Felmentést, enyhítést, új eljárást kértek a védők a fekete sereg-ügyben a Kúrián

A jogerős ítélet megváltoztatását - enyhítést, felmentést -, illetve az eljárás megismétlését indítványozták a fekete sereg néven elhíresült bűnszervezet tagjainak ügyében eljáró védők a Kúrián csütörtökön.

A harminc vádlott közül ebben az eljárásban nyolcnak a felülvizsgálati kérelméről dönt a legfelsőbb bírói fórum. Nincs azonban felülvizsgálati tárgyalás Magyar Róbert, a bűnszervezet vezetője ellen, aki tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti, és sajtóhírek szerint perújítást szeretne.

Több vádlottra szabtak ki tízévesnél hosszabb szabadságvesztést, sokan pedig öt év körüli büntetéseket kaptak. A Debreceni Ítélőtábla tavaly tavasszal kihirdetett másodfokú, jogerős döntésében a vádlottak egy részénél helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, másoknál 2-3 évvel súlyosította a büntetéseket.
A Kúrián felszólaló védők szerint a bizonyítékok hiányosak, a korábbi ítéletek jogszabályellenesek, megalapozatlanok, sértik az indoklási kötelezettséget. Volt olyan indítvány is, amely azon alapult, hogy a bíróság elfogultan járt el, illetve átlépte hatáskörét.
Az ügyvédek szerint a bűnszervezet megállapítása bizonytalan feltételezéseken alapult, vitatott, hogy kik tartoztak bele, és kik azok, akik véletlenül voltak jelen egy-egy bűncselekmény helyszínén. Továbbá a vádlottak esetenként az életüket fenyegető veszély elhárítása érdekében cselekedtek, ami még egy büntetett előéletű embernek sem róható fel - érveltek. Volt, aki szerint védence kisstílű bűnöző, a bíróság mégis nehézfiúkkal vette egy kalap alá, és ezért szabhatott ki a megérdemeltnél súlyosabb büntetést rá.
Az ügyész a védői indítványok elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy egy tartozás megfizetésével kapcsolatos nézeteltérés nyomán két bűnözői csoport között kibontakozó összecsapás, amely során több lövés is eldördült, nem nevezhető jogos védelmi helyzetnek.
Az utolsó szó jogán nem minden vádlott hangoztatta teljes ártatlanságát, de a büntetést mindannyian eltúlzottnak tartották.
"Nem vagyok áratlan. Fekete bárány vagyok. De nem olyan bűnös, mint ahogy az ítélet állítja. Amit csináltam, elmondtam. Miért nem lehet, igazságosnak lenni!? Húzzuk be a cigánygyereket? Én is magyar vagyok!" - replikázott például Magyar Róbert egyik megvádolt hozzátartozója.
Egy másik elítélt a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteiben és a Velencei Bizottság állásfoglalásában rögzített európai jogelvekre hivatkozott.

Így például a törvényes bíróság követelményére, amivel álláspontja szerint ellentétes az, hogy a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete után másodfokon nem az egyébként illetékes Fővárosi Ítélőtábla járt el, hanem ennek nagy ügyterhei miatt másik bíróságot, a Debreceni Ítélőtáblát jelölték ki. E döntés ellen pedig nem lehetett fellebbezni.
A vádlott arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek az ügyek áthelyezését is rögzítik.

Ebből következően szerinte az európai általános jogelvekkel és a magyar alkotmánnyal ellentétesen járt el vele szemben az igazságszolgáltatás, továbbá a per sértette a strasbourgi bíróság gyakorlatában rögzített tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség elvét is. "Úgy kaptam öt évet, hogy még vád sincs ellenem" - fakadt ki.
Az eljárás adatai szerint Magyar Róbert 2002-től 2004 végéig prostitúciós hálózatot működtetett, védelmi pénzeket szedett, tartozásokat hajtott be, és a bűncselekményekből származó illegális jövedelmek feletti ellenőrzésért erőszakos küzdelmeket vívott más bűnözői csoportokkal. A vádlottak többször is népes csoportokban, felfegyverkezve tartottak erődemonstrációt riválisaik megfélemlítésére, egyesek a fegyveres leszámolástól sem riadtak vissza. Ilyen események zajlottak például egy óbudai szórakozóhelynél és egy mátészalkai vállalkozó házánál is.
A büntetett előéletű, küzdősportokat űző Magyar Róbert vezetésével korábbi börtön-, sport- és rokoni kapcsolatok alapján olyan szervezet jött létre, amelynek révén akár több száz embert is lehetett mozgósítani. A vádlottak között volt egy szerb férfi - akit a kecskeméti maffiaperben is elítéltek - és két ügyvéd is. Több vádlott ötször, tízszer, egy pedig tizenhétszer állt már bíróság előtt lopás, önbíráskodás, hivatalos személy elleni erőszak, kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt.
A sértettek egy része sem tekinthető makulátlannak. Volt amikor az illegális cigarettakereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, és az egyik áldozat az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai szórakozóhely előtt.
A Kúria a felülvizsgálati döntést várhatóan február 4-én hirdeti ki a másodrendű, a tizenötöd-, a tizenhatod-, a tizenheted-, a tizenkilenced-, a huszonegyed-, a huszonötöd- és a huszonhetedrendű vádlott ügyében. Közülük csak heten voltak jelen - ők jogerős büntetésüket töltik -, a nyolcadik szökésben van.