Rendőri vezetők pere - Gyurcsány Ferenc: a vádlottak ártatlanok
A vádlottak a terhükre rótt cselekményeket nem követték el - mondta Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő, a DK elnöke, volt miniszterelnök tanúként a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak többnyire tagadják bűnösségüket.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éjjel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest, és azt "a kérést, ha tetszik utasítást" adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonságot, a középületeket, így a tévészékházat is. Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc - miután, mint mondta: politikai viták folytak arról, hogy adott-e utasítást a rendőrségnek - leszögezte, hogy ő csak a törvényes rend fenntartására vonatkozó felszólítást fogalmazott meg, ennél részletesebb utasítást nem adott. Erről beszélt a székházostrom éjszakáján a TV2-nek adott telefonos interjúban is.
A volt kormányfő elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvédeni a tévészékházat. Reggel a nemzetbiztonsági kabinet ülést tartott, ahol a rendőrség vezetői azt kérték a kormánytól, adjon pénzt a túlórák kifizetésére, egy bevetési központra és technikai eszközökre, védőfelszerelésre.
Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a titkosszolgálatok előzetesen nem jelezték, csak szeptember 19. után rekonstruálták a történteket.
Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a tévészékházat, a volt miniszterelnök úgy reagált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megjegyezte, hogy annak a testületnek a függetlenségét egyes tanúk - például Balsai István volt fideszes politikus - megkérdőjelezték, mondván hogy állami alkalmazottak is voltak a bizottságban. Mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés.
Arra a felvetésre, miért maradtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibákat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül büntetőjogi természetűek. Megjegyezte továbbá, hogy egyetértett azzal a megállapítással, amely szerint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám.
Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy 2007 májusában leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és kezdeményezte a budapesti főkapitány leváltását.
Nem lenne jó egy olyan országban élni, ahol ilyen ügyekben a kormány kezdeményez büntetőeljárást - tette hozzá a volt miniszterelnök, aki többször elismételte, hogy szerinte a vádlottak nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
Arra a bírói kérdésre, miért nem küldték meg a Gönczöl-bizottság jelentését a ügyészségnek, Gyurcsány Ferenc úgy reagált: annak a kormánynak nem volt szokása az ügyészség befolyásolása, egyébként is az ügyészség rendelkezésére állt a jelentés.
Az úgynevezett WikiLeaks iratokra - 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzétett, különböző országokból származó kormányzati és más dokumentumokra - hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azonosító nélküli izraeli kommandósok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hallott, de felhívta a figyelmet azokra a szintén a WikiLeaks-iratok között megismerhető, a budapesti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügyminisztériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az akkor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő körök vannak az utcai események mögött.
A 2006. október 23-ai eseményekről a volt miniszterelnök elmondta: az előző hetek tanulságait feldolgozva a hatóságok tudatosabban, aktívabban készültek az esetleges jogellenes cselekmények elhárítására. A Fidesz október 23-ára, az Astoriához bejelentett nagygyűlésével kapcsolatban kormánytagok írásban felhívták az ellenzéki párt vezetőségét a jelentős biztonsági kockázatra.
Erre a bíró idézett egy akkori parlamenti bizottsági ülésen elhangzottakból, amelyek szerint nem voltak tisztában ezzel a biztonsági kockázattal, mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: akkor tévesen tájékoztatták vagy a tájékoztatást félreértette, esetleg rosszul emlékszik.
Ügyészi kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter lemondását, a volt kormányfő úgy reagált: ez politikai döntés, amiért a választóknak tartozik felelősséggel, nem az ügyészségnek vagy a bíróságnak.
Az ügyész szóvá tette, hogy eltűnt az október 24-ei nemzetbiztonsági kabinet emlékeztetője, az iratok között lévő "miniszterelnök" feliratú dosszié pedig üres.
Arra, hogy egy korábban meghallgatott tanú szerint egy kormánytag szervezte a székházostromhoz a Fradi és a Dózsa szurkolóit, Gyurcsány Ferenc kijelentette: ezt kizártnak tartja. Ugyanakkor elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban van két dosszié, amelyek szerint két, ma vezető funkcióban lévő kormánypárti - akkoriban ellenzéki - politikus az események szervezésben, előkészítésében aktívan részt vett.
Gyurcsány Ferenc a rendőri vezetők tárgyalássorozatának kezdetén már egyszer elment a bíróságra és akkor inzultus érte. A keddi tárgyaláson több tucatnyi készenléti rendőr biztosította a Fő utcai bírósági épületet, és atrocitás nem történt.
A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik.
(forrás: MTI)
Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak többnyire tagadják bűnösségüket.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éjjel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest, és azt "a kérést, ha tetszik utasítást" adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonságot, a középületeket, így a tévészékházat is. Nehéz helyzetben ez a kötelessége egy kormányfőnek - fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc - miután, mint mondta: politikai viták folytak arról, hogy adott-e utasítást a rendőrségnek - leszögezte, hogy ő csak a törvényes rend fenntartására vonatkozó felszólítást fogalmazott meg, ennél részletesebb utasítást nem adott. Erről beszélt a székházostrom éjszakáján a TV2-nek adott telefonos interjúban is.
A volt kormányfő elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvédeni a tévészékházat.
Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a titkosszolgálatok előzetesen nem jelezték, csak szeptember 19. után rekonstruálták a történteket.
Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a tévészékházat, a volt miniszterelnök úgy reagált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megjegyezte, hogy annak a testületnek a függetlenségét egyes tanúk - például Balsai István volt fideszes politikus - megkérdőjelezték, mondván hogy állami alkalmazottak is voltak a bizottságban. Mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés.
Arra a felvetésre, miért maradtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibákat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül büntetőjogi természetűek. Megjegyezte továbbá, hogy egyetértett azzal a megállapítással, amely szerint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám.
Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy 2007 májusában leváltotta az országos rendőrfőkapitányt és kezdeményezte a budapesti főkapitány leváltását.
Nem lenne jó egy olyan országban élni, ahol ilyen ügyekben a kormány kezdeményez büntetőeljárást - tette hozzá a volt miniszterelnök, aki többször elismételte, hogy szerinte a vádlottak nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
Arra a bírói kérdésre, miért nem küldték meg a Gönczöl-bizottság jelentését a ügyészségnek, Gyurcsány Ferenc úgy reagált: annak a kormánynak nem volt szokása az ügyészség befolyásolása, egyébként is az ügyészség rendelkezésére állt a jelentés.
Az úgynevezett WikiLeaks iratokra - 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzétett, különböző országokból származó kormányzati és más dokumentumokra - hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azonosító nélküli izraeli kommandósok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hallott, de felhívta a figyelmet azokra a szintén a WikiLeaks-iratok között megismerhető, a budapesti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügyminisztériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az akkor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő körök vannak az utcai események mögött.
A 2006. október 23-ai eseményekről a volt miniszterelnök elmondta: az előző hetek tanulságait feldolgozva a hatóságok tudatosabban, aktívabban készültek az esetleges jogellenes cselekmények elhárítására. A Fidesz október 23-ára, az Astoriához bejelentett nagygyűlésével kapcsolatban kormánytagok írásban felhívták az ellenzéki párt vezetőségét a jelentős biztonsági kockázatra.
Erre a bíró idézett egy akkori parlamenti bizottsági ülésen elhangzottakból, amelyek szerint nem voltak tisztában ezzel a biztonsági kockázattal, mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: akkor tévesen tájékoztatták vagy a tájékoztatást félreértette, esetleg rosszul emlékszik.
Ügyészi kérdésre, hogy miért nem fogadta el Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter lemondását, a volt kormányfő úgy reagált: ez politikai döntés, amiért a választóknak tartozik felelősséggel, nem az ügyészségnek vagy a bíróságnak.
Az ügyész szóvá tette, hogy eltűnt az október 24-ei nemzetbiztonsági kabinet emlékeztetője, az iratok között lévő "miniszterelnök" feliratú dosszié pedig üres.
Arra, hogy egy korábban meghallgatott tanú szerint egy kormánytag szervezte a székházostromhoz a Fradi és a Dózsa szurkolóit, Gyurcsány Ferenc kijelentette: ezt kizártnak tartja. Ugyanakkor elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban van két dosszié, amelyek szerint két, ma vezető funkcióban lévő kormánypárti - akkoriban ellenzéki - politikus az események szervezésben, előkészítésében aktívan részt vett.
Gyurcsány Ferenc a rendőri vezetők tárgyalássorozatának kezdetén már egyszer elment a bíróságra és akkor inzultus érte. A keddi tárgyaláson több tucatnyi készenléti rendőr biztosította a Fő utcai bírósági épületet, és atrocitás nem történt.
A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik.
(forrás: MTI)
Hozzászólások