Az alkotmány védelmére hívott fel az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke
Az alaptörvény elleni támadások veszélyeire figyelmeztetett és az alkotmány védelmére hívott fel Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) és Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Értékek és intézmények a tízéves alaptörvényben című konferencia megnyitóján, a Kúria dísztermében pénteken.
Sulyok Tamás kiemelte: a társadalmi béke és közrend alapja az alkotmány, az ellene indított támadások a társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát fenyegetik. Az ilyen jelenségek a demokratikus párbeszéd keretein kívül vannak, és az Ab csak zéró toleranciát alkalmazhat velük szemben.
Az Ab a rendszerváltás zárókövéből a jogállamiság zárókövévé vált - mondta az elnök. Varga Zs. András arról beszélt, hogy "alkotmányos puccs megtervezése folyik", az alaptörvény "megtörése" pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha "bűnöző szervezetek" kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.
Magyarország nem igényel kioktatást, "nem szeretjük a kioktatásokat" - jegyezte meg Varga Zs. András. A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie, mert csak így lehet az alaptörvény egyik tartóoszlopa - mondta a Kúria elnöke. Polt Péter legfőbb ügyész előadásában felidézte, hogy másfél évszázada, 1871-ben született meg az egységes ügyészségről szóló első törvény, a modern magyar ügyészségi szabályozás kezdete.
1944-től azonban előbb a nyilas, majd a kommunista hatalomátvétellel a formális joguralmat alig leplezett módon megszüntették, és a Kádár-rendszerben is fennmaradt a pártirányítás, a politikai befolyásolás. A rendszerváltást követően a Velencei Bizottság megállapította, hogy a magyar ügyészség valamennyi ügyészségekre vonatkozó demokratikus alapelvnek megfelel.
Az új szabályozás szerint az ügyészség jellemzője, hogy független, nem utasítható, nincs alárendelve sem a végrehajtó hatalomnak, a kormánynak, sem az országgyűlésnek; az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője. "Az alaptörvény az az iránytű, amely Magyarország és benne a magyar ügyészség hajóját biztonságos, jogbiztonságos vizekre vezeti" - fogalmazott Polt Péter. Az alaptörvény megszületésének 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Jogász Egylet szervezte.
(Forrás: MTI)
Sulyok Tamás kiemelte: a társadalmi béke és közrend alapja az alkotmány, az ellene indított támadások a társadalmi rendet, a polgárok életét, testi épségét és vagyonbiztonságát fenyegetik. Az ilyen jelenségek a demokratikus párbeszéd keretein kívül vannak, és az Ab csak zéró toleranciát alkalmazhat velük szemben.
Az Ab elnöke beszélt arról is, hogy az alkotmányos rendnek lehetséges és szükséges egy legitim kritikája, elemzése, ugyanakkor az illegitim kritika ettől elkülönül, az alkotmányos kontinuitás megtörésére, nyílt alkotmány-, törvénysértésre buzdít.
Sulyok Tamás felidézte, hogy a korábbi Ab feladata a "diktatúrátlanítás", a rendszerváltás lezárása volt, a korábbi "politikai aktivizmus" helyébe azonban az elmúlt évtizedben alapjogi aktivizmus lépett. Ebben az időszakban az Ab többször megvédte a sajtószabadságot, a vallásszabadságot, a bírói függetlenséget és a gyülekezési jogot.
Az Ab a rendszerváltás zárókövéből a jogállamiság zárókövévé vált - mondta az elnök. Varga Zs. András arról beszélt, hogy "alkotmányos puccs megtervezése folyik", az alaptörvény "megtörése" pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha "bűnöző szervezetek" kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.
Magyarország nem igényel kioktatást, "nem szeretjük a kioktatásokat" - jegyezte meg Varga Zs. András. A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie, mert csak így lehet az alaptörvény egyik tartóoszlopa - mondta a Kúria elnöke. Polt Péter legfőbb ügyész előadásában felidézte, hogy másfél évszázada, 1871-ben született meg az egységes ügyészségről szóló első törvény, a modern magyar ügyészségi szabályozás kezdete.
1944-től azonban előbb a nyilas, majd a kommunista hatalomátvétellel a formális joguralmat alig leplezett módon megszüntették, és a Kádár-rendszerben is fennmaradt a pártirányítás, a politikai befolyásolás. A rendszerváltást követően a Velencei Bizottság megállapította, hogy a magyar ügyészség valamennyi ügyészségekre vonatkozó demokratikus alapelvnek megfelel.
Az új szabályozás szerint az ügyészség jellemzője, hogy független, nem utasítható, nincs alárendelve sem a végrehajtó hatalomnak, a kormánynak, sem az országgyűlésnek; az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője. "Az alaptörvény az az iránytű, amely Magyarország és benne a magyar ügyészség hajóját biztonságos, jogbiztonságos vizekre vezeti" - fogalmazott Polt Péter. Az alaptörvény megszületésének 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Jogász Egylet szervezte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások