Sokkoló: Hová lesznek a gyerekeink?

Magyarországon egyre több gyerek tűnik el. Tavaly a 14 ezret is meghaladta azoknak az eseteknek a száma, melyek során a rendőrség eltűnt gyerekek után nyomozott.

A legtöbb csellengő gyerek állami gondozásból szökik meg, de az elszegényedett családok csemetéi sincsenek biztonságban. Nem egy esetről lehet tudni, amikor emberkereskedők áldozatai lettek elveszett gyerekek. Számos esetben prostitúcióra kényszerítik és külföldre viszik az áldozatokat.
Hazánkban évente 700 gyerek tűnik el nyomtalanul, és megtalálásuk reménytelen. Ez egy súlyos társadalmi problémát jelent ma Magyarországon.

Kerpel Éva, aki hosszú ideig volt a Kék Vonal Gyermekkrízis Központ munkatársa és az eltűnt gyerekek után kutató Missing Children európai szervezet alelnöke, úgy véli, hogy sokan tévesen ítélik meg a csellengőket.
A legtöbb ember felelőtlen gyerekekként gondol rájuk, holott sokkal inkább kétségbeesett kiskorúakról van szó, akik a bizonytalant választják a meglévő rossz helyett. Nem csak hazánkban, de Nyugaton is problémát jelentenek az eltűnt gyerekek, akik között sok a középosztálybeli is. A szakemberek szerint Kelet-Európában és Magyarországon sokkal súlyosabb a probléma, mint hinnénk.

Herczog Mária, szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, úgy gondolja, hogy az eltűnések párhuzamba hozhatók a hazánkban tapasztalható rohamos elszegényedéssel, mely következtében szaporodnak a hátrányos helyzetű családok, akik nem tudnak megfelelően gondoskodni csemetéikről. A reményvesztett, munkanélküli, depressziós szülőknek nem jut energiájuk gyermekük problémáira. A kicsik se otthon, se kortársaik között nem találják a helyüket. Emellett a leggyakrabban az állami gondozásban lévő gyerekek tűnnek el, akik óriási veszélynek vannak kitéve az emberkereskedők miatt is.

A statisztikák azt is kimutatják, hogy a Szabolcsban, Baranyában és Nyíregyháza környékén élő nyomortanyai roma fiatalok helyzete az egyik legkilátástalanabb állapot. Mivel szüleik kerülik a hatóságokat, így eltűnésüket sokszor be sem jelentik. A tizenéves roma lányok gyakran szülői jóváhagyással kelnek útra, mert az emberkereskedők meggyőzik a szülőket arról, hogy a gyerekük majd jó pénzt keres külföldön.
Kerpel Éva elmondása szerint, a Kék Vonal Gyermekkrízis Központnál számos olyan eset fordult elő, amikor arról értesültek, hogy magyar fiatalokat alvilági szervezetek kiközvetítettek külföldre.

A téma szakértője azt is elmondta, hogy sokakat kényszermunkára fognak mezőgazdasági telepeken, de a leggyakoribb a magyar lányok szexmunkássá tétele. Nyugat-Európában ugyanis nagy a kereslet a magyar prostituáltakra, akiknek fogalmuk sincs arról a borzalomról, ami kint vár rájuk. Az emberkereskedők gyakran hamarabb megtalálják a szökött gyerekeket, mint a rendőrség, vagy épp ők csábítják el őket, megparancsolva nekik, hogy „a barátaikhoz is legyenek jók.” Az sem ritka, hogy fiatal fiúkat visznek ki és eladják őket férfiaknak.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnökének kezdeményezésére az EU tagállamaiban is egységesen bevezették az eltűnt gyermekek ingyenes segélyhívó számát:116-000. Ezen, attól függően, hogy a gyermek honnan telefonál, az adott ország segélyközpontját éri el, ahol saját anyanyelvén kérhet segítséget. Ehhez a nemzetközi programhoz elsőként csatlakozott hazánkból a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Kiképzett önkéntesek és szakemberek fogadják egész nap a segélykérők hívásait, mely során megőrizhetik az anonimitásukat, és életjelet is küldhetnek a családjuknak. Munkájuk során sok gyereket sikerült távol tartaniuk a szökéstől, és segítenek az elveszett gyermekeikért aggódó szülőknek is. Sajnos az ő lehetőségeik is egyre korlátozottabbak, mert sokszor nem tudják hova küldeni a gyermeket vagy a szülőt, mert hiányoznak a megfelelő szociális szolgáltatások és a szakemberek.



Az emberkereskedők „szállítmányukat” legtöbbször Hollandiába vagy Svájcba továbbítják, ahol a prostitúció legális. Ha a gyermek még kiskorú, meghamisítják az iratait. Állítólag Amszterdam piros lámpás negyedének egyik útját „Nyíregyháza utcának” hívják.

Egy magyar szociológus, Sebhelyi Viktória, tavaly 120 prostituáltat kérdezett ki Zürichben, akiknek többsége roma származású. Mint az a kutatás során kiderült, ezek a lányok szinte bármit elviselnek anélkül, hogy feljelentést tennének. Ennek egyik oka az, hogy bérükből átlag három családtagot tartanak el itthon. Másrészt félnek a maffia bosszújától is.

A tavalyi év során a 14 ezret is meghaladta azoknak a gyerekeknek a száma, akik eltűntek otthonukból. 85%-uk intézetis volt, 60%-uk egy héten belül meglett. Az viszont aggasztó, hogy évente 700 gyereket egy hónap után sem talál meg a rendőrség. Mivel az intézeteknek kötelező bejelenteniük a gyermekek eltűnését, őket biztosan keresik, de mi van azokkal a gyermekekkel, akiknek a szökését még csak be sem jelentik?

Számtalan eset még csak nyilvánosságot sem kap, a legtöbbször a gyermekrablás és a nyomtalan eltűnések bírnak „hírértékkel”. Egy vidéki kisfiúra 13 éve várnak otthon. A gyerek különórára indult, amikor eltűnt. Egy másik fiúnak fényes nappal veszett nyoma a Margitszigeten. Három éve senki nem látta.

Az ORFK alezredese, Kerepesiné Horváth Katalin a 168 órának a következőképpen nyilatkozott:
A bejelentést követően 20 éven át kötelesek keresni az eltűnt személyeket. Ha a gyermek elmúlt 18 esztendős, akkor a nyomozás még nehezebb, mivel az alaptörvény kimondja, hogy minden nagykorút megilleti a szabad lakhelyválasztás.
A rendőr alezredes elmondása szerint, hiába sejtenek gyilkosságot, ha nincs bizonyíték, és nincs holttest, nem indíthatnak eljárást emberölés miatt.

Számos önkéntes is segít az elveszett gyerekek keresésében, a Facebook is tele van az eltűntek képeivel. Külön keresőoldalakat is üzemeltetnek számukra. Krepel Éva szerint azonban a jó szándékú keresés is lehet kockázatos. Elmondása szerint az eltűntek adatait, fotóit csak a rendőrség és a szülők jóváhagyásával lenne szabad nyilvánosságra hozni. De az internetre ma már bárki bármilyen képet kitehet. Sokszor előfordul, hogy a gyermek már rég előkerült, de a neten még mindig eltűntként keresik, így állandó zaklatásnak teszik ki őt. Ráadásul ezeket az oldalakat az emberkereskedők is figyelik.

2009-ben a rendőrség statisztikái szerint 11 876 kiskorú tűnt el Magyarországon. Ezek a számok azóta egyre nőnek. 2010-ben 12 051, 2011-ben 14 417 fő.

Az ORFK alezredese szerint, a schengeni határok megnyitása és a rohamos elszegényedés okozhatja azt a tényt, hogy az eltűntek száma folyamatosan emelkedik. Egyre több az állami gondozott gyerekek száma, akik rendszeresen megkísérlik a szökést, gyakran a szüleik után kutatva. Ennek érdekében a haza intézetek azt is kötelesek bejelenteni, ha a gyermek néhány órát késik.

Az alezredes azt is elmondta, hogy sok esetben olyan feladatokat is át kell vállalniuk, ami a gyermekvédelem dolga lenne. Az eltűnés bejelentésekor eljárást indítanak, és ha 24 órán belül nem kerül elő a gyermek, akkor bekerül a körözési nyilvántartási rendszerbe.

Pintér Sándor belügyminiszter azzal a kijelentésével, miszerint nálunk nincsen gyermekprostitúció, bagatellizálta a fentebb vázolt súlyos társadalmi gondokat, a szegénységet, és ezáltal a legnehezebb sorsú gyermekeket még kiszolgáltatottabbakká teszi.

Herczog Mária úgy véli, hogy csakis széles körű szakmai összefogás, prevenció, utógondozási programok segíthetnek ezen a szörnyű helyzeten és statisztikán. A problémát csak tovább mélyíti az a tény is, hogy a hazai gyermekotthonokban sokszor csak „tárolják” a kicsiket.
A szakember szerint szinte nincs is olyan pszichológusból, családvédőből, gyermekvédelmi szakemberekből álló csoport, aki komolyan tudna foglalkozni a gyermekek problémáival. A leghátrányosabb helyzetű térségekre ez hatványozottan igaz. Éppen ezért az sem ritka, hogy a már megtalált fiatal, újra megszökik és még nagyobb bajba sodorja magát.

Natascha Kampusch története bejárta a világot. Az osztrák lányt 10 éves korában rabolta el egy férfi, és a lánynak 8 év után sikerült megszöknie. Kerpel Éva szerint, ha őt is prostituáltnak adták volna el, mint sok magyar lányt, akkor már nem élne. Ugyanis, ha ezek a lányok nem tudnak megszökni, akkor a fizikai és lelki sérelmeiket droggal és alkohollal kezdik tompítani. Ezektől a szerektől betegek lesznek és meghalnak.

„Fogyóeszközök” az emberkereskedelem nemzetközi piacán.

Forrás: 168ora.hu