A romák egészségi helyzetéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Pécsen
Háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött a romák egészségi helyzetéről hétfőn Pécsen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Pécsi Tudományegyetem orvoskara szervezésében.
Az európai uniós szintű konferencián orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők, valamint kommunikációs szakemberek cserélnek tapasztalatot.
Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse az MTI-nek elmondta: ma még nagyon kevés kutatás létezik az idősebb korosztályhoz tartozó romák egészségi állapotáról, életkörülményeiről, és arról, hogy miért halnak meg a romák tizenöt évvel fiatalabban az uniós átlagéletkornál.
Tény ugyanakkor, hogy Európában a legtöbb roma magas fokú esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás területén. Bizonyított, hogy jelentősen rövidebb várható élettartam, rosszabb egészségi állapot, több betegség és magasabb mortalitás jellemzi a roma populációt, mint a többségi társadalom tagjait - közölte.
A szakmai dokumentumok szerint elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a roma kisebbség számára a legnagyobb akadályt az egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében - tette hozzá a szakember.
A tanácskozás résztvevői a három nap során roma közösségeket is felkeresnek Baranya felzárkóztatásra váró térségeiben, hogy az érintettektől gyűjtsenek tapasztalatokat egészségi ellátásukról. A tanácskozás végén egy deklarációt fogadnak el, amelyet az európai uniós államok kormányai és az EU vezetőinek is eljuttatnak.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere köszöntőjében azt mondta, hogy meglátása szerint a roma lakosságot érintő egészségi problémák főként az egyének szociális helyzetére vezethető vissza, ezért a települések, országok és az EU vezetőinek elsősorban a szegénység elleni küzdelemben kell helytállniuk.
MTI
Az európai uniós szintű konferencián orvosok, társadalomtudósok, pszichológusok, közgazdászok, jogászok, önkormányzati vezetők, valamint kommunikációs szakemberek cserélnek tapasztalatot.Östlin Piroska, WHO Europe programfelelőse az MTI-nek elmondta: ma még nagyon kevés kutatás létezik az idősebb korosztályhoz tartozó romák egészségi állapotáról, életkörülményeiről, és arról, hogy miért halnak meg a romák tizenöt évvel fiatalabban az uniós átlagéletkornál.
Tény ugyanakkor, hogy Európában a legtöbb roma magas fokú esélyegyenlőtlenséggel küzd az egészségügyi ellátás területén. Bizonyított, hogy jelentősen rövidebb várható élettartam, rosszabb egészségi állapot, több betegség és magasabb mortalitás jellemzi a roma populációt, mint a többségi társadalom tagjait - közölte.
A szakmai dokumentumok szerint elsősorban a szegénység, a szegregáció és a kommunikációs problémák jelentik a roma kisebbség számára a legnagyobb akadályt az egészségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférésében - tette hozzá a szakember.
A tanácskozás résztvevői a három nap során roma közösségeket is felkeresnek Baranya felzárkóztatásra váró térségeiben, hogy az érintettektől gyűjtsenek tapasztalatokat egészségi ellátásukról. A tanácskozás végén egy deklarációt fogadnak el, amelyet az európai uniós államok kormányai és az EU vezetőinek is eljuttatnak.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere köszöntőjében azt mondta, hogy meglátása szerint a roma lakosságot érintő egészségi problémák főként az egyének szociális helyzetére vezethető vissza, ezért a települések, országok és az EU vezetőinek elsősorban a szegénység elleni küzdelemben kell helytállniuk.
MTI
Hozzászólások