoknak, akik a mai napig megőrizték a debreceni járványtemetőt. Külön megemlítette Majoros László mérnök ezredes, korábbi debreceni helyőrségparancsnok nevét, aki 25 évvel ezelőtt teljesen rendbe tetette a területet.
Az azóta eltelt negyedszázadban megrongálódott a temető, ezért az orosz főkonzulátus a 100. évfordulóra saját költségén ismét felújíttatta a járványban elhunyt egykori hadifoglyok sírkertjét - tette hozzá.
Az avatáson elhangzott az is, hogy bár a járványtemetőt annak idején lezáratták, 1917-ben, illetve 1918-ban újranyitották, és még több száz katona holttestét temették el benne.
A kutatások szerint így az egykori orosz hadifoglyok mellett olasz, szerb, román és magyar katonák is nyugszanak a sírhelyen.
MTI
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: ez a temető mementóként szolgál számunkra, azt bizonyítja, hogy a háború borzalmai nemcsak a frontvonalban, hanem messze tőle is érezhetők.
Emlékeztetett arra, hogy az első szerb és orosz hadifoglyok 1914. augusztus végén érkeztek a Magyar Királyság területére.
A debreceni vasútállomáson októberben haladt át az első hadifogoly-szállítmány, télre pedig már 200 ezer hadifogoly elhelyezéséről és ellátásáról kellett gondoskodni a monarchia belsejében fekvő, ideiglenesen létrehozott táborokban.
Debrecenben a város nyugati határában lévő volt gőztéglagyár épületében helyezték el a hadifoglyokat. A táborban 1915. június elején kolerajárvány robbant ki, és annak ellenére, hogy megkezdték a foglyok oltását, június végére már több mint 2500 megbetegedés történt, és a járvány ideje alatt 1618 orosz hadifogoly vezetette életét - ismertette a polgármester.
Papp László megemlítette: volt olyan nap, amikor 330 fogoly esett áldozatul a fertőzésnek, és került tömegsírba.
A polgármester felidézte: az akkori hadifogolytábor parancsnoka, Rácz Béla, a 101. gyalogezred tartalékos hadnagya a borzalmakat átérezve a saját költségén emeltette a ma is látható emlékművet az elhunyt katonák tiszteletére.
Szergej Borozdin, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulja beszédében emlékeztetett arra, hogy az első világháború Oroszország számára a legpusztítóbb következményekkel járt: kétmillió katonája elesett, négymillió pedig megsérült a háborúban.
Szólt arról, hogy míg Magyarországon számos olyan hely van, ahol a magyar nép emlékezhet első világháborús hőseire, addig Oroszországban csak napjainkban bontakozott ki társadalmi megmozdulás annak érdekében, hogy emléket állítsanak azoknak, akik az első világháborúban életüket adták a hazáért.
A főkonzul köszönetet mondott mindazoknak, akik a mai napig megőrizték a debreceni járványtemetőt. Külön megemlítette Majoros László mérnök ezredes, korábbi debreceni helyőrségparancsnok nevét, aki 25 évvel ezelőtt teljesen rendbe tetette a területet.
Az azóta eltelt negyedszázadban megrongálódott a temető, ezért az orosz főkonzulátus a 100. évfordulóra saját költségén ismét felújíttatta a járványban elhunyt egykori hadifoglyok sírkertjét - tette hozzá.
Az avatáson elhangzott az is, hogy bár a járványtemetőt annak idején lezáratták, 1917-ben, illetve 1918-ban újranyitották, és még több száz katona holttestét temették el benne.
A kutatások szerint így az egykori orosz hadifoglyok mellett olasz, szerb, román és magyar katonák is nyugszanak a sírhelyen.
MTI
Hozzászólások