Hatalmas botrány a TF-en: Fideszes képviselő fia jogtalanul kapott diplomát
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a BRFK-n.
Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.
Július közepén ifj. Lasztovicza Jenő és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.
A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő fia, két társa pedig a fiú kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a hvg.hu birtokába jutott a többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.
Kiderült, hogy vizsgázni se mehettek volna
A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista 2012. június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is.
Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára. A TF tanulmányi és vizsgaszabályzatának kikötése szerint az abszolutórium feltétele „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal ugyanis azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.
A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített.
A Schmitt-ügy dékánja
Pozíciójánál fogva Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, nem is akárhogyan. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.
A bizottsági tagok nevét a jelentést elkészítéséig titokban tartották, de utóbb kiderült, a plágium tényét elismerő testület több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), vagy annak valamilyen szervezetével. Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. (Ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját.) A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.
A mostani történetben is feltűnő ügyvéd, Istvánfi Dániel a Testnevelési Egyetem jogtanácsosa, tanácskozási jogú tagja a kar vezető testületének, a Kari Tanácsnak. Istvánfi édesapja, Istvánfi Csaba nagy tekintélyű professzor, 1988 és 2000 között pedig a MOB elnökségi tagja is volt. Schmitt Pál doktori disszertációjának opponense, Kertész István emlékei szerint az idősebb Istvánfi a Testnevelési Egyetem rektoraként jelen volt akkor, amikor a plágiumbotrány miatt lemondott államfő megvédte a doktori disszertációját.
„Kapott információim alapján”
src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">
A dékán már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék fel az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg. A dékán június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztoviczának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.
A hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik Lasztovicza és két diáktársa Tóth-hoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, melyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. Ebben arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
A birtokunkban lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)
A Szalma-szál
A dékán a hvg.hu-nak megmutatott egy másik levelet is, amelyet a nemrég kinevezett sportszakmai dékánhelyettes írt alá, és amely Tóth szerint alátámaszthatja a hallgatók állításait és őt magát is „megnyugtatta”, hogy helyesen jár el (lásd Kreditekvivalencia című keretes írásunkat). Az egykori világklasszis távolugró, Szalma László nevét tartalmazó dokumentum szerint a diákok a kari előírásokhoz képest jóval korábban, évekkel az előírt idő előtt teljesítették a formálisan hiányzó tantárgyakat, csak a Neptun nevű számítógépes rendszer nem engedélyezte azok hivatalos felvételét.
A levél szerint a kurzusokat tanulmányaik olyan korai szakaszában vették föl, hogy a formális szabályokat szigorúan betartó elektronikus rendszer még nem is engedte kezelni az adataikat. A dokumentumban az szerepel, hogy a nappali tagozaton az Edzésmegfigyelés című tantárgy például csak a 4. félévtől vehető fel, ám azt korábban teljesítették a kurzusokat tartó tanároknál, így annak a Neptunban formálisan nincs nyoma.
src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">
Egy a tanulmányi ügyekben napi gyakorlattal rendelkező egyetemi forrás cáfolta Szalma dékánnak írt teóriáját, mondván: az a variáció, hogy teljesítették ugyan az órákat, de azt nem vitték fel a Neptunba, azért nem lehetséges, mert ha a hallgatók az órákat nem vehették föl, akkor nem is teljesíthették a kurzusokat.
A dékán arra hivatkozva, hogy engedélyt kell kérnie Szalmától a levél átadásához, visszatartotta a megmutatott dokumentumot. Végül három nappal később Szalma László e-mailben reagált, melyhez csatolva átküldte a június 13-i levele másolatát, illetve egyetlen mondatot fűzött ehhez, hogy a levél tartalmát megerősíti. Arra a kérdésünkre viszont nem reagált, honnan tudja, hogy a diákok a tantárgyakat valóban elvégezték és időben vizsgáztak.
Forrás: HVG. Több részlet a HVG weboldalán olvasható
Hozzászólások