Devizahitelek - Orbán is jogegységi döntést sürget
A miniszterelnök is szorgalmazza, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelügyekkel kapcsolatban.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.
Ezért most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét - folytatta -, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.
A parlamentben kedden elfogadott, a devizahiteleseket segítő fideszes javaslatot Orbán Viktor úgy értékelte: a legemberségesebb döntés a kilakoltatási tilalom idejének meghosszabbítása a teljes téli időszakra, a másik döntés, vagyis az árfolyamgát megnyitása nyomán pedig sokkal többen vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. "Lassacskán egymillió embert már kimentettünk a devizahitel miatt előállt csődhelyzetből" - jelezte, utalva a végtörlesztésre, az eszközkezelőre és az árfolyamgátra.
Ismét leszögezte ugyanakkor, az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, ami a bankok hibája, így nekik kell a legnagyobb erőfeszítést tenni a kijavításukért. A bankszövetség javaslata meg is érkezett, amellyel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy azt meg kell vitatni az érintettek érdekképviseleteivel - mondta.
Arra a felvetésre, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek elkezdték felbontani a "kritikusabb" ügyfelek szerződését, a kormányfő úgy válaszolt: péntek este egy rendezvényen találkozik az OTP-t vezető Csányi Sándorral, "és nem fogjuk tudni elkerülni nyilván, hogy néhány szót váltsunk erről a helyzetről, és nagyon remélem, hogy hétfőre okosabb leszek valamivel".
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben, Orbán Viktor kiemelte: az alkotmány a garancia arra, hogy az önkormányzatok ne essenek újra adósságcsapdába.
Megerősítette egyúttal, hogy a korábban felelősen gazdálkodó helyhatóságok a többiekét messze meghaladó extra fejlesztési forrásokhoz jutnak gyorsan és olcsón, a kormány ugyanis elkülönített erre egy pénzalapot, mégpedig azért, hogy ezen önkormányzatok érezzék, érdemes volt nem felelőtlenül költekezni.
Utalt végül a héten tartott diaszpóratanács-ülésre és a Magyar Állandó Értekezletre (Máért) is, jelezve, hogy gazdaságilag, szociálisan, lelkileg és politikailag erős anyaország nélkül "a tőlünk leszakított külső nemzetrészeinket sem tudjuk megvédeni és támogatni". Példaként említette, hogy "nem tudjuk a családtámogatási rendszert kiterjeszteni az ott élő magyarokra, ha közben itt sincs meg a betevő".
MTI
Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban a devizahitelek ügyében. Az embereket viszont nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bevezetnek egy kormányzati megoldást, majd azzal ellentétes bírósági ítéletek születnek, az ugyanis jogi zűrzavart eredményezne - hangsúlyozta.Ezért most arra kell sarkallni az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúria elnökét - folytatta -, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet a devizahitelügyek területén, vagyis hozzanak egy olyan állásfoglalást, jogegységi döntést, amely után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek.
"Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel" - mondta a kormányfő.
A parlamentben kedden elfogadott, a devizahiteleseket segítő fideszes javaslatot Orbán Viktor úgy értékelte: a legemberségesebb döntés a kilakoltatási tilalom idejének meghosszabbítása a teljes téli időszakra, a másik döntés, vagyis az árfolyamgát megnyitása nyomán pedig sokkal többen vehetik majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét. "Lassacskán egymillió embert már kimentettünk a devizahitel miatt előállt csődhelyzetből" - jelezte, utalva a végtörlesztésre, az eszközkezelőre és az árfolyamgátra.
Ismét leszögezte ugyanakkor, az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, ami a bankok hibája, így nekik kell a legnagyobb erőfeszítést tenni a kijavításukért. A bankszövetség javaslata meg is érkezett, amellyel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy azt meg kell vitatni az érintettek érdekképviseleteivel - mondta.
Arra a felvetésre, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek elkezdték felbontani a "kritikusabb" ügyfelek szerződését, a kormányfő úgy válaszolt: péntek este egy rendezvényen találkozik az OTP-t vezető Csányi Sándorral, "és nem fogjuk tudni elkerülni nyilván, hogy néhány szót váltsunk erről a helyzetről, és nagyon remélem, hogy hétfőre okosabb leszek valamivel".
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben, Orbán Viktor kiemelte: az alkotmány a garancia arra, hogy az önkormányzatok ne essenek újra adósságcsapdába.
Megerősítette egyúttal, hogy a korábban felelősen gazdálkodó helyhatóságok a többiekét messze meghaladó extra fejlesztési forrásokhoz jutnak gyorsan és olcsón, a kormány ugyanis elkülönített erre egy pénzalapot, mégpedig azért, hogy ezen önkormányzatok érezzék, érdemes volt nem felelőtlenül költekezni.
Utalt végül a héten tartott diaszpóratanács-ülésre és a Magyar Állandó Értekezletre (Máért) is, jelezve, hogy gazdaságilag, szociálisan, lelkileg és politikailag erős anyaország nélkül "a tőlünk leszakított külső nemzetrészeinket sem tudjuk megvédeni és támogatni". Példaként említette, hogy "nem tudjuk a családtámogatási rendszert kiterjeszteni az ott élő magyarokra, ha közben itt sincs meg a betevő".
MTI
Hozzászólások