Bemutatták A Kreml árnyékában című tanulmánykötetet a titkosszolgálatok levéltárában
Bemutatták A Kreml árnyékában című, 1945 utáni szovjet-magyar kapcsolatokat feldolgozó tanulmánykötetet hétfőn Budapesten az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
A tanulmányok feltárják a Magyarország második világháború utáni helyzetéről kialakított szovjet elképzeléseket, a Szovjetunióról kialakult, kialakított kép változásait, a szovjet imázsépítést, a szovjet tanácsadók és szakértők szerepét, a korlátozott szuverenitás doktrínáját és az első - Sztálin 1953-as halála után nem sokkal megalakult - Nagy Imre-kormány idején érvényesülő szovjet "kézi vezérlést".
"A Szovjetunióhoz való igazodás szükségessége Sztálin halála után nem szűnt meg - állapítja meg a kötet egyik tanulmánya -, és a függőség is csupán annyiban enyhült, hogy ettől kezdve nem a diktátor akarata, hanem a kollektív vezetés elvét valló szovjet pártelnökség egymással is rivalizáló tagjainak szándékai alakították a magyarországi eseményeket."
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent több mint 300 oldalas kötet Baráth Magdolna kutató 2003 és 2012 között született írásait gyűjti össze.
A bemutatón szakemberek kiemelték: a nagy keleti szomszéd megfontolásaiban mindig is elsőbbséget élvezett az államérdek az ideológiával szemben, ami a gazdasági kapcsolatok terén korábban is jól érzékelhető volt. Jól látszik ez manapság is, amikor nyilvánvalóan nem ideológiai megfontolásokból ápol Oroszország jó kapcsolatokat más országok radikális szélsőjobboldali mozgalmaival.
Kérdésre a szerző elmondta, hogy Magyarországon csak két-három esetben fordult elő, hogy nem férhetett hozzá a keresett irathoz, a Szovjetunióban azonban nem csak a különleges szolgálatok dokumentumai, pártiratok sem mindig hozzáférhetők. Elvileg 30 év után az iratok kutathatók, de ez nem általános, előfordul, hogy 1980-as évekbeli dokumentumokat kiadnak, fél évszázaddal régebbieket viszont nem.
MTI
A tanulmányok feltárják a Magyarország második világháború utáni helyzetéről kialakított szovjet elképzeléseket, a Szovjetunióról kialakult, kialakított kép változásait, a szovjet imázsépítést, a szovjet tanácsadók és szakértők szerepét, a korlátozott szuverenitás doktrínáját és az első - Sztálin 1953-as halála után nem sokkal megalakult - Nagy Imre-kormány idején érvényesülő szovjet "kézi vezérlést"."A Szovjetunióhoz való igazodás szükségessége Sztálin halála után nem szűnt meg - állapítja meg a kötet egyik tanulmánya -, és a függőség is csupán annyiban enyhült, hogy ettől kezdve nem a diktátor akarata, hanem a kollektív vezetés elvét valló szovjet pártelnökség egymással is rivalizáló tagjainak szándékai alakították a magyarországi eseményeket."
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent több mint 300 oldalas kötet Baráth Magdolna kutató 2003 és 2012 között született írásait gyűjti össze.
A bemutatón szakemberek kiemelték: a nagy keleti szomszéd megfontolásaiban mindig is elsőbbséget élvezett az államérdek az ideológiával szemben, ami a gazdasági kapcsolatok terén korábban is jól érzékelhető volt. Jól látszik ez manapság is, amikor nyilvánvalóan nem ideológiai megfontolásokból ápol Oroszország jó kapcsolatokat más országok radikális szélsőjobboldali mozgalmaival.
Kérdésre a szerző elmondta, hogy Magyarországon csak két-három esetben fordult elő, hogy nem férhetett hozzá a keresett irathoz, a Szovjetunióban azonban nem csak a különleges szolgálatok dokumentumai, pártiratok sem mindig hozzáférhetők. Elvileg 30 év után az iratok kutathatók, de ez nem általános, előfordul, hogy 1980-as évekbeli dokumentumokat kiadnak, fél évszázaddal régebbieket viszont nem.
MTI
Hozzászólások