A rendőrség indoklás nélkül vizsgálhatja át a csomagunkat, ruházatunkat gyanús dolgokat keresve és ezzel korlátozhatja a szabadásgunkat

A rendőrség indoklás nélkül igazoltathat bárkit, indoklás nélkül vizsgálhatja át az ember csomagját, ruházatát.

Gyakorlatilag a magyar rendőrség bárkinek a személyi szabadságát korlátozhatja.
Tehát simán lekéshetünk egy repülőt, ha a rendőr úgy gondolja, hogy most akkor átnézi az autónkat milliméterről milliméterre.

Fontos tudni, hogy bármikor, bármennyi időre, akár az ország egész területére elrendelhetik az ellenőrzést.
A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz és az ombudsmanhoz fordult, azt kérik, hogy a biztos támadja meg az Alkotmánybíróságnál a túl laza szabályozást.

Amerikában ezt az eljárást: stop-and-frisk (megállítani és átkutatni) -nak hívják és teljesen törvényszerű. 

Amerikában egy bíró két napja mondta ki, hogy a gyakorlat alkotmányellenes. A rendőrök sokszor úgy kezdik átkutatni a polgárok zsebeit, hogy semmi sem utalt arra, hogy fegyvert vagy illegális tárgyakat tartanának maguknál.

Magyarországon is van hasonló eljárás: fokozott ellenőrzés elrendelésekor a rendőrök indoklás nélkül állíthatnak meg, igazoltathatnak és kutathatnak át bárkit. Sem előzetesen, sem utólag nem kötelesek megindokolni a vizsgálatot. Fokozott ellenőrzést pedig gyakorlatilag bármikor elrendelhetnek a rendőrség vezetői. Akár az egész országra kiterjedően, akármilyen hosszú időre.

Az előző vasárnapra el is rendeltek egy ilyen ellenőrzést kilenc fővárosi kerületre.

Itt a rendőrök tulajdonképpen bárkit ellenőrizhettek. Fejér Megyében az Ozora fesztivál miatt rendeltek el fokozott ellenőrzést, de volt olyan is, amikor az egész országra kiterjedő, négy hónapos ellenőrzést rendelt el az ORFK, az indoklás szerint a migráció elleni küzdelem és a közlekedés biztonsága érdekében.

A rendőrségi törvény alapján fokozott ellenőrzést olyan általánosan megfogalmazott esetekben lehet elrendelni, mint például a „bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása”, vagy „a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése”. A Magyar Helsinki Bizottság beadványa szerint ezek az indokok nagyon-nagyon általánosak, mert „mindig lesz olyan elkövető, akit a rendőrségnek kézre kell kerítenie”, és minden pillanatban elmondható, hogy „egy jövőbeli esemény esetleg veszélyezteti a közrendet.” Fokozott ellenőrzést lehet elrendelni még rendezvények miatt, „a közterület rendjének” megóvása vagy a közlekedés biztonsága érdekében, de a helsinkisek szerint ezek is túl általános célok, amelyek folyamatosan fennállnak.

Akár egész országban és örökre
Elvileg lehetséges, hogy az egész országra kiterjedően, határozatlan időre rendeljenek el fokozott ellenőrzést, hiszen a törvény sem időbeli, sem területi korlátot nem tartalmaz. Ehhez hasonló volt a már említett, egész országra kiterjedő négy hónapos fokozott ellenőrzés. A helsinkisek szerint ez a felületes szabályozás csaknem korlátlan hatalmat ad a rendőrségnek, ami kiüresíti az igazoltatás általános szabályait.

Alapesetben a rendőrség például azt az embert igazoltathatja, akinek a személyazonosságát a közbiztonság érdekében szükséges megállapítani. Fokozott ellenőrzés esetén viszont a konkrét személynek semmilyen kapcsolata nem szükséges, hogy legyen a közbiztonsággal, a rendőr tulajdonképpen érzés alapján választhatja ki azokat, akiket igazoltat. A fokozott ellenőrzés esetén elég az, ha a fokozott ellenőrzés helyén tartózkodik valaki – ilyen hely volt például vasárnap a kilenc kijelölt budapesti kerület egyike, vagy az Ozora fesztivál idején a fesztivál környéke.

Problémás az is, hogy a rendőrség a fokozott ellenőrzést elrendelő döntéseket nem teszi közzé a honlapján, csak rövid közleményekben tájékoztatnak arról, hogy hol és miért rendeltek el fokozott ellenőrzést. Ezekből viszont nem mindig derül ki például, hogy hány napig tart egy-egy ilyen intézkedés.

Strasbourg szerint
„Nem a rendőrség gyakorlata, hanem a törvény hibás” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője, aki elmondta, hogy a szabályozás hibája miatt fordultak az ombudsmanhoz és a strasbourgi bírósághoz is.

Egy angol ügyben a bíróság ugyanis egy terrorizmus elleni törvényről kimondta, hogy sérti a személyi szabadságot és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is. A törvény nagyon hasonló lehetőséget teremtett, mint a magyar fokozott ellenőrzés: a rendőrség által kijelölt területen és időben a rendőrök bárkit megállíthattak és átvizsgálhattak minden különösebb indok nélkül.
[ads2]

Azok, akiket a rendőrség igazoltatott, az intézkedés ideje alatt nem sétálhattak el, hanem ott kellett maradniuk. A bíróság szerint az, hogy a rendőrök indok nélkül igazoltathattak, lehetővé tette, hogy ilyen módon bárkit indokolás nélkül fenntartsanak, ilyen módon pedig megfosszák személyes szabadságától. A bíróság ezenkívül kifogásolta azt is, hogy a rendőrök minden objektív indok nélkül, megérzés alapján vizsgálhattak át bárkit.

Az érdekesség, hogy a bíróság hivatkozott arra is, hogy sok ezer ilyen vizsgálat során egyszer sem találtak terroristagyanús személyt, a New York-i adatok szerint pedig az esetek közel kilencven százalékában nem találtak semmilyen indokot a további eljárásra. A Helsinki Bizottság kutatása szerint a magyarországi fokozott ellenőrzés sem hatékony: az esetek 6 százalékában volt szükség további intézkedésre, tehát 94 százalékban a rendőrök nem találtak semmit sem, és továbbengedték az igazoltatottakat.

Az Index a rendőrséget kereste ebben az ügyben, de a válaszukat eddig nem kapták még meg.

Index nyomán...