Moszkvai ingatlanügy - Volt nagykövet: a feszített költségvetés miatt sürgették az eladást
Az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladását - mondta Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, az ügylet kapcsán indult büntetőper elsőrendű vádlottja pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken tartott tárgyaláson.
A vádlott, aki az eljárás során tagadta bűnösségét, pénteken arról beszélt: éppen ő próbálta fékezni az eladást, ám - mint mondta - ha nem gyakoroltak is rá nyomást, de több miniszter finoman jelezte, hogy nagyon nehéz helyzetben van a költségvetés.
Gyurcsánium
Az adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg.
A volt nagykövetet elmondása szerint eleve azzal küldték ki, hogy sürgős az eladás, és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene bonyolítani. Veres János pénzügyminiszter pedig egy beszélgetésben, amikor a nagykövet megjegyezte, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít.
A bíró által ismertetett iratok szerint az épület eladásának minimális vételárát 19,9 millió dollárban határozta meg a magyar kormányzat, a vádlott pedig kérdésre válaszolva elmondta: nincs tudomása arról, hogy ez változott volna.
Az eljárás adatai szerint a képviseletet 2008-ban 23,7 millió dollárért értékesítette a magyar állam egy moszkvai cégnek, az azonban nem sokkal később ennek a sokszorosáért adta tovább, ami miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.
Az ügylet sajátossága, hogy csak az épület volt magyar tulajdonban, a földterület azonban, amelyen állt, egy évtizedekkel korábbi kormányközi megállapodás értelmében az orosz államé.
A magyar ügyészség a hűtlen kezelés vádját többek között egy olyan - a védelem által vitatott - értékbecsléssel támasztja alá, amely szerint az ingatlan valós értéke az eladási ár csaknem ötszöröse, 108 millió dollár volt.
A pénteki tárgyaláson Székely Árpád, illetve a védelem az eljárás során korábban az ügylettel kapcsolatban felvetődött árfolyamveszteséget képtelenségnek minősítette, hiszen - mint mondták - az államhoz az eladás nyomán befolyt 23,7 millió dollár ma is megvan.
Székely Árpád kitért arra is, hogy az ellene emelt hűtlen kezelés vádja szintén elvileg kizárt, hiszen az ingatlannal kapcsolatban nem is volt vagyonkezelői joga - ami a hűtlen kezelés megállapításához nélkülözhetetlen -, az eladás során csupán megbízott volt.
A pénteki tárgyaláson ismertették a hatodrendű vádlottnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje egyik volt vezető beosztású munkatársának nyomozati vallomásait, amelyekből kiderült többek között, hogy a vádlott szerint a kijelölt vevőnek nem lehetett volna eladni az ingatlant. Továbbá, hogy hallott arról a szóbeszédről, amely szerint érkezett valamiféle moszkvai előleg, de azzal nem volt tisztában, hogy az a kereskedelmi képviselet vételárának előlege.
A vádlott korábbi vallomásaiban hangsúlyozta, hogy nem volt feladata hivatalos iratok, okiratok valódiságának, valóságtartalmának ellenőrzése, a vádbeli adásvételi szerződés tartalmára pedig nem volt befolyása.
A hatodrendű vádlott korábbi ügyészségi vallomásában panaszt tett a gyanúsítás ellen, a pénteki tárgyaláson azonban már nem kívánt vallomást tenni, illetve kérdésekre válaszolni, csupán fenntartotta a korábban tanúként, majd gyanúsítottként elmondottakat.
A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét ember ellen.
A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt. Az ügyészség szerint azonban az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A tervek szerint jövő héten Horváthné Fekszi Márta meghallgatásával folytatódik a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos büntetőper. Várhatóan a jövő év első felében hoz elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék.
MTI
A vádlott, aki az eljárás során tagadta bűnösségét, pénteken arról beszélt: éppen ő próbálta fékezni az eladást, ám - mint mondta - ha nem gyakoroltak is rá nyomást, de több miniszter finoman jelezte, hogy nagyon nehéz helyzetben van a költségvetés.
GyurcsániumAz adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg.
A volt nagykövetet elmondása szerint eleve azzal küldték ki, hogy sürgős az eladás, és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene bonyolítani. Veres János pénzügyminiszter pedig egy beszélgetésben, amikor a nagykövet megjegyezte, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít.
A bíró által ismertetett iratok szerint az épület eladásának minimális vételárát 19,9 millió dollárban határozta meg a magyar kormányzat, a vádlott pedig kérdésre válaszolva elmondta: nincs tudomása arról, hogy ez változott volna.
Az eljárás adatai szerint a képviseletet 2008-ban 23,7 millió dollárért értékesítette a magyar állam egy moszkvai cégnek, az azonban nem sokkal később ennek a sokszorosáért adta tovább, ami miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.
Az ügylet sajátossága, hogy csak az épület volt magyar tulajdonban, a földterület azonban, amelyen állt, egy évtizedekkel korábbi kormányközi megállapodás értelmében az orosz államé.
A magyar ügyészség a hűtlen kezelés vádját többek között egy olyan - a védelem által vitatott - értékbecsléssel támasztja alá, amely szerint az ingatlan valós értéke az eladási ár csaknem ötszöröse, 108 millió dollár volt.
A pénteki tárgyaláson Székely Árpád, illetve a védelem az eljárás során korábban az ügylettel kapcsolatban felvetődött árfolyamveszteséget képtelenségnek minősítette, hiszen - mint mondták - az államhoz az eladás nyomán befolyt 23,7 millió dollár ma is megvan.
Székely Árpád kitért arra is, hogy az ellene emelt hűtlen kezelés vádja szintén elvileg kizárt, hiszen az ingatlannal kapcsolatban nem is volt vagyonkezelői joga - ami a hűtlen kezelés megállapításához nélkülözhetetlen -, az eladás során csupán megbízott volt.
A pénteki tárgyaláson ismertették a hatodrendű vádlottnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje egyik volt vezető beosztású munkatársának nyomozati vallomásait, amelyekből kiderült többek között, hogy a vádlott szerint a kijelölt vevőnek nem lehetett volna eladni az ingatlant. Továbbá, hogy hallott arról a szóbeszédről, amely szerint érkezett valamiféle moszkvai előleg, de azzal nem volt tisztában, hogy az a kereskedelmi képviselet vételárának előlege.
A vádlott korábbi vallomásaiban hangsúlyozta, hogy nem volt feladata hivatalos iratok, okiratok valódiságának, valóságtartalmának ellenőrzése, a vádbeli adásvételi szerződés tartalmára pedig nem volt befolyása.
A hatodrendű vádlott korábbi ügyészségi vallomásában panaszt tett a gyanúsítás ellen, a pénteki tárgyaláson azonban már nem kívánt vallomást tenni, illetve kérdésekre válaszolni, csupán fenntartotta a korábban tanúként, majd gyanúsítottként elmondottakat.
A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét ember ellen.
A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt. Az ügyészség szerint azonban az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A tervek szerint jövő héten Horváthné Fekszi Márta meghallgatásával folytatódik a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos büntetőper. Várhatóan a jövő év első felében hoz elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék.
MTI
Hozzászólások